Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Ha a keleti pavillonnak az 1885-diki országos kiállitásban az a czélja, hogy bemutassa a magyar közönségnek az emlitett országok és tartományok nyers és ipartermelvényeit és fogyasztási czikkeit; ha az e gyüjteményből majdan alakitandó és tervszerűen s rendszeresen gyarapitandó keleti kereskedelmi muzeum hivatása lesz a kelettel üzleti összeköttetésben álló vagy abba lépendő iparosainkat s kereskedőinket folyton értesiteni az ott szükségelt vagy az onnan szerezhető árúkra nézve: ugy jelen igénytelen munkának feladata bemutatni magát a területet s népét, melyen a magyar iparnak és magyar kereskedésnek mindinkább tért kell foglalni s a melylyel minél élénkebb érintkezésbe lépni saját jól felfogott érdekünk kivánja. Mindhárom vállalat egy czél fele törekszik. Mind a három azon szükségérzetből foly, hogy a délkeleti tartományokénál fejlettebb iparunkkal hódítsuk meg e tért, melyet nálunknál élelmesebb népek már is felkerestek, eleve is versenyt okozva az általunk kifejtendő kereskedelmi tevékenységnek. Ha nem is lehet jelen müvet úttörő munkának jelezni, mert hisz nem első irok a közel keletiről, mégis be kell vallani, hogy a részemre kiszabott rövid idő alatt tett szorgalmas forrástanulmányozások között sem igen akadtam oly munkára, mely a Balkán-félszigetet épen közgazdasági szempontból eléggé ismertetné. Annál több hálával tartozunk gyakran megtámadott, de …
Tovább a műhöz
„Nézetem szerint a tudomány fejlődésében ismernünk és méltatnunk kell az elődök munkáját is, mert a mily becses és nélkülözhetetlen a tudomány nemzetközi ismerete, épp oly becses és nélkülözhetetlen annak ismerete is, hogy ez a tudomány hogyan fejlődött a hazai talajban a múltban, mert csak így hasznosíthatjuk azt kellőleg a jövőben is.” A következőkben a demográfia magyarországi oktatásának megindulását
és folyamatát (fejlődését) kívánjuk bemutatni. Tehát nem a népességtudomány történetének megírása a célunk (azt már mások megírták), hanem „csak” oktatásának krónikáját szeretnénk minél pontosabban felvázolni a megismert forrásmunkák és visszaemlékezések alapján. Témáinknak ez a szűkítése nem könnyíti, hanem nehezíti vállalt feladataink teljesítését. Ugyanis szem előtt kell tartanunk azt, hogy a demográfiai ismeretek oktatása nem önállóan, hanem a statisztika elméletének és módszertanának tanításával együtt történt. Már a leíró statisztika témái között is jelentős helyet foglaltak el a népességre vonatkozó ismeretek, amelyek a későbbi évtizedekben is fontos részei maradtak a tananyagnak. Megbízható adatokat azonban majd csak a népszámlálások, ill. a XIX. század végén megindított és folyamatossá váló népmozgalmai összeírások biztosítottak. De a statisztika elméletének, módszertanának és intézményhálózatának fejlődése a …
Tovább a műhöz
2001 őszén Debrecenben védtem meg doktori értekezésemet, „A magyar mezőgazdaság regionális szerkezete a 20. század elején” címmel. Debreceni témavezetőm, Gunst Péter, opponenseim Szuhay Miklós és Tímár Lajos, a doktori védési bizottság elnöke, Orosz István, tagjai Fónagy Zoltán és Szász Zoltán voltak. A doktori bizottság összegzése szerint „a munka magasan meghaladja a PhD értekezésekkel kapcsolatos elvárásokat, és megkerülhetetlen lesz a következő évek gazdaság-és társadalomtörténetének kutatásában”. 2002-ben elnyertem az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért pályázatát a kézirat kiadására a Doktori Mestermunkák sorozatban. A könyv 200 példányban jelent meg, a fejezetekben előforduló táblázatokhoz nem megfelelő, A5 méretben. Nem tartalmazta a munka legfontosabb eredményeit, azokat a megyesoros adatokat, amelyek közel 100.000, a mezőgazdasággal közvetlen, vagy közvetett módon kapcsolatba hozható adat számítógépbe rögzítésével, majd ezek feldolgozásával létrejöttek. így sem az egyes régiók vagy települések kutatóihoz, sem az agrár-történetírás szakembereihez nem juthattak el az 18951915 közötti időszak nyomtatott statisztikai forrásainak feldolgozásával született adatsorok. De a magyar és a nemzetközi gazdaságtörténet-írásnak is vesztesége, hogy a doktori kézirat csak részben jelent meg nyomtatásban. Az azóta eltelt évek során számos …
