Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A kamat kategóriájával, értelmezésével, tartalmának, funkciójának kifejtésével számos helyen találkozhatunk a tőkés /sőt prekapitalista/ gazdaság működését, törvényszerűségeit elemző polgári és marxista szakirodalomban. Ez nem is csoda, hiszen a kamatjelenség - márcsak genézisét tekintve is - az áru- és pénzforgalom szülötte, az árutermelés kifejlett formáiban pedig - a legtöbb esetben spontán módon érvényre jutó — szabályozási mechanizmusok szerves tartozéka.
A szocialista építés magyarországi történetéről szóló bibliográfiát áttekintve rendkívül gyér előfordulását vehetjük észre azoknak a műveknek, amelyek behatóbban tanulmányozzák az említett jelenségkör hazánk gazdaságában megfigyelhető érvényesülési területeit, megnyilvánulásait, "felhasználási köreit". Ez a tény az 50-es, 60-as évtized gazdaságirányítási gyakorlatának tükrében nem is kelt meglepetést, azonban az áru- és pénzjelenségek aktivizálását deklaráltan is kitűző 1968-as reformot követő időszak krónikája is jobbára csak a kamat szabályozástechnikai szerepével kapcsolatos várakozások beteljesületle3aségéről számol be. Jelen tanulmányban - néhány gondolat erejéig - kísérletet teszünk arra, hogy a kamatjelenség - leginkább tőkés gazdasági környezetben kiteljesedő - tartalmát; hatásait, funkcióit összehasonlítsuk a szocialista árugazdaság rendszerében észlelhető …
Tovább a műhöz
A természet és az emberiség helyzetét napjainkban a káosz és az életveszély jegyei jellemzik, ugyanakkor biztató tendenciák is felismerhetők már. A meghatározó folyamatok sajnos még az előbbiek. Sokszor találkozunk olyan véleménnyel, hogy az elrontott környezetért a technokraták (értsd: a mérnökök) a felelősek. Lehet-e a technika önmagában oka a világméretű környezetpusztulásnak, hiszen technika nélkül az emberiség felemelkedése elképzelhetetlen? A helyes kérdésfeltevés, a helyes válasz megtalálása, a kiút irányának és tartalmának felismerése ma már létkérdéssé vált. Mindenekelőtt múltunk, történelmünk tanulságait kell megismernünk és a konzekvenciákat le kell vonnunk. Ténykérdés, hogy amíg az emberiség még nem volt képes maradandó károkat okozni a természetben, addig az evolúció eredője egészében felfelé ívelt, egyre magasabb rendű, növekvő komplexitású „termékeket" produkált. E fejlődés csúcsát maga az ember jelenti, akinek feladata nem lehet más, mint az evolúció folytatása. Eredményesen folytatni csak olyat lehet, melynek eredetét, működésének lényegét és részleteit, valamint célját is ismerjük. A jelenlegi helyzetben az evolúció folytatása, a technikának a természettel és a humanitással összhangban való fejlesztése, a „menekülés előre" jelenthet csak kiutat. Ennek egyik feltétele egy alapjaiban új mérnökszemlélet. Ezt az igényt 1931-ben …
Tovább a műhöz
A társadalom környezeti rendszerében a természeti környezet egyik összetevője a levegőkörnyezet, amelybe antropogén tevékenység folytán globális méretben, naponta sok millió tonna szennyezőanyag kerül.
