Keresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Ha a keleti pavillonnak az 1885-diki országos kiállitásban az a czélja, hogy bemutassa a magyar közönségnek az emlitett országok és tartományok nyers és ipartermelvényeit és fogyasztási czikkeit; ha az e gyüjteményből majdan alakitandó és tervszerűen s rendszeresen gyarapitandó keleti kereskedelmi muzeum hivatása lesz a kelettel üzleti összeköttetésben álló vagy abba lépendő iparosainkat s kereskedőinket folyton értesiteni az ott szükségelt vagy az onnan szerezhető árúkra nézve: ugy jelen igénytelen munkának feladata bemutatni magát a területet s népét, melyen a magyar iparnak és magyar kereskedésnek mindinkább tért kell foglalni s a melylyel minél élénkebb érintkezésbe lépni saját jól felfogott érdekünk kivánja. Mindhárom vállalat egy czél fele törekszik. Mind a három azon szükségérzetből foly, hogy a délkeleti tartományokénál fejlettebb iparunkkal hódítsuk meg e tért, melyet nálunknál élelmesebb népek már is felkerestek, eleve is versenyt okozva az általunk kifejtendő kereskedelmi tevékenységnek. Ha nem is lehet jelen müvet úttörő munkának jelezni, mert hisz nem első irok a közel keletiről, mégis be kell vallani, hogy a részemre kiszabott rövid idő alatt tett szorgalmas forrástanulmányozások között sem igen akadtam oly munkára, mely a Balkán-félszigetet épen közgazdasági szempontból eléggé ismertetné. Annál több hálával tartozunk gyakran megtámadott, de …
Tovább a műhöz
Számunkra az volt a legfontosabb cél a kutatásunk megkezdésekor, hogy egyéni vélekedések helyett átfogó és tárgyilagos képet kapjunk a hargitai öngyilkossági jelenség akkor még előttünk sem tudott tér- és időbeli, valamint egyéb viszonyairól. S hogy feltárjuk e szomorú jelenség összetevőinek más térségekkel való hasonlóságait és különbségeit; valamint hogy felhívjuk a figyelmet az öngyilkos magatartásra, a család védő-óvó szerepének régóta tartó lanyhulására, az öngyilkosság megelőzésének a szükségességére, szemléletváltást kezdeményezzünk, önkormányzati támogatást keressünk a különféle megyei mentálhigiénés szolgálatok megszervezéséhez. Orvos- és kultúrtörténeti értelemben véve az 1991-es Hargita megyei volt az első öngyilkosság-kutatás Erdélyben. E vizsgálatunk a legelsők között volt, amely a mai Romániában a pszichiátria és az orvosi szociológia történetében nyilvánosságot kapott. Erdélyben az öngyilkosság kutatását 1990 előtt politikai okokból nem lehetett megszervezni. A gyér igazságügyi statisztikai adatokat Romániában
titkosan kezelte a kommunista pártállam. Öngyilkosság-megelőzési mentálhigiénés szolgálat, az egészségügyi személyzet szemléletének korszerűsítése és laikus segítők képzése szóba sem kerülhetett. A Hargita megyei öngyilkossági jelenségről is oly keveset tudtunk, hogy még gyenge hipotéziseket sem …
Tovább a műhöz
Európában, a Keleti-Kárpátok tövében, a Tisza felső folyásának szomszédságában különösen impozáns, sajátosan egyedülálló építészeti alkotások, fatemplomok találhatók. Itt, Erdély északi peremvidékén: Máramarosban a Lápos, Mára, Iza folyók völgyében évszázadok óta fából készültek a lakóházak, melléképületek
és a vallási célokat szolgáló szakrális létesítményeké templomok is. A templomok a lakásokkal és egyéb építményekkel egy időben, azonos anyagból, szerkezetekkel és hasonló díszítő motívumokkal, a fa megmunkáláshoz jó értő faluközösségek együttes munkájával létesültek, a népi építészet legritkább műemléki különlegességei közé tartoznak. Ezeket az általában a XVIII. században épült műemléki gyöngyszemeket kívánja bemutatni a szerző részletes leírások, rajzok, fotók alapján. E kis kötet oldalain Nagyvárad, Nagybánya, Bajfalu, Giródtótfalu, Dióshalom, Nyárfás, Desze, Budfalva, Szerfalva, Felsőkálinfalva, Nánfalva, Barczánfalva, Glód, Rozália, Izakonyha, Dragomérfalva, Fe/sősze/istye, Füzesmi kola, Csúcsa gyönyörű fatemplomairól talál az olvasó elsősorban építészeti ismertetéseket, egymással azonos vagy eltérő építészeti megoldásokat, szemet gyönyörködtető vázlatokat, színes és fekete-fehér fotókat. A kötet megjelentetésének fájó aktualitást ad az ún. román településfejlesztési program, amely elsősorban …
Tovább a műhöz
A látóhatárból hatalmas falként kiemelkedő, méreteiben is lenyűgöző, havas gerincű hegység éteri látványa felejthetetlen és vonzó a mindenkori utazó számára. „A csúcsok néha egész közel jöttek, különösen reggel. s ilyenkor mintha cukorból lettek volna: máskor fenyegetőek, sötétlilák voltak, estefelé, s szinte ráestek a házakra, behulltak az ablakon, beárnyékolták a könyveket... a poron át láthatókká lettek a gyémánt csúcsok, s ez a látvány mintha megtisztította volna a levegőt... Máskor eltűntek a csúcsok, mintha a föld nyelte volna el őket. de szellemük ott kísértett a levegőnek valami gyémántos hidegségében” - írja egyik regényében, a Fogarasi-hava-sokról, a századelőn Fogarason élő írónk Babits Mihály. A város fölött fel-feltűnő hegyek, amelyek meghatározták, az egykori békés kisváros hangulatát, és a „gyémánt havasok, az alkonyi lila árnyak” többször visszatérnek Babits költészetében. „Ó, be áldott dolog: meg nem állni! Utazni!...Alattam foly az Olt, Oltón túl a város, városon túl a csillogó havasok: csupa szépség, tengere a szépségnek!... De e vidék főleg a szemek paradicsoma. Az az isten, aki festette, az eleven színeknek és a részletes, aprólékos kidolgozásnak kedvelője volt. Apró, változatos színfoltok tarkítják egymást. S minden oly könnyű és tiszta, mintha tükörkép volna: a hegyek maguk nem látszanak súllyal bírni a …
Tovább a műhöz