Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 8
Összes találat megjelenítve : 8
Találatok
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz
A hazai törvényhatóságok levéltáraiban sok év óta folytatott kutatásunk és munkálkodásunk eredményének egy részét teszi A "Corpus Statutorum"-nak ezen I-ső kötete, a melyet a t. Magyar Tudományos Akadémia kiállásában szerencsések vagyunk a mivelt közönség elibe bocsátani. Törekvésünk jó volt. Fáradságot és költséget nem kiméivé: hazánk jog és mivelődési történetének, adatokban egyik legdúsabb kútfejét volt szándékunk a törvényhatósági Statutumok közzétételében föltárni, s a további tudományos feldolgozásnak könnyebb rendelkezése alá bocsátani. Tudva van, hogy hazánk törvényhozásának tevékenységét — különösen a XV. évszáztól kezdve — a politikai események, küzdelmek és viszontagságok, legnagyobb részben az állami közélet terére utalák. Figyelmét inkább az állam-lét és alkotmány védelme vették igénybe. E miatt a viszonyok most lassúbb, majd rohamosabb változásával párhuzamosan fejlődő jogélet egyéb ki nem elégíthetett szükségletei, a körülmények kényszerhatása alatt — a különböző, sokszor egymással ellentétes, a bizonytalanságot még fcljegyeztetésük után sem nélkülöző jogi szokások mellett — időnkint a municipiumok által nyertek kielégítést. Lassankint, vallás, erkölcs, jog, 'míveltség, ipar és közgazdaság viszonyai váltak a törvényhatóságok nagybecsű autonom jogalkotásainak is, tárgyaivá. Ez alkotásokban — …
Tovább a műhöz