Mivel a tüzelési és technológiai folyamatokban keletkező „hulladék" jelentős részét még sokáig a légkörbe kénytelenek bocsátani, az erősen iparosított kontinenseken a légszennyezettség az elkövetkező 20...30 évben tovább fog növekedni. A levegőminőség javítása lokális, települési vagy regionális méretben olyan hatalmas beruházást igényel, hogy annak gazdasági hatása népgazdasági szinten is jelentős. A levegőminőség javítására irányuló intézkedések előkészítésekor ezért gondosan tanulmányozni kell a légkör öntisztulási képességében rejlő lehetőségeket. Tehát már jelenleg is, de a jövőben sokkal inkább szükség lesz a globális, kontinentális és regionális méretben még tiszta levegőkészlettel való, tervszerű gazdálkodásra. A levegőkörnyezet transzmissziós modellje (1. az 1.5.4. fejezetrészben) rendszertaniig a teljes környezeti rendszer egységes ökológiai-gazdasági modelljének egyik szubmodellje, amelynek alkalmazása lehetővé teszi a gazdaságfejlesztés és a környezetfejlesztés együttes optimumának keresését. A tiszta levegőkészlettel való gazdálkodás hazai előkészítése elméleti és gyakorlati kérdések tisztázását jelenti. Az elméleti …
Tovább a műhöz
A Nemzeti alaptanterv 1995. januárjában elkészült tervezete kellő hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre. Ez mind a gyakorló pedagógusokra, mind pedig a pedagógusképzést végző felsőoktatási intézményekre nagy feladatot hárít. Elsősorban az ő munkájukat kívánom segíteni ezzel a könyvvel, de a Bevezetésben megfogalmazandó egyéb okok miatt - reményeim szerint - munkánk szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat. Alapvető célom az volt, hogy bemutassam azokat a fontosabb folyamatokat, amelyek a társadalom és környezete közötti konfliktusokhoz vezettek, valamint azokat az elveket, módszereket, próbálkozásokat, amelyekkel e konfliktusok megoldhatók. Nagyon valószínű, hogy e folyamatok és elvek nem változnak túl gyorsan, így a könyv sokáig megtartja aktualitását még akkor is, ha a folyamatokat illusztráló példák újakkal bővülhetnek. Örömömre szolgált, hogy neves szerzőtársaim (Szász Tibor közgazdász,
Bándi Gyula jogász, Borda Jenő vegyész) vállalták egy-egy speciális fejezet megírását, s így a könyv tematikája az eredeti elképzelésem szerint alakulhatott. Közreműködésüket ezúton is köszönöm. A kézirat elkészítésében - szerzőtársaimon kívül - többen segítettek. Köszönetét mondok Próbáld Ferenc egyetemi tanárnak, aki rendkívül alapos lektori véleményével, számos hasznos javaslatával a megszokottnál sokkal nagyobb mértékben járult …
Tovább a műhöz
(...) Over the last five years, the author has undertaken research and gathered data on the national regulations of a number of EU countries regarding the use of institutionalised confrontation as an accepted method of determining the truth in criminal proceedings and/or as a technique used in crime-solving (criminalistics) where recommendations and actual practice were the object of interest. He sought answers to several questions: a) Does the institution exist in the particular country? b) If so, how is it regulated? (By law or by recommendation?) c) If there is a law, what are the name, number, source and text? d) Is face-to-face confrontation institutionalised in criminal proceedings and, if yes, with what attached recommendations? e) If it exists within criminal proceedings, at which stage is it used - during investigation or in the judicial phase? f) If confrontation exists, how effective is it? What are the views of law enforcement officers? Basically, the author looked for answers to the main theoretical questions by means of questionnaires, personal interviews with law
enforcement bodies (judges, prosecutors, barristers, police officials) and by (international) legal analysis.
