Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 27

Találatok


A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum és a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár 2016 tavaszán indította el „A jövő könyvtára felé…” című szakmai önképző sorozatát. A projekt ötletgazdája és mentora Drótos László, a szervező munkatársak Bokrosné Stramszky Piroska és Dr. Steinerné Szűcs Éva, illetve 2017 őszétől Szabóné Kovács Beáta. A két könyvtárban felváltva tartott, alkalmanként 2-3 órás rendezvényen a meghívott előadó prezentációja után a résztvevők megvitatják az adott témát. Akik nem tudnak személyesen jelen lenni, azok a Szinva Net Informatikai Zrt. és a Miskolc Holding Zrt. által támogatott élő Ustream közvetítésnek, vagy pedig később a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontban készült, megvágott és archivált videofelvételeknek köszönhetően távolról is megnézhetik a webináriumokat.
Tovább a műhöz
Az európai történeti kutatásban az elmúlt évtizedekben újra előtérbe kerültek a forrástanulmányok, az újabban felfedezett dokumentumok kiadása, illetve a már ismert szövegek új szempontok szerinti elrendezésben való közreadása. Szükség is van erre, hiszen több humán tudományszak oktatása és művelése erősen elméleti irányba tolódott el, a szakember gyakran elveszíti a forrásokkal való kapcsolatát. A nagyobb nyugat-európai nemzetek több pozitivista vagy legalábbis forrásközpontú tudománytörténeti szakaszt éltek át, ennek ellenére ismét napirendre került a történelmi dokumentumok mostani elvárásoknak megfelelő kritikai kiadása. A középkori és kora újkori könyves műveltség kutatásában élenjáró Németország, Franciaország vagy Anglia szakemberei sok évtizedes, módszeres, alaposan megtervezett kutatómunka eredményeire támaszkodhatnak, amikor az írásbeliség, az olvasás, a könyvtárak és a könyvek használatának történetét modern kutatási és elemzési szempontok szerint újragondolják és -írják. Magyarországi kulturális és történelmi emlékek feltárása több okból is késik, és sajnálatos módon állandóan halasztódik. A könyves művelődés históriájának számos klasszikussá vált kutatója mellett az elmúlt évtizedekben mégis örvendetesen sok művelője akadt, és több országos program indult a kutatások szervezetté tételére. A retrospektív nemzeti …
Tovább a műhöz
E kiadvány a könyvtári állomány formai és tartalmi feltáráséhoz kiván segitséget nyújtani a könyvtárkezelői tanfolyamok hallgatói száméra. Megismertet a dokumentumleírás és a betűrendes leiró katalógus szerkesztésének szabályaival, majd bemutatja ez Egyetemes Tizedes Osztályozás használatát és a szakkatalógus építésének menetét,vázolja a feltárás éa a raktározás összefüggéseit, és összefoglalja a feldolgozó munka folyamatát. A kiadvány az alapvető elméleti ismereteket példákkal illusztrálja, és feladatokkal segiti a tudnivalók elsajátítását. /A feladatokat a margón függőleges vonallal jelöltük./ A példák és a gyakorlatok anyagét az Uj Könyvek c. állománygyarapítási tanácsadóból válogattuk ki, mivel az abban közölt tételek jelennek meg a nyomtatott katalóguscédulákon, és ezáltal a közművelődési könyvtárak mindennapi gyakorlatában is.A kiadvány első kiadása iskolai könyvtárosok számára készült, ezért gyakorlat-anyaga az iskolai könyvtárak szükségleteit tükrözte. * Jelen második kiadásban az eredeti példákat megtartottuk, de helyenként újabbakkal is kiegészítettük. A kiadvány egyéni tanulásra is alkalmas, mivel a feladatok megoldásénak ellenőrzése érdekében közli a megoldási kulcsot is. (...) A könyvtárnak mint kultúraközvetítő intézménynek nemcsak ez a feladata, hogy összegyűjtse és megőrizze e különböző dokumentumtípusokban …