Tovább a műhöz
A házassági tanácsadás az egészségügyi gondozás egyik legfiatalabb intézménye. Mint minden kialakulásban levő intézményt, a házassági tanácsadást is bizonytalan körvonalak határozzák meg és mind céljának, mind feladatának megállapításában lokális követelmények, társadalmi érdekeltségek, valamint egyéni vélemények különböző felfogásokat juttatnak érvényre. Jelentősége céljában rejlik, amelyet az eugenika ad meg. Az eugenika alapja azon elmélet, hogy az ember öröklés útján szerzi meg testi és lelki tulajdonságainak lényeges részét és mivel ez a rész az esetleges individuális tulajdonságoktól megkülönböztethető, a faj fejlődésére következtetni lehet. Az eugenika ennek a teóriának gyakorlati alkalmazása által akarja feladatát megoldani. Egyrészt pozitív eredményt céloz : lehetővé akarja tenni azt, hogy a társadalom erős, egészséges tagjainak fejlődése és szaporodása kedvezően alakuljon, másrészt negatív feladatot teljesít, amikor az életképtelen, beteg, terhelt egyedek szaporodásának igyekszik gátat vetni. A házassági tanácsadás ennek a kettős célnak a szolgálatában áll. Az eugenika követelményeinek teljesítését a nemzeti népesedéspolitika sürgeti. A mai gazdasági válságban erősen érezhető, hogy a gondozásra szoruló tömegek egyre növekedő csoportja parancsolóan kívánja meg a szaporodásnak céltudatos, eugenikus alapon álló irányítását. …
Tovább a műhöz
A kereskedelem
- Beöthy Leó
- 1869
Azok után, melyek a statistika elméletéről tartott előadásokban itt elmondattak, nem okvetlenül szükséges ugyan, de tárgyam természeténél fogva mégis czélszerünek látszik, kezdetül, önök emlékezetébe visszaidézni azt, hogy a statistika, lényegében, vagy legalább legfontosabb ágaiban nem egyéb, mint a társadalmi állapotoknak számadatokon alapuló ismerete, és így a statistika, a nélkül hogy megszűnnék ezért önálló tudomány lenni, egyszersmind kiegészítő része, a társadalmi tudományok minden ágának. Még pedig olyan kiegészítő része, mely nélkül azok, tapasztalati alapot veszítve, nem számíttathatnának többé az exact tudományok sorába, hanem pusztán speculatió utján szerzett elméletek rendszerévé válnának. Tudjuk, hogy a speculatió, melynek hajdan oly nagy tér volt engedve az emberi ismeretek bővítésére irányzott törekvésekben, ujabb időben hitelének nagy részét elveszítette. Már magában a rendszerek sokasága, az eredmények különböző volta, melyre ugyanazon alapigazságból vagy igazságnak vett alapmondásból kiinduló és speculative tovább építő bölcselkedők jutottak, meggyőzhetett arról, hogy a speculatió nem csalhatatlan, mert ha igaza lehetett is egynek e tudósok közöl, de ekkor a többinek mindnek, ki ezen egytől eltért s egymással is ellentétben állott, semmi esetre sem lehetett igaza; de az okoskodás csalékonynak bizonyulván, annak eldöntését sem …
Tovább a műhöz
A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottmánya 1861-ben indította meg folyóiratát. Toldy Ferenc titkár az előszóban így ír a célokról: „Egyik fontos ága a honismeretnek a jelennek statisticai viszonyai kitisztázása: a népességi s ezzel összefüggő biostaticai, az ipar és kereskedelmi, a gazdasági és pénzügyi, a közoktatási és műveltségi viszonyok kikutatása és tudományos előadása; mely ethnográphiai, műveltségtörténeti és természet-tudományi tekintetben új igazságok termékeny forrását képezi; de nem kevésbbé fontos gyakorlati szempontból is: a politikára, közigazgatásra, nemzetgazdaságra és közegészségügyre nézve nélkülözhetetlen adatokat nyújtván. Míg tehát ekkép tudományosan kezelve egyfelül magasb természeti törvények felismerésére vezet, másfelül a státusférfiúnak vezérpontokat szolgáltat a társadalom mindennemű érdekei pontosb felismerésére és kifejtésére.” A repertórium egy régi változatát már elkészítettem 1980-ban a KSH Könyvtárában, a TEXTPAC programcsomag szerint, amit más földolgozásokhoz használtak. Így nem volt lehetőségünk a munkámhoz szükséges módosításokra. Tudomásul kellett venni az ebből adódó korlátokat és hiányosságokat. Közülük is a legsúlyosabb, hogy a tárgyszavas részben az egyes bibliográfiai tételeknél a számítógép nem írta ki a szerzőt. De még így is érdemes volt elkészíteni a munkát, hiszen …
