Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
Előadásomban azon elképzelés mellett hozok föl további érveket, amelyet már az ezévi kecskeméti konferencián is képviseltem, ti. hogy az emberek elsőbben képekben gondolkoznak, s csak azután szavakban. Ez az elképzelés persze végigkíséri a Nyugat filozófiájának történetét, hol felerősödve, mint a brit empirizmusban, hol szinte föld alá kényszerítve, mint a huszadik század első felében - ám világos megfogalmazást soha nem nyert. Nem is nyerhetett mindaddig, amíg a kifejtés, érvelés és magyarázat nyelve a merő szónyelv maradt. Napjainkban, a képi kommunikáció technológiáinak fejlődésével, a helyzet változik. A változás hatása immár megjelent a kognitív pszichológia berkeiben, s arra számítok, hogy előbb-utóbb a filozófiai gondolkodásban is érezhető lesz. Három témát fogok érinteni: Wittgenstein képfelfogását; Nelson Goodman-nek a képi hasonlóság eszméjével szemben felhozott érveit; s az ún. imagery debate tudományfilozófiai alapjait. Befejezésül egy pillanatra még visszatérek a Wittgenstein-problémához. Előadásom, tekintettel az időbeli korlátokra, igencsak vázlatos lesz; a témakört részletesebben taglaltam az augusztusi kirchbergi Wittgenstein-szimpozium alkalmával. Klasszikus utalással kezdem. 1919-ben, "On Propositions" c. tanulmányában írta Russell: "Az elvont időtöltések szokása a tanult embereket az átlagosakhoz képest sokkal kevésbé teszi alkalmassá a …
Tovább a műhöz