Keresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
E könyv célja, hogy az egyetemi hallgatók, illetve a politikatudomány iránt érdeklődő művelt, de nem szakember olvasó számára a tudományos megismerés követelményeit maximálisan tiszteletben tartva, a lehetőségekhez képest mégis világosan és közérthetően fogalmazva képet adjon a kortárs politikatudomány fogalmairól, problémáiról és elméleteiről. Már maga a „politikatudomány” kifejezés is tisztázandó kérdéseket vet fel. Miért és milyen értelemben beszélünk politikatudományról? A kérdésről hosszú ideig folyt a vita két szembenálló, sőt egyenesen ellentétes álláspont képviselői között. Az egyik oldalon álltak azok, akik szerint a társadalom és a politika tanulmányozását az érettebbnek és fejlettebbnek tartott természettudományok módszertani és szubsztanciális mintáihoz kell közelíteni, Claude Henri de Saint-Simon kifejezésével élve: egyfajta „társadalmi fizikát” kell kidolgozni, „demonstratív” és „végérvényes” tudásra törekedve. A másik oldalon azok álltak, akik szerint a politikát lehetetlen tudományos alapokon vizsgálni, mert az az emberi cselekvés terméke és kifejeződése, ezért a politika tanulmányozására a tudományos vállalkozás módszerei és eszközei nem alkalmasak. Szerencsére ma már a társadalomtudományok és a természettudományok szembenállása korántsem ilyen éles; minden ellenkező látszat ellenére már a természettudományok sem …
Tovább a műhöz
A választójog, mint állampolgári jog, a polgárok közügyekben való részvételét kívánja biztosítani azáltal, hogy jogosultságot biztosít számukra a felettük hatalmat gyakorló politikai döntéshozó szervek személyi összetételének meghatározására. A jogállam nélkülözhetetlen ismérve, hogy ezt a politikai alapjogot valamilyen formában garantálja állampolgárainak, akár közvetett, akár közvetlen módon. Hazánkban a közvetlen választás elve és a választójog általános jellege érvényesül. Az általános követelmény alól azonban vannak kivételek, amelyek fennállása esetén a választójog korlátozottá válik, vagy nem gyakorolható (pl.: belátási képesség korlátozottsága, cselekvőképességet kizáró gondnokság). Jelen írás a választójog korlátozottságát és gyakorolhatóságát a fogvatartottakra irányadó rendelkezések tekintetében vizsgálja. A lényegi kérdések: van-e a fogvatartottaknak választójoga? Milyen mértékben korlátozható esetükben a választójog? Hogyan gyakorolhatják ezen politikai jogukat? A hatályos szabályozás minden igényt kielégítő? E kérdésekre kívánunk választ adni. Az Alaptörvény XXIII. cikke a következőképp határozza meg a választójogot: „(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők …
Tovább a műhöz