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtár történetét feldolgozó monográfia szerzője, Schmelczer-Pohánka Éva a Pécsi Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűj­temények Osztályának vezetője, aki kutatási eredményeit az elmúlt, csaknem tíz évben több plénum előtt is bemutatta, számos publikáci­ója jelent meg a könyvgyűjtemény működésének helytörténeti, kul­túrtörténeti, egyháztörténeti és egyetemtörténeti vonatkozásairól. A Klimo Könyvtár gazdag történetét népszerűsíti oktatói tevékenysége is a pécsi egyetem magyar és történelem szakos, valamint neveléstu­dományi doktorandusz-hallgatói számára. A szerző sokoldalú, közel egy évtizede folyó kutató tevékenysé­gének, valamint gazdag és szorgalmas könyvtárosi munkájának összegzését tartalmazza a „Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. (...) Egyik fény gyújtja a kö­vetkezőt.” A pécsi püspöki könyvtár története (1774-1945) című könyvtártörténeti monográfia. A kötet megjelenésével nagyszabású forrásfeltáró munka fejeződött be, amely mind a könyvtár, mind az egyetem számára hiánypótló, hiszen az új eredmények tükrében el­sőként nyújt átfogó képet az egyetemi bibliotéka elődjének csaknem két évszázados históriájáról. Ajánlom tehát a Tisztelt Olvasó figyelmébe a jelen munkát, amelyből betekintést nyerhetünk Pécs kultúrtörténetének 18-20. századi …
Tovább a műhöz
...csak a könyv kapcsol múltat a jövőbe.." hirdették országszerte ezerszám plakátjainkon Babits Mihály gondolatát az Olvasás Éve rendezvénysorozatának mottójaként (2001. júniusától 2002. júniusig). S akinek volt szeme, érzékenysége a képi üzenetek befogadására, mondatokká formálására, annak világos lehetett, hogy a kompozíción szereplő XV. századi Thuróczy krónika és a honlap jelzése (www.olvasaseve.hu) egyetlen grafikai alkotásban jó ezer esztendő történéseit, kultúráját kötötte össze, hidalta át. Ne bántson most bennünket a költő elfogultsága a könyvek iránt, legyünk inkább megértők s elnézőek! Mert ez bizony szűkítés. Mindenfajta írásmű, illetve bármilyen kulturális akció, alkotás (történetek, versek elmondása, mesék felidézése, színdarabok, zeneművek, épületek, festmények, szobrok) előadása, meghallgatása, megtekintése alapvetően ugyanezt az elemi! kapcsolatteremtő funkciót tölti be. Felidézünk, érthetővé, netán kérdésessé teszünk valamit az előttünk járók életéből, teljesítményeiből s ezzel akarva, akaratlan tájékozódási pontokat keresünk, találunk a mai, holnapi gondolatainkhoz, tetteinkhez. A múlt alapos ismerete védőoltásként immúnissá tesz bennünket a hasonló ostobaságok és bűnök megismétlésével szemben, írta valahogy ilyesféleképpen jó két évtizede Cseres Tibor. Vagyis korántsem közömbös, hogy a XXI. század elejének …
Tovább a műhöz
Das Urheberrecht spielt in der täglichen Praxis der Bibliotheken eine immer wichtigere Rolle. Das hat seinen Grund in der steigenden Bedeutung lediglich elektronisch vorliegender Publikationen und Inhalte. Während die Benutzung gedruckter Bücher nur wenige urheberrechtliche Probleme verursacht, allenfalls bei der Anfertigung von Kopien durch die Bibliothek ist einmal ein Blick in das IJrheberrechtsgesetz zu werfen, stellt sich die Lage bei den elektronischen Publikationen vollkommen anders da. Hier ist buchstäblich jeder Mausklick rechtsrelevant. Bibliotheken bieten aber nicht nur fremde Inhalte an, sie treten mit ihren Schriftenservem mittlerweile auch selbst als Inhaltsanbieter auf und müssen Sorge dafür tragen, über entsprechende Nutzungsrechte zu verfügen. Moderne bibliothekarische Dienstleistungen können ohne ausreichende Kenntnisse im Urheberrecht nicht angeboten werden. Das Bibliotheksurheberrecht nimmt daher nicht nur in der Ausbildung, sondern auch im Rahmen der bibliothekarischen Fortbildung einen immer größeren Raum ein. Gleichwohl herrscht ein spürbarer Mangel an einem für Bibliothekare geeigneten Lehrbuch. Obwohl gerade in den letzten Jahren eine Reihe guter und neuer Lehrbücher zum Urheberrecht erschienen sind, sind diese Werke, die zumeist für angehende Juristen geschrieben wurden, für Bibliothekare nur wenig geeignet. Bibliotheksurheberrecht ist in seinen konkreten Fragestellungen sehr speziell, andererseits benötigt der Bibliothekar neben …
Tovább a műhöz
