Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Kilencz éve immár, hogy a polgári törvénykönyv Tervezetének első szövege és a hozzá tartozó öt kötet Indokolás megjelent. Ez az «első szöveg» kissé elhamarkodott közzététel volt. Valójában nem volt más, mint az akkori «állandó bizottság» öt szerkesztő tagja résztervezeteinek összeállítása, mely résztervezetek még az akkori szerkesztő-bizottság összüléseinek fórumán sem mentek keresztül. A szerkesztő-bizottság, mint olyan, csak bizonyos «elvi kérdéseket» tárgyalt rendszer és összefüggés nélkül, a mint egy-egy szerkesztő tag a maga munkája folyamán a bizottság elé vinni jónak látta. A szerkesztő-bizottság ezen üléseinek jegyzőkönyveit szintén közreadták nyomtatásban. Ez elvi döntések szórványos irányítása szerint aztán mindegyik szerkesztő kidolgozta a maga részét és beterjesztette a bizottság akkori vezetőjének. A vezető e részeket, úgy, a mint kézhez vette, «első szöveg» czime alatt közzétette. Innen van, hogy e részek rendelkezései közt a kellő összhang nincsen: határozatainak tartalma néha ellentmondó, vannak ismétlések, vannak hézagok és a szövegezés nyelve és technikája: ahány szerkesztő, annyiféle. Hogy annyira-amennyire, mégis megvan közöttük az egység, annak igen különös oka van, melyre alább még visszatérek: a szerkesztők t. i. (egyik szolgaiabban, másik szabadabban, de mind) egy közös minta, t. i. a német birodalmi törvénykönyv …
Tovább a műhöz
A Kis Akadémia legfontosabb célkitűzése, hogy tagjainak nagyértékű közvéleménye világszemléletét különböző tudományszakok művelőitől szerezze, akik kutatásaik eredményét rövid, népszerű alakban adják át annak a grémiumnak, amely az első kézből kapott anyagot tanítványai, hallgatósága, baráti köre révén beépíti az ország szellemi arisztokráciájának értéktermelő munkájába. Ezért fontos, hogy a Kis Akadémia ne csak a természettudományok örök igazságait és a szellemtudományok kincses házát ismerje, de aktuális közgazdasági, alkotmányiogi, kül- és belpolitikai kérdésekkel is foglalkozzék. Nem minden kérdés való ide, hiszen a napi politika sikamlós lejtője nem a mi terrénumunk, viszont nem zárkózhatunk el a nemzet-családot érdeklő nagy problémák elől. “Utóbbiak közé tartozik a birtokpolitika is, amelytől ma hangos egész Magyarország. Hivatott és elhivatlan foglalkozik vele, több-kevesebb hozzáértéssel, a maga elgondolása, vágya, sokszor egyéni érvényesülésének reménye szerint. 31 következő fejtegetés csak a probléma histórikumát, lehetőségeit, korlátait, kritikai nézőpontjait vázolja fel. Csupán a modern agrárpolitika kistükre, amelyben ki-ki megnézheti és ha szükségét érzi, megigazíthatja a maga elgondolását, mielőtt bárhol és bármikor véleményével a nyilvánosság előtt megjelennék. A Kis Akadémia súlyát az jelenti, de az is biztosítja …
Tovább a műhöz