Magyar
EnglishKeresés
Találatok
After the 1949 Constitution, conceptions about self-governments had been superseded from the literature on local and territorial administration. It is interesting historically, though, that the third Act on Councils determined the nature of councils and their organisations as representative self-governmental and administrative bodies. Declaration of this was enough for the legislator and he did not detail it farther. Contemporary literature associated selfgovernmental features primarily with the different ways of developing autonomy. Preparations for the change of regime awoke interest in local governments. As a result the elaboration of the institutions of local governments, which were to replace the council system, was started. However, it soon became clear, that with the accelerating changes and ensuing political preparations, professional works for establishing local administrative structures could not always keep pace. These arrears must have had a role in the occurring inconsistencies in the 1990 legal regulation, which has fundamental significance. This may also be the reason that the Parliament has repeatedly amended the act on local governments. Authors dealing with the origins and development of self-governing often go back to the administration of city-states and the feudal (nobiliary) local governments, as origins. The direct antecedents of the present local governments operating in territorial and settlemental units,
however, developed from the forming civil …
Tovább a műhöz
Trend - Innováció
- 2016
A Könyvtári éjszaka már negyedik alkalommal kínált rendkívüli meghosszabbított nyitvatartást és különleges eseményeket. A délután öttől éjfélig tartó programok divatra és trendekre fókuszáló részét a Ridikül Szalon beszélgetése képviselte, ahol a trendkutatótól a divatszakemberig terjedt a tudásukat megosztók kínálata. Ezt követte egy érdekfeszítő előadás, amelynek a 3D nyomtatás volt a témája. Az innovációs stand-up nevű programunkon lehetőséget biztosítottunk fiatal tehetségeknek – hallgatóknak, oktatóknak, vállalkozóknak – hogy bemutassák innovatív, továbbgondolásra érdemes ötleteiket, gondolataikat 10 percben a Tudásközpont előadótermében Este nyolctól a költészet modern, urbánus formáját képviselő Sopianae Slam Poetry alkotói adtak ízelítőt műveikből, a mit egy játékos könyvtári kvíz követett, tíztől pedig Kaptárzúgás címmel a PTE Művészeti Karának médiaművészei töltötték meg hanggal és látványelemekkel az épület méhkas formájú belső terét. Kiegészítőként piactér, könyvtártúra és a kölcsönzési határidőn túl retorzió nélkül visszavihető könyvek amnesztiája is színesítette a programot.
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jogi és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan - a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté. Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottakról. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politika, a személyzeti jog. Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a köz-igazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modem …
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jog és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan -a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté.
Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottaktól. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politikai, a személyzeti jog.
Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a közigazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modern …
Tovább a műhöz