Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Arcvonásait elsősorban a Barabás Miklós-féle metszetről ismerjük, sudár termetét pedig az a kis szobor önportré idézi elénk, amely mellé a játszi képzelet Vasvári Pált, Lővei Klárát és Brunszvik Terézt is odavarázsolja. Előttük loknis hajú, kandi tanulóleánykák, köröttük 1848/1849 ismert alakjai, attribútumai, a háttérben pedig felsejlik a tiroli hegyek karéjozta ’sziklafej’ és rajta a híres-hírhedt várbörtön, a kufsteini ’kőkoporsó’... E fantázia szülte tabló központi szereplője: Teleki Blanka grófnő, akivel - Kertész Erzsébet nagysikerű életrajzi regényének és a Sáfrán Györgyi rangos forrásgyűjteménynek hála - népszerűség tekintetében kevesen vehetik fel a versenyt történelmünk jeles nőalakjai közül. Teleki Blanka (1806-1862): a nemzeti nőnevelés úttörője és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc híve, mártírja. E lexikontömörségű és szikár meghatározással ellentétben az utókor a grófnőről szólva a kitüntető jelzőket és szóvirágokat csak úgy ontja. 'Múlhatatlan ragyogású’, 'tüneményes’, ’vértanú-fényességű’, ’hős lelkű’, ’fölséges’ nőalak, akit (az irodalomtörténész Nagy Miklós szerint) „lelki ereje, szenvedélyessége, a mindennapok világától való távolmaradása, mind az Antigonék és a Racine-i heroinák testvérévé emeltek”. Van, aki Blanka helyét 1848-ra utalva 'március leányainak’
sorában jelöli …
Tovább a műhöz
Szentágothai János születésének 100. évfordulójára rendezett rendezvénysorozat keretében került sor 2012. október 29-30-án a Pécsi Tudományegyetemen a Teleki előadássorozat nyitórendezvényére. A rendezvénysorozat elnevezése Teleki József (1790-1855) személyét idézi, aki a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt. A nyitórendezvényen részt vettek a Teleki család tagjai is (Maximilian Teleki, Teleki Gábor, Teleki István, Teleki Júlia, Teleki Miklós, Teleki Natasa, Teleki Nicole), akik az Egyesült Államokból és Európa különböző országaiból érkeztek.
Tovább a műhöz
Boldogult édesatyám gyönge növésű, vézna gyerkőc volt még, amikor Kossuth katonájának, honvédnek felcsapott. A világosi fegyverletétel után Haynau brigantijai büntetésből 12 évig tartó katonai szolgálatra sorozták be a császári armádiába. Bakaélete a pesti Neugebäudeben kezdődött s folytatódott a Monarchia összes katonai állomásain. Kín és pokol volt az élete e 12 év alatt. Osztrák, de főleg cseh felebbvalói Kossuthhundnak, avagy Kossuthschweinnak hivták. A „rebell” jelző már becéző titulusnak számított. Jó szót sohasem kapott. Hatvan év telt el azóta, hogy mint gyermek az esti órákban nagy áhítattal hallgattam édesatyám katonai élményeit. Jámbor eszemmel sokszor fel nem tudtam fogni s bevallom bünömet, el sem akartam hinni, hogy emberekkel oly brutalitásokat lehessen elkövetni, mint amilyenben az osztrák hadseregbe besorozott magyar honvédeknek részük volt. Sokat beszélt édesatyám Teleki Blanka grófnőről, aki a Neugebäude legförtelmesebb cellájában raboskodott. Pedig áldott jólelkű nő volt, — tette hozzá — mély részvéttel. Minden hét szombatján egy uri formájú ember jelent meg a laktanyában, aki titokban egy csomó szivart, süteményt s néhány hatost nyomott a volt honvédfiúk markába. Közel másfél évig tartott ez az ajándékosztás, a nélkül, hogy sejtelmünk lett volna arról, kicsoda is a mi mecenásunk? Egyszer csak hire futott a laktanyában, hogy a grófnőt …
Tovább a műhöz