E jegyzék összeállítása a végből történt, hogy a történetírók tájékozást szerezhessenek, mily nyomtatott oklevél-gyűjtemények találhatók a M. T. Akadémia könyvtárában. A történelmi szak a könyvtárnak egyik legnagyobbika, melynek a történeti forrásmunkák már eddig is kiváló részét tették, s részint vétel, részint csere útján jelentékenyen gyarapodtak. A diplomatariumok és monumenták rendszeres gyűjtése azonban csak 1901 óta történik azon 2000 korona összegen, melyet a belügyministerium az Akadémiával ugyanazon évben történt megállapodás (Lásd Akad. Értesítő 1901. évf. 193. lapját) értelmében, diplomatariumok vásárlására az Akadémiának rendelkezésére bocsát. Eddig 500-nál több különféle diplomatarium- és monumenta-gyűjteménynyel növekedett a könyvtár, a mely gyűjtemény gazdag anyagot nyújt a magyar, franczia, olasz, spanyol, portugal, angol, német, holland, svéd, orosz, lengyel történelem tanulmányozásához. E jegyzék összeállításában túlnyomólag az oklevélgyűjteményekre és történeti monumentákra van súly fektetve; s így a különböző krónikák, naplók, emlékiratok kimaradtak, bár a történeti forrásmunkák keretébe tartoznak. Kivételt csak akkor tettem, ha az ilynemű művek valamely gyűjteményes munkák részeit képezik. Fölvettem a jegyzékbe, bár nem oklevél-gyűjtemények, a különböző „Scriptores" gyűjteményes kiadásait is, minők a …
Tovább a műhöz
Ez a jegyzet a leíró katalogizálás ismereteit kívánja összefoglalni a könyvtárszakos főiskolai hallgatók számára. Foglalkozik a könyvek és az időszaki kiadványok bibliográfiai. leírásával, a leírás besorolási adataival és a leiró katalógus szerkesztésének szabályaival. A dokumentumleirás szabványosítása még nem fejeződött be, ezért a hiányzó szabványok helyett néhány fejezet a szabványtervezet vagy útmutató alapján készült. A szabványok megjelenése után ezeket a részeket majd ellenőrizni és módosítani kell. A jegyzet nem kézikönyv, hanem tankönyv, amely a leiró katalogizálás legfontosabb, alapvető tudnivalóit és szabályait tekinti át, és nem tér ki a szabványokban rögzített minden egyes részletkérdésre. Nem pótolja tehát a szabványokat, csak útmutató a szabványok megértéséhez és használatához. A felkészüléshez a jegyzetet és a szabványokat együtt kell használni. Tantervi követelmény a régi szabványok szerint készített katalóguscédulák tartalmának értelmezése, ezért a jegyzet egyik fejezete nagyon vázlatosan a hagyományos címleírás elveit is összefoglalja. (...) A könyvtár évezredes fejlődéstörténete során különböző formákban és körülmények között, eltérő társadalmi és kulturális feltételekkel, de hasonló alapfeladatot teljesített és teljesit ma is: a különböző információhordozókon, dokumentumtípusokban rögzített …
Tovább a műhöz
Az elmúlt tíz év hatalmas változást hozott a magyar társadalom, és ezen belül könyvtáros szakma életébe. A rendszerváltást követő, felgyorsult tempó hatással volt az egész könyvtári rendszerre, és szükségessé tette az oktatásban felhasznált ismeretek frissítését is. Több mint tíz év telt el a középfokú könyvtárosképzés tankönyvének megjelenése óta. Az 1990-ben kiadott "A könyvtár kezelése" című kötet szerzői akkor még nem ismerhették a hét évvel később keletkezett új törvényt, nem beszélhettek az Országos Dokumentumellátási Rendszerről, és az elektronikus dokumentumok sem szerepeltek a kötet „Dokumentumismeret" című fejezetében. A számítástechnika korszakát említi ugyan, de mindösszesen a kölcsönzés-nyilvántartásnál tér ki könyvtári alkalmazására, holott abban az időben néhány számítógépes adattár már a távhálózaton is elérhető volt, és a szerencsésebbek használhatták az elektronikus levelezési szolgáltatást. Nem létezett mai formájában a Könyvtári Intézet sem, amely kiemelt szerepet tulajdonit a könyvtárosok képzésének, és egyik első tevékenysége új sorozat indítása _Az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés füzetei" címmel. Célunk a „megőrizve haladás", vagyis könyvtárosképzésünk legjobb hagyományaira építve, korszerű ismeretekkel szeretnénk ellátni a hallgatókat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szerzőink …
Tovább a műhöz