1. A review of various national regulations During this research carried out over the last 5 years, I gathered data from numerous EU countries’ national regulations regarding confrontation - as well as on their recommendations and practice concerning crime-investigation tactics. For the …
Tovább a műhöz
(...) The recognition of language rights is a sensitive and confusing issue which appears in various forms at different levels. This paper analyses three issues as illustrations. The first is the shift away from the minority protection system of the League of Nations to the Human Rights protection system of the United Nations. It is widely held that the underlying philosophies of these systems were quite different. The author challenges this view and claims that the more or less common philosophy of the two systems was likely to be applied more consistently in the recognition of language rights in the League’s minority protection system than in the Human Rights system of the UN. The second issue which the paper analyses is a kind of moral inequality or double standard which repeats itself between states, from the League’s system
through that of the UN to the Copenhagen Criteria for Accession to the European Union. The third issue to be investigated is the relationship between official languages and language rights at national and European Union levels. In connection with this, the paper points out, inter alia, that language rights are recognised not only explicitly but also implicitly. The author demonstrates that all of the three major issues raise philosophical questions. He concludes, therefore, that political philosophy should play a more important role in the debates on language rights than it has played so far. The League of Nations and the United Nations The …
Tovább a műhöz
(...) The main objective of this essay is to map current national Hungarian regulations on privacy in the workplace. We will not deal with every single issue regarding data protection in employment: our research will focus on the regulation of technical surveillance in order to differentiate between legal and illegal monitoring or surveillance of an employee, which is a key issue both in Hungary and in the EU. Besides the relevant Acts we also summarise case law in the respective
fields. We search for the recommendations of the Hungarian Data Protection Commissioner as well as for the relevant court decisions. Finally the legal literature is also examined in our research. In the first chapter we are going to summarise the basic concept of privacy issues in Hungary, and then we analyse Hungarian regulations on different surveillance technologies which may be used in the workplace. The regulation, typically, does not distinguish between or among technologies, and so, for the most part, the same rules apply. This means that some subchapters will simply refer to another subchapter - but this is in order to avoid repetition. However, our choice of this technology-based structure is based on the fact that the practical problems usually arise concerning a single technology - and so the case law of the DPC and of the courts also focuses on different technologies. Generally there is a legitimate interest on the employer’s side to monitor the employee’s work. Although the right …
Tovább a műhöz
(...) Dilatory tactics are often the main cause of undue delay. To prevent them, legal systems - regardless of time and place - have searched for appropriate solutions. In our opinion, to solve the problem adequately we have to scrutinize and analyze the whole process leading to the use of dilatory tactics in detail. Two features should be distinguished: on the one side the intentions of the parties and their lawyers, and, on the other side, their procedural potential for causing delay. In our paper we try to prove that, in the absence of one of these two requirements, dilatory tactics will not be used, and to this end we
have examined both. First, we scrutinized the reasons that may lead the parties or their representatives to protract the procedure and then we moved to the other side of the formula to examine how dilatory tactics work and, consequently, how this could be influenced. In this context we tried to identify the reasons why such tactics can influence procedure in one country more than in another. Undue delay in litigation can occur for various reasons - for example, the overwhelming caseload of the courts, a lack of human and other resources and the inappropriate preparation and concentration of trials. Among the reasons, special attention should be paid to the use of dilatory tactics by the parties and their lawyers, which can cause significant delays, even in those countries where the average duration of proceedings is satisfactory. In countries where civil …
Tovább a műhöz
(...) As the pre-requisite for being taken under legal authority, the various phenomena require assessment. Human conducts regarded as harmful for the society appear in various life situations and produce a very colourful image. It is a crucial question, however, how the legislature in a given area evaluates and legally manages the effects of harmful conducts on
an imaginary harm scale. In our legal system conducts deemed as culpable are managed by the tools of Criminal Law. The scope of punishable behaviour types may be modified in compliance with the continuously changing environment.
