Keresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
Ilosvai Péter deákot, ki magát egyik éneke (Szent Pál Apostol) végén csak így, a versfejekben pedig görögös latinsággal Sericeus Ilosvanus-nak nevezi, Ilosvai Selymes Péternek lehet írni, így senkisem tévesztheti össze ama másik, ke-vésbbé ismeretes Ilosvai Péterrel, ki 1560. évi április közepe után iratkozott be a wittenbergi egyetemre, onnan visszatérve pedig, Batizi Miklós evang. pap naplója szerint, tanító volt Gsenger-ben s 1562. évi július 22-én magát felakasztotta (Frankl V. A has. és kiilf. isk. tört. 184. I.). Ennek haláláról Verancsics is emlékezik 1562. aug. 25-én Forgács Ferenczhez írt levelében, debre-czeni tanítónak (operarius) mondja s öngyilkossága helyéül az ecsedi várhoz közel eső Csaholyt állítja (Ossz. m. VIII. 373. I.). Azt, hogy a két Ilosvai Péter nem egy személy, a Selymes néven kívül azon körülmény is bizonyítja, hogy lantosunk fennmaradt müvei, egynek kivételével, az 1562. év után való időből származnak. Azt az egyet, t. i. Nagy Sándor históriáját, mely 1548-ból neki tulajdonítandó, Toldy Ferencz még nem tartotta az övének. Nála s általában irodalomtörténetünkben Idari Péter neve alatt volt ismeretes. Legelébb a Széchenyi könyvtár Cata'ogusa (l’art. I. Suppl. II. 226. l.) mondja határozottan Ilosvaiénak, újabban pedig Szabó Károly és dr. Bánóczi J. nyilatkoztak ily értelemben. Mi szintén e meggyőződéshez járulunk. Az Idari Péter név, a …
Tovább a műhöz