Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
A Baranya Megyei Levéltár évkönyvét 1968-tól adták ki Baranyai Helytörténetírás, majd 1990-től Baranyai Történetírás címmel. A repertórium két részből áll: (1) szerzői rész: egy szerző tanulmányainak, közleményeinek leírása időrendben; (2) társzó rész: a bibliográfiai leírások szintén a megjelenés időrendjében. A repertórium második része egy számítógépi index, a KWOC (Keyword out of context: szövegkörnyezetből kiemelt kulcsszó)-index továbbfejlesztett változata. A továbbfejlesztés a címből kiemelt kulcsszavak tárgyszavasításában és bizonyos fokú egységesítésében rejlik. A tárgyszavak összeállításánál – kevés kivételtől eltekintve – ragaszkodtunk a címek releváns szavaihoz. Az információs hatékonyság növelése érdekében néhol kiegészítettük a címet; főként nevekkel és évszámokkal. A repertóriumon belül igyekeztünk a tulajdonneveket is egységesen leírni. A változtatások miatt megjegyezzük, hogy betűhív bibliográfiai leírás csak a tételek eredeti helyéről készíthető. A repertórium a Baranya Megyei Levéltár legújabb sorozatának első tagjaként jelent meg: Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. Sikeres böngészést kívánok minden érdeklődőnek.
Tovább a műhöz
Munkám célja exaktan kifejezni a Mecsek-vidék domborzatának hatását a népsűrűség eloszlására. A domborzat elvonatkoztatva a fokozott mértékű inszolációtól, az emberi élet elé akadályt gördít, ellenben az inszolációs
áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé.
A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az
E-W csapású Drávameder, mely Vaska …
Tovább a műhöz
Dolgozatom első részében a dunántúli némelségnek elterjedésével, — a második részében pedig településük formájával foglalkozom.
Az első főrész főként településstatisztikai vizsgálatok eredményeit közli. Kiválasztva és különvéve áll itt a félig készen, félig nyersanyagban lévő (A magyar-honi németség településföldrajza és története c.) nagyobb munkámból a dunántúli fejezet. — Még a külföldi tanulmányutamon gyűjtöttem a törzsanyagot ehhez. E tárgykörből úgy a Berlini Tud. Egyetemi Magyar-, mint Földrajzi- és Történeti Intézetek szemináriumaiban tartottam előadásokat az 1922—23. években. Kisebb közlemények (pl. a szepesi németségről) már a Föld és ember c. folyóiratban is megjelentek. Magáról a dunántúli németségről azonban itt adom először vizsgálataim foglalatát. A magyarországi településformákról Prinz professzor müve alapján Halléban szintén tartottam Schlüter szemináriumában kolioquiumot, azonban a németségnek magyarhoni települési formáiról most végeztem, itthon tanulmányt. Főcélom: megállapítani a dunántúli német telepek for-matipusát. Lehetőleg megjelölni, hogy e települési forma kialakulása mennyiben függ a domborzattól? Ugy általában, mint lehetőleg részleteiben is, — kimutatni törekszem a Dunántúl németlakta tájain a domborzatnak a település formájára való hatását. E munkában csak a Dráva és Duna közén laláiható …
Tovább a műhöz
1998 óta jelenik meg meg városunk reprezentatív helytörténeti folyóirata, a Pécsi Szemle. Alcíme szerint: várostörténeti folyóirat. Külső megjelenését, tartalmát és szellemiségét a jó értelemben vett állandóság jellemzi. Ennek összetevőit „A főszerkesztő helyzetjelentése” című írásában (2001. tavaszi szám) Dr. Romváry Ferenc az alábbiakban foglalta össze: „spenótszínű” félkemény borító, a pécsi hagyományokra utaló bauhausos betűkkel megjelenített címfelirat, valamint a Mária Teréziától nyert szabad királyi városnak, a mai hivatalosan használt és a folyóirat számára közgyűlési határozattal engedélyezett vonalrajzos címere. Ugyanitt – a folyóirat célkitűzései között – az alábbiak szerepelnek: a város régmúltjának és közelmúltjának megismertetése, a történeti tények népszerűsítése és új kutatási eredmények közzététele. A Pécsi Szemlét a hasonló jellegű periodikák közül rendkívül gazdag képanyaga emeli ki. Bár kitűnő erőkből álló szerzői gárdáját az utóbbi években súlyos veszteségek érték, többek közt Bezerédy Győző, Szita László, Borsy Károly és Rajczi Péter halálával, a helyükre lépő tehetséges fiatalok munkái biztosítják a magas színvonal fenntartását. A folyóirat folyamatos megjelenése a Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány révén biztosítottnak látszik. A Pécsi Szemle repertóriuma jelenleg csak …
