Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Dráma 5 felvonásban.
Eredeti mű címe: Les enfants blancs ; drame en cinq actes
Franciából fordította Egressy Béni.
Először adatott Párisban az Odeon színházban, 28dik Nov. 1841.
Súgópéldány.
Leiratott: Pesten febr. 12én 1842. Farkass L. 1843.)
65 fol. 25 cm 4°.
Kéziratos bejegyzés: "Csabay sajátja"
Tovább a műhöz
Melodráma 3 felvonásban. Eredetben francia, németül Hell, magyarra tette Megyery Károly. Kassán 1831. [Súgópéldány.] 40 fol. 26 cm. papírkötés.
Tovább a műhöz
Viktor Jerofejev regénye az utóbbi évek legnagyobb orosz könyvsikere Nyugaton. Fanciaországban megdöntötte a Zsivago doktor példányszám-rekordját, s jelenleg film is készül belőle olasz-francia-orosz koprodukcióban. A nagy siker részben kétségtelenül a mű pikáns témájából fakad: főhőse „a szerelem géniusza”, Irina Tarakanova, aki a Brezsnyev-kori moszkvai elit számos (vagy inkább számtalan) tagjának adja oda gyönyörű testét. Meghódítja a szocialista realizmus agg mesterét is, aki egy féktelen szeretkezés közben leli halálát, s ebből fakadnak Irina viszontagságai, szürrealista szerelmi kalandjai egy hullaszagot árasztó és mégis gyönyörű világban. Jerofejev műve egyes kritikusok szerint az orosz próza humanista hagyományaival szakító pornóregény (amihez Jerofejev hozzátenné, hogy a „szovjet” hagyományokkal nagyon is tudatos a szakítása), mások szerint viszont a modern orosz irodalom alapműve. (...) „Az én Irinám természetesen korántsem szent; néha azt mondom, hogy ő Oroszország jelképe vagy legalábbis a szerencsétlen orosz asszonyé. Ami különösen tetszik nekem benne, az a hihetetlen életenergia.” Egy interjúban mondta ezt Viktor Jerofejev, s a gondolat jellemző módon provokatív: Az orosz széplány főhősnője -- aki a regény minden metafizikai mélysége ellenére is, ne szépítsük a dolgot, egy moszkvai luxuskurva - mint Oroszország szimbóluma (vagy „képe és …
Tovább a műhöz
Dráma 3 felvonásban, utójátékkal.
Fordította: Szigligeti [Ede].
Súgópéldány.
88 p. 28 cm. Papírkötés.
Hozzákötve nyomtatott színlap: Szabadka, 1883. deczember 31. (Nyomatott Schlesinger Sándornál Szabadkán.) 45x32 cm.
Kéziratos bejegyzéssel: „Sugtam Szabadkán 31. 12. '883. Miskolczy Berta sugó”
Bélyegzőnyomat: "Aradi Gerő szinigazgató" - "Maasberger J. szinigazgató"
Tovább a műhöz
A pedagógusok régóta tudják, s mára az oktatásügy is megértette, hogy az iskola akkor jár a legjobb úton, ha a gyermeki személyiséget állítja tevékenysége középpontjába. A személyiségfejlesztés elsőrendű feladat voltát több tényező is indokolja. A kor a teljesítményorientáltságot preferálja, ami a saját képességeit, tehetségét, egyéniségét tudatosító és megvalósító embertípust feltételezi. Ehhez azonban meglehetősen kevés segítséget tud a társadalom nyújtani. Míg ugyanis a korábbi társadalmi alakzatokban az ember helye és viselkedése egyértelműbb, körülhatároltabb és stabilabb volt a szabályok, normák, vallások révén, addig mára ezek a fogódzók nagyrészt elveszítették jogosultságukat, érvényességüket, ill. átértékelődtek. A mai kor emberének új értékeket kell felismernie, új normákkal kell azonosulnia, új körülményekhez kell alkalmazkodnia. Az egyének oldaláról ez önismereti igényként vetődik fel: egyre több önmagukkal kapcsolatos tudást szeretnének szerezni, önmaguk és fontos kapcsolataik sorsát tudatosan szeretnék alakítani (TELKES, 1989). A társadalmi és egyéni, személyiségfejlesztési és önismereti szükséglet kielégítésére szolgálnak a pszichológusok, pszichiáterek által szervezett és vezetett személyiségfejlesztő tréningek. A szélesebb körű intézményes igénykielégítés szándékával segítő foglalkozásúak (többek között …
Tovább a műhöz
Egy magyar nábob
- Jókai Mór
- [s.a.]
Jellemrajz a magyar nép életből, 5 szakaszban. -- hason czímű regénye után színre alkalmazta Lukácsi Sándor.
Súgópéldány.
[s. n. l. a.]
36 fol. 26 cm. 4°
Papírkötés.
Kéziratos bejegyzés: "Latabáré"
Bélyegzőnyomat: "S. B. z."
Tovább a műhöz
Barlangszerű pince. Súlyos kőboltozatok, füstösek, vakolatuk lehullt. A világosság a néző felől és fölülről lefelé, a jobb oldali szögletes ablakból. A jobb sarkot Pepel szobája foglalja el, melyet vékony fal választ el. Az ajtó mellett még ebben a szobában Bubnov priccse. A bal sarokban nagy, orosz kemence, a bal téglafalban ajtó a konyhába, amelyben Kvasnya, a Báró és Nasztya lakik. A kemence és az ajtó között a fal mellett széles ágy, melyet szennyes vászonfüggöny választ el a helyiség többi részétől. A falak mellett mindenütt priccsek. A bal fal mellett elöl: fatuskó, satuval és kis üllővel, s mellette egy alacsonyabb. Ezen ül az üllő előtt Klescs, s régi lakatokhoz kulcsokat próbálgat. Lábánál két nagy kulcsköteg drótgyűrűre fűzve, horpadt pléhszamovár, kalapács, reszelők. Az éjjeli szállás közepén nagy asztal, két pad, zsámoly; mindez festetlen és piszkos. Az asztalon a szamovár mellett Kvasnya tesz-vesz. A Báró fekete kenyeret rág, Nasztya a zsámolyon, az asztalra könyökölve, egy elrongyolódott könyvet olvas. A függönnyel elzárt ágyon Anna köhécsel. Bubnov a priccsen ül, egy sapkaformázót szorít a térdéhez, s régi, felfejtett nadrágokból sapkát próbál rajtuk. Mellette összetört kalapskatulya, melyből sapkaellenzőt csinál, viaszosvászon-darabok, rongyok. Szatyin most ébredt fel, fekszik a priccsen és ordít. A kemencén a Színész fészkelődik és köhög …
Tovább a műhöz