Tovább a műhöz
Az 1968-as „új gazdasági mechanizmus" meghirdetése szinte azonnal felvetette a hazai közgazdász-képzés reformjának szükségességét is. Mind kormányzati, mind vállalati körökben egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, miszerint az addig „egypólusú”, Budapest-központú gazdasági felsőoktatás megújítása egy erős, mikrogazdasági orientációjú vidéki képzőhely felállításával képzelhető csak el. Noha a helyszín tekintetében eleinte akadtak viták, 1970-re eldöntött ténnyé vált, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Tagozata Pécsett, az addigra egykarúvá vált Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara melletti épületben kap helyet. Míg a tárgyi infrastruktúra viszonylag gyorsan megteremtődött, annál nehezebb volt gondoskodni megfelelően felkészült oktatói garnitúráról. Az 1970/71-es induló tanévnek az MKKE Kihelyezett Tagozata alig egy tucat előadóval vágott neki, akik között éppúgy voltak mindaddig gyakorló vállalati szakemberek, mint az oktatás más helyszíneiről érkező, pedagógiai tapasztalattal rendelkező kollégák. A pionírok között volt két pályakezdő tanársegéd is, egyikőjük, Pintér József emlékére készült e tanulmánykötet. 1970 szeptembere óta a harmincnyolcadik tanév kezdődött az azóta önállóvá lett PTE Közgazdaságtudományi Karon. De az idei az első, melynek tanévnyitó Összoktatói Értekezletének …
Tovább a műhöz
Tisztelet nagy elődeinknek, tisztelet kortársainknak, tisztelet a statisztikai tudomány művelőinek és a határainkon belül és azon kívül élő magyarságnak. Ez a szellemiség hatotta át a Magyar Statisztikai Társaság (MST) és a Partiumi Területi Kutatások Intézetének közös kétnapos nagyváradi konferenciáját, szakmai és baráti találkozóját. Az MST példamutató és hiánypótló tanácskozást készített elő, melyben a tudományos értékek mellett jelentős súllyal jelentek meg az emberi kapcsolatokat építő és erősítő elemek, baráti eszmecserék. A magyarországi és az erdélyi statisztikusok, tudósok, kutatók és egyetemi oktatók dialógusai az egységes magyar tudomány, valamint oktatás értelmezésének és megteremtésének szellemiségét erősítették, hozzájárultak a ma is meglévő akadályok felszámolásához. A romániai magyarság fennmaradásának alapvető feltétele a magyar nyelv, a magyar oktatás és a magyar nyelven művelt tudomány magas színvonalon tartása, s ennek fontos tényezője az anyaországi szakmai-tudományos támogatás és együttműködés.
Az MST a fenti követelménynek tiszteletre méltó tudományos és etikai elkötelezettséggel úgy tett eleget, hogy a magyar statisztika Erdélyben született kiemelkedő alakjáról, Fényes Elekről szülőföldjén, Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen anyaországbeli és erdélyi statisztikusok, oktatók és szakemberek …
Tovább a műhöz
Ennek a könyvnek, amelyet az olvasó kezében tart, a kézirata a jelenlegi formában már 1975-ben készen állt. Két intézet közös erőfeszítése és együttműködése alapján született: a Kohó- és Gépipari Tudományos Tájékoztató Intézet gyakorlati tezauruszépítő feladatok előtt állt, az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központja pedig az elméleti problémák tisztázását tűzte ki feladatául. Szerencsés találkozás volt, hogy a két intézet feladataikat szorosan együttműködve oldhatták meg, mindkét fél gazdagodásával. Az olvasó észreveheti, hogy a könyv mondandója teljes összhangban áll a magyar nyelvű tezauruszok szabványával, nemcsak terminológiájában és jelöléseiben, hanem koncepciójában is. Ez annak köszönhető, hogy a magyar nyelvű tezauruszszabvány ugyanezen munkálatokból nőtt ki, a szabvány kidolgozói személyükben is ugyanazok a szakemberek voltak, akik a két intézet együttműködésében a tezauruszok fejlesztési-kutatási feladataiban vettek részt. Külön említésre méltó az a hatékony támogatás, amelyet az MTA informatikai és matematikai-nyelvészeti bizottsága nyújtott a tezauruszkutatás számára. Ez a téma a bizottság érdeklődésének középpontjában állt, a problémákról ankétsorozatot is rendezett. A könyv koncepciójának néhány sarkalatos pontjára itt hívjuk fel az olvasó figyelmét. A szerzők mindenképpen igyekeztek elkerülni a tezauruszkérdés …