Accordingly, it is a permanent duty to be aware of the fact that Criminal Law has to function as a sanctioning cornerstone in the legal system. The study examines the requirement of ultima ratio (last resort) as a criteria derived from constitutional Criminal Law. It focuses on the recent decision of the Constitutional Court in the field of Criminal Law that
interprets the last resort role of Criminal Law in connection with the use of totalitarian symbols like the five-pointed red star. This study focuses on a rather neglected aspect of Criminal Law: its ultima ratio (last resort) nature. The everyday meaning of the Latin term “ultima ratio” is ’’last try” or ’’last argument”. This paper will outline how this principle manifests itself in the legal dogmatic of substantive Criminal Law and what significance it has in the Hungarian legal system, in which
Criminal Law is …
Tovább a műhöz
(...) Many requirements, basic principles and expectations are expressed towards the public administration of democratic states, but it is a key issue that public administration must work properly and fulfil its functions for those who get in touch with it (primarily clients) in a satisfactory manner. The same concept is revealed in Zoltán Magyary’s statement that public administration must operate in a way that “parties, whose rights or interests are affected by the operation of public administration, should not find mistakes in it; moreover, they should not be afraid of mistakes or presume the existence of such”. It does not need further clarification that it is the legal remedy system of public administrative proceedings that serves the elimination of clients’ mistrust towards public administration offices and the correction of potential mistakes. Magyary’s other statement that “the rule of law endeavoured to protect the individual against public administration as much as possible ” is also correct; therefore the methods of public administrative legal remedies are constantly in change. Since the currently ongoing recodification of public administrative proceedings in Hungary aims to put the system of legal
remedies in public administration on a new basis, l wish to discuss the most important conceptual changes here.
Keywords rule of law, Fundamental Law of Hungary, public administration, legality, administrative court. The principle of the rule of law, in …
Tovább a műhöz
(...) The main objective of Act CXXV of 2003 on equal treatment and the promotion of equal opportunities is to promote conformity with the principle of equal treatment, including - inter alia - the legal relationships of municipalities. In performing the policing duties of municipalities, more specifically concerning the jobs of public domain supervisors and assistant community support officers, significant differences can be observed in the rules pertaining to the same types of employment of the Acts (Mt. and Kttv.) governing these jobs. In meeting their law enforcement tasks, municipalities may engage per- sons in assistant community support officer positions as employees, employed either directly by the municipality or, in special cases, within the framework of temporaiy agency work. However, as far as the requirements of equal treatment are concerned, the joint application of the two types of employment highlights problematic situations, which may also occur in other fields of temporary agency work or employment in general. The purpose of this study is to reveal the aforesaid problems and inequalities, and to provide suggestions regarding the elimination thereof with due
consideration of EU directives. Keywords municipal law enforcement work, public domain supervisor, assistant community support officer, temporary work agency activities, equal treatment, derogations from equal treatnient The main objective of the Act CXXV of 2003 on equal treatment and the promotion of …
Tovább a műhöz
Évkönyv 2001
- 2001
Nagy örömmel fogadtam el a felkérést előszó írására a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola évkönyvéhez. Az öröm elsőrendű oka, hogy működik ilyen iskola, hogy a regionális tudomány – csaknem fél évszázaddal nemzetközi szervezetének, a Regional Science Association-nak (RSA) megalakulása
után – lassan hazánkban is hivatalos elismerést nyer. Az öröm másik oka, hogy e fiatal doktori iskola ily sokszínű, jó színvonalú és terjedelmes évkönyv összeállítására képes. A fentebb említett hosszú késedelem nem a hazai kutatók hibája. A nemzetközi kutatási porondon elég korán – a hatvanas évek elején – megjelentünk és néhány kutató jó nemzetközi hírnevet szerzett. (Az RSA több nemzetközi kongresszusát tartotta Budapesten.) Ám a nem piaci körülmények között működő államszocialista gazdaságban a regionális gazdaságtani elemzések alkalmazhatóságának feltételei nem voltak meg. A közgazdaságtan nem is mutatott érdeklődést a területi gazdasági egyenlőtlenségek kialakulása s folyamata iránt – a regionális tudomány hazánkban a gazdasági földrajz kereteiben bontakozott ki,
hiszen e diszciplína lényege a területi különbségek leírása, rendszerezése, általánosítása (modellbe foglalása). Megjegyzendő, hogy néhány évtizede a vezető
gazdasági geográfusok többsége közgazdász diplomával rendelkezett. A regionális kutatások kevés figyelmet kaptak …
Tovább a műhöz