Az emberiség ősi vágya, hogy legyőzze a távolságot - utazhasson térben és időben: megismerhesse távoli világok népeit, kultúrájukat, s jelet hagyjon maga után az utána következő nemzedékeknek. Az ősember barlang falára rajzolt bölényei, az ókori kultúrák írásos és tárgyi emlékei rég letűnt világokról hoznak hírt a ma emberének. Sokszor nehézségekbe ütközik ezeknek az üzeneteknek a megfejtése, s az is biztos, hogy mindezek csak az emberiség több évezredes történetének csak töredékéről számolnak be. De az emberiség kultúrkincsének mégis fontos emlékei, hiszen múltunkról, történelmünkről mesélnek. Fontos nem csupán megismernünk, de megőriznünk is a fennmaradt emlékeket, információkat, dokumentumokat. S ahogy mi megkaptuk őseink üzenetét, ugyanúgy törekszik a ma embere is arra, hogy gondolatait, tapasztalatait, tudását az utána következő nemzedékekre hagyományozza, ennek egyik legrégibb helyszíne a könyvtár. Az emberiség a kozmoszba is hírt akar juttatni önmagáról. Ezt az ábrát a Pioneer űrszonda vitte magával a világűrbe értelmes lények után kutatva. Mit jelent vajon? Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, akinek birodalma olyan hatalmas volt, hogy a nap sosem nyugodott le benne. A király fiatal korában arról álmodozott, hogy olyan ország uralkodója lesz. ahol mindenki minden kérdésre megtalálja a választ, s ezért népe mindig biztonságban és békében …
Tovább a műhöz
Umberto Eco: A rózsa neve című könyvében a következő sorokat olvashatod: „Mostanáig úgy gondoltam, hogy minden könyv a könyveken kívül álló emberi vagy épp isteni dolgokról szól. Most rádöbbentem, hogy a könyvek nemritkán könyvekről szólnak, vagyis olyan, mintha egymással váltanának szót. E felismerés fényénél egyszeriben még nyugtalanítóbb helynek láttam a könyvtárt. Hosszú-hosszú, évszázados pusmogás, pergamen és pergamen közötti, nesztelen párbeszédek helyszíne volt tehát, egyetlen ember eszével kordában tarthatatlan erők foglalata, sok-sok emberész kisugározta titkok, egykori gazdájuk vagy közvetítőjük halálát túlélő kincsek tárháza." A könyvek az emberi tudás és szellem foglalatai tehát, a könyvtárak pedig évezredes titkok őrzői. Hogy kincseiket jobban megismerhesd, kalandozz velünk a könyvek, a dokumentumok hatalmas birodalmában! Az elmúlt években legelőször a könyvtárak rendjével, feladataival, használatának módjával ismerkedtél meg. Az állomány részeit megvizsgálva megtanultad a könyveket tartalmuk és használatuk szerint csoportosítani. Tudod, mi a különbség a katalógus és a bibliográfia között, s mikor melyik szolgál segítségül egy önálló munka elkészítéséhez. Vagyis a legáltalánosabb fogalmaktól jutottál el a legkonkrétabbig. Ez a könyv most megfordítja az utat, amit bejársz: a dokumentumok világából kiindulva vezet el a tájékoztató …
Tovább a műhöz
Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett társadalmi fejlődés és szemléletbeli változás következtében a könyvtárak egyre inkább információs központokká válnak, olyan információs intézményekké, amelyeknek fő funkciója az információk szolgáltatása. Minden egyéb könyvtári tevékenységet (információk gyűjtése, feldolgozása, tárolása) ennek a feladatnak kell alárendelni, pontosabban a könyvtár egész működésének e cél minél hatékonyabb teljesítését kell szolgálnia. Korszerű szolgáltatási rendszer csak jól szervezett gyűjteményre épülhet. A könyvtári feldolgozás egész folyamatát tehát a ráépülő szolgáltatási rendszer funkciója határozza meg. A számítástechnika nyelvén ezt úgy mondják, hogy az output határozza meg az inputot, vagyis először azt kell meghatároznunk, mit akarunk végeredményként kapni a rendszertől, és ehhez keli megterveznünk a bemeneti adatok körét és a feldolgozás módját. Csak a feladatok ilyen megközelítése biztosítja, hogy az információk gyűjtése és feldolgozása ne váljék öncélúvá, és a^feldolgozás ne éljen önálló életet a könyvtár tevékenységi körében. A szolgáltatások két jól elkülöníthető típusa az eredeti dokumentumok szolgáltatása és a dokumentumokról, beleértve a dokumentumokba foglalt tartalomról, eredményekről való tájékoztatás. Mindkét szolgáltatási típus gondos és sokrétű előkészítő munkát kíván. …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 27