Tovább a műhöz
A magyar tud. Akadémia statisztikai és nemzetgazdasági bizottsága megbízásából szerkesztett Közgazdasági és Statisztikai Évkönyvnek alulírottak szerkesztésében ezúttal harmadik kettős évfolyamát veszi a hazai közönség. A két előbbi évfolyam az illető évek végén bocsáttatott közzé, minthogy azonban a forrásul szolgáló hivatalos statisztikai kiadványok tekintélyes része az év második felében, sőt vége felé szokott napvilágot látni, hogy az azokban foglalt újabb adatok felhasználhatók legyenek, czélszerübbnek látszott az Évkönyv megjelenését néhány hónappal elhalasztani. Ez intézkedésnél fogva a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv jelen kötete az 1888. évivel
szemben a legtöbb fejezetben két újabb év adataival bővült s mint kettős évfolyam jelenik meg; a következő évfolyamok már rendszeresen az év első hónapjaiban, február—márczius hóban, fognak megjelenni. Alulírottak törekvése, mint eddig, ezúttal is az volt, hogy a népességi és közgazdasági állapotokról, az állam és társadalom tevékenységéről hű, kimerítő és új adatokkal tájékoztassák a hazai közönséget. Azon szoros kölcsönhatásnál fogva, melyet a különböző országok gazdasági, kulturális és állami viszonyai egymásra gyakorolnak, a hazai adatokkal párhuzamosan a külföldi államok adatai is nagy gazdagságban közöltettek, s az olvasó közönség feltalálja bennük a hazai viszonyok …
Tovább a műhöz
„A statisztika olyan tudomány, melynek alapköve régi, de architektúrája modern” – jelentette ki teljes joggal H.-A.-J. Quetelet (1796-1874) matematikus, csillagász és fizikus, a kiváló statisztikus az 1853-ban Brüsszelben rendezett statisztikai kongresszuson. A társadalom életére vonatkozó adatgyűjtések már az ókori kelet országaiban, a görög városállamokban és a Római Birodalomban is folytak. Az újkori gazdasági és társadalmi fejlődés, a nemzetközi kapcsolatok bővülése, az egységes közigazgatás kiépülése szükségessé tette a statisztikai adatok egyre bővülő körének központilag megszervezett, egységes alapokon nyugvó összegyűjtését, tárolását, elemzését, feldolgozását és közreadását.
Hazánkban ezen feladatok ellátására 1867-ben, a Földmívelés-, Ipar- és Keres-kedelemügyi Minisztérium keretében hozta létre a kormány a statisztikai szakosztályt. 1871-ben királyi rendelet intézkedett az Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal létrehozásáról, melynek neve 1897-től a „Központi” jelzővel bővült. Ezen intézmények tekinthetők a mai Központi Statisztikai Hivatal, közismert rövidítésével KSH elődeinek.
A Hivatal által közreadott, rendszeresen megjelenő kiadványok közül kiemelkedő jelentőségűek a legfontosabb társadalmi, gazdasági és demográfiai adatokat tartalmazó évkönyvek. Ma is tökéletesen helytállóak Jekelfalussy József …
Tovább a műhöz
Az írónak, ha még oly számító és anyagias gondolkozású is, lelke mélyén ott él a vágy a legfőbb cél elérésére: nem annyira lármás, mint tartós, mély hatású sikerre! Maga az esetleg tetemes példányszám, melynek elkeltéről kiadója örömmel tudósítja, nem elégítheti ki a szerzőt, aki művébe lelke egy darabját, énje legbecsesebb tartalmát viszi bele. Lehet emellett az életben kalmárszellemű s anyagiak dolgában érezhet némi kellemes megnyugvást műve kellendősége hallatára, még mindig nem kap azonban feleletet a benne feltámadt nagy kérdésre : vajjon igazi, maradandó siker jele-e az újabb meg újabb kiadás? Nem pusztán a divat kiszámíthatatlan szeszélye tette-e alkotását kapóssá, nem véletlen, külső körülmények összejátszása miatt lett vajjon népszerűvé? Mert a sikerhez ilyenkép tehetségének igen kevés köze van ; amint, a divat változik, amint a kedvező körülmények megszűnnek, műve a feledés homályába vész. Megírásakor inkább a hírlapíróéhoz hasonló érzéke az aktualitás iránt nyilatkozott meg, mintsem az alkotó tehetség, a művészi, teremtő erő, amelynek termékeiben mindig kell valami örökbecsűnek, a múló
külsőségeket túlélőnek lenni. E hamleti töprengésre feleletet legkevésbbé az epikus: a novellista,
a regényíró kaphat. Mert a két másik nagy műfaj művelőjének hatása más természetű. A lirikus költő művének sikere könnyebben …
Tovább a műhöz