Tovább a műhöz
Pécs több mint két évezredes története folyamán rendkívül sokat változott a város területi kiterjedése és ennek nyomán az itt élők térhasználata, mindez pedig jelentős topográfiai súlypont-áthelyeződésekhez vezetett az egyes korszakokban. Ezek közül minden bizonnyal az egyik legszembetűnőbb jelenség a római kori Sopianae és a középkori Quinqueecclesiae térszervezése közötti eltérés: az antik település lakott területén kívül létrejött ókeresztény temető, azaz a necropolis ugyanis a középkor egyik legfontosabb centrumává, a püspökség központjává vált. A középkor folyamán kialakult, a 15. század elején pedig fallal övezett település a mai napig a város meghatározó része. A török hódoltság idején a külvárosok bővültek, majd az újkori, különösen a 19. század második felében kitapintható iparosodás, s az általa generált népességnövekedés erősítette e folyamatot. A 20. században a városhoz csatolt környező falvak tovább gyarapították Pécs területi kiterjedését. Jelen munka -amely szervesen illeszkedik az Európai városok történeti atlasza nemzetközi programhoz, s a Magyar várostörténeti atlasz sorozat 8. köteteként lát napvilágot - célkitűzése, hogy bemutassa Pécs topográfiai fejlődését a város területén kimutatható első településnyomoktól kezdődően napjainkig. E tekintetben vállalkozásunk hiánypótló, ugyanis korábban hasonló …
Tovább a műhöz
Dombok közt rejtőzködő középkori templomok, festői templomromok a településektől távol, káprázatos gazdagságú freskók Siklóson és Cserkúton, öltöztetős Madonna-kegyszobor Andocson, apró egyházak a romanika idejéből, látványos gótikus monumentalitás, egykorvolt fontos apátságok, 86 templom, 332
színes fotó: a 64-ből három vármegye középkori templomai a teljesség igényével, hihetetlen gazdagság, pedig csak milyen kicsi szelete Európa közepének,
kulturális nagyhatalmának, Magyarországnak, vagyis a Kárpát-medencének... „Magyarország szegény középkori műemlékekben." Micsoda elterjedt tévhit
ez, amit természetesen csak azok állíthatnak, akiknek fogalmuk sincsen a máig is megmaradt hallatlanul sok kincsünkről vagy akik tudatos rosszindulattal
akarják magyarellenességük miatt ezt a hiszékenyekkel elhitetni! Az igazán szomorú az, amikor hozzáértőnek képzelt szakemberek nyilvánulnak meg e
két kategória képviselőiként. Persze a hazai ismeretterjesztés is hibás, hiszen középkori templomainkról eleve csak elvétve jelenik meg könyv, és ami készül,
az pedig válogatás, amelybe nagyrészt ugyanaz kerül bele. Könyvünk célja ezzel pont ellentétes éppen a fentiek miatt: a Dél-Dunántúl három megyéjét nem szemezgetve, hanem a teljesség igényével dolgoztuk fel, felsorolva az összes templomot és templomromot (a legfontosabb kronológiai adatokat is közölve; egy lehetséges …
Tovább a műhöz
Városanyák
- Árvai Tünde
- 2016
Up to the present, there have not been published any scientific works which focused on the representatives of the female sex in Pécs. However, the statistics connected to the blog titled Following the Steps of Forgotten Women in Pécs... and to the Facebook site titled Women's History in Pécs have clearly indicated that there exists a certain kind of public, a relatively large group of people, who are curious about the different sources and who intend to gain more information about this subject-matter. These two fundamental reasons lead to the birth of this present book. As a result of this factor, the primary aim of this work is to draw the attention of the public opinion to the significance of these women, who have been forgotten unrighteously, and to place them back to the historical memory of the city. The chapters of the book cover the period between the 1860s and the Second World War. However, the interpretation of these years represent a certain kind of disproportionateness, due to the fact that the distribution of the source material proves to be unequal i.e. the majority of the sources reflect the lives of the female members of the upper-class and that of the middle layer of the society. Within the thematic chapters, it is also rather variable whether they contain more pieces of information either for the dualistic era or for the decades between the First and the Second World War. From the historiographical overview, which is at the very beginning of …
Tovább a műhöz