Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Calasanzi Szent József, a kegyes-tanitórend alapitója. Calasanzi szent József Spanyolországnak Petralta nevű városában született 1556. szeptember 11-én, abban az évben, melyben a másik nagy spanyol rendalapító, Loyolai szent Ignác meghalt. Atyja, Don Pedro Calasanz, katonás spanyol nemes volt, ki övéi közt családi hagyományképen ápolta a katonai hivatást és a vallásosságot. Anyja, Gaston Mária, szelíd, jólelkű, szeretetreméltó asszony a környék szegényeinek pártfogója. A szülők kiváló nevelőkre bízták szemök fényét, a Ids Józsefet, ki reményen felül beváltotta a beléje helyezett bizalmat. Már a gyermekben ragyognak a leendő nagy szent erényei és jelentkeznek a későbbi nagy nevelő vonásai. Maga köré gyűjti társait és Isten szeretetére oktatja. Társai rajongnak érte, buzdulnak példáján és kis szentnek nevezik. Mindenkit elragad lényének két ragyogó tulajdonsága, az ifjúságnak két legbecsesebb ajándéka : ártatlansága és értelme. Alig lehet
az ifjúság elé szebb példaképet állítani, mint a gyermek Calasanzi Józsefnek szeretetreméltó alakját! Az estadillai nemesi iskolában kitűnő
eredménnyel végzi el a mai középiskolával nagyjából egyenrangú grammatikai és humanisztikus tanulmányokat. Majd Spanyolország leghíresebb egyetemein (Alcala de Henares, Lerida, Valencia) bölcseletet, egyházi és világi jogot, végül theologiát hallgat. A három utóbbiból a doktorátust …
Tovább a műhöz
Azon bölcselők közt, kik az újabb időben a neveléstudomány fejlődésére hatottak, Herbait bizonyára az első helyen áll. Neveléstudománya hatalmas szellemnek terméke, de emberi munka. Való és költött hibáit keményen támadták és támadják meg sokan; vannak, kik neveléstudományának egyes részeit gáncsolják; vannak olyanok is, kik az egész munkának alapját; a lélektant s erkölcstant akarják megdönteni, s ezek szemében Herbait neveléstudományának épülete csupa rom.
Eleinte csak kevés tanítványa akadt Herbart rendszerének; lassankint nőtt híveinek száma; ma hatalmas sereg. S e tanítványok nagy lelkesedéssel védik a mester munkájának lényegét, munkába veszik a mestertől örökbe maradt kincsesbányát s munkásságuk nyomán támadt a Herbart-iskola neveléstudománya, mely még folyton halad előre s folyton hódít. | Alig van ország, amelyet oly kevéssé ismernének vagy alaposan félre ne ismernének, mint Spanyolország. Politikai féltékenységből, hithű katolikus mivoltáért és egyéb okokból sikerült befeketíteni, agyonrágalmazni, sokszor
egy kézlegyintéssel elintézni vagy épenséggel tudomást sem venni róla. Eljutva ebbe a szép országba s dicsőséges múltját, eleven jelenét, reményteljes jövőjét látva, megdöbbenve kérdezzük, mi lett az igazsággal? Szabad így elbánni Európa legrégebben lakott félszigetével? Szabad egy színkatolikus néppel ilyen igazságtalan lenni? …
Tovább a műhöz
Reggel van. A Rambla, Barcelonának e fő utczája, (mely helyenként más-más nevet visel) tele van illattal, napsugárral s csicsergő madárdallal. A nap még fényesen, melegen süt itten s áttör a magas platánok immár gyérülni kezdő lombjain. Két oldalt, a Rambla de las flores és Rambla del centron a legpompásabb virágok vannak fölállítva, melyeket számozott márványállványokon a virágárusnők helyeztek el. Itt a különböző alakú pléh-alkotmányok, melyek vízzel s virággal tölthetők meg ; s ott látunk egy-egy virító lyrát, kosarat, háromszögöt, vagy egyéb alakzatot, a mint ezt a megrendelő ízlése választotta. Az eladásra kiállított rab-madárkák is itten csicseregnek két oldalt s mind ez összhangot csak az bontja meg, hogy itt is látunk egyet ama primitív ellentétekből, melyek Barcelonában olykor feltűnnek. A virágok s madarak poetikus társaságában ott a durván összetákolt — egérfogók. Nyugodtan sétálnak a csevegő hölgyek, s e szép időben úgy tetszik, mintha csak naiv kaczérságból vették volna már föl puha bársonyból készült apró bolyhos felöltőiket; vagy borították volna sokan a csipke-mantilla helyett fejökre a melegebb szövött kendőt, holott még erre épen semmi szükség nincsen. S mintha a férfiak is részt vennének a kis hiuskodásokban : már ők is vállukra vetették — nagyrészt — ama festői köpenykét, melynek gallérja vállon alul ér; élénken színes …
Tovább a műhöz
A „Magyar Mérnök- és Építész-Egyesület”-nek minden nemes, jó és hasznos intézkedése mellett az is egyik érdeme, hogy időnkint külföldi társas utazásokat rendez, különösen képzőművészeti, iparés kereskedelmi ismeretek szerzése czéljából. Ilyen nagyobbszerü társas utazást tervezett az 1896-ik év második felében, melynek az érintett czélon kivül főképen az volt a föladata, hogy Francziaország déli, Spanyolország és Portugália nagyobb városaiba jutva, a hírneves templomokat és muzeumokat tanulmányozhassák az utazó társaság tagjai. Nagyobb társaságban utazni más dolog, mint magánosan vagy másod-, harmadmagunkkal. Ilyenkor parancsként hangzó jelszó: az alkalmazkodás, mely az egyéni akaratot és függetlenséget meglehetősen háttérbe szorítja. De a nagy társaságban jól szervezett csoportos utazásnak sok jó oldala van: más tervez, más fáradozik, más gondoskodik helyettünk mindenről; könynyebben jutunk kedvezményes vasúti árakhoz, kedvezményes életrendhez stb., a nélkül, hogy magunk gondoskodnánk magunkról.
Tovább a műhöz