Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Az elmúlt évek során tovább növekedett az óvónők körében a pszichológia iránti érdeklődés. Különösen nagy igény mutatkozik a2 óvoda mindennapi életéhez kapcsolódó, a gyerekekkel, az óvónővel és a családdal foglalkozó írások iránt. Ez összefügg a szakmai elvárásokkal, a helyi nevelési programok bevezetésével és a minőségfejlesztés nyomán jelentkező új feladatokkal. Különösen nagy igény mutatkozik a2 óvoda mindennapi életéhez kapcsolódó, a gyerekekkel, az óvónővel és a családdal foglalkozó írások iránt. Ez összefügg a szakmai elvárásokkal, a helyi nevelési programok bevezetésével és a minőségfejlesztés nyomán jelentkező új feladatokkal. Jelen munkánk a „Mi iskolánk” c. neveléslélektani kiadvány „ikerkönyve”. Úgy gondoljuk, hogy az óvodai nevelőmunkában alkalmazható hasonló jellegű kézikönyv segíthet az óvónőknek a gyerekek, a szülők, a kollegák és önmaguk megismerésében. Gyakorlati kézikönyvünk - a teljesség igénye nélkül - magában foglalja az óvoda legfontosabb szereplőire és tevékenységük jellemzőire vonatkozó vizsgálati lehetőségeket. Módszereket, szempontokat és nem kevésbé szemléleti támpontokat szeretne nyújtani az óvónőket foglalkoztató kérdésekben. Szándékunk, hogy a gyerekek érzelmileg kiegyensúlyozott, egészséges fejlődéséhez az óvodai pedagógiai munka pszichológiai összetevőinek megvilágításával, a …
Tovább a műhöz
A kötet a 2013. a külhoni magyar kisiskolások éve programhoz csatlakozva a kora gyermekkori (óvodai és alsó tagozatos) művészeti nevelés módszertani kérdései iránt érdeklődő pedagógusok számára kínál az irodalom, drámapedagógia, vizualitás és ének-zene területéhez kötődő ajánlásokat és a pedagógiai munkában alkalmazható megoldásokat. A címben szereplő kaleidoszkóp kifejezés részben ezt a tematikai sokszínűséget, részben a szerzők szakterületéből és stílusából adódó színes kavalkádot kívánja érzékeltetni. Az írások a tárgyalt témák, résztémák terjedelmének, mélységének és megközelítésmódjának különbségei miatt is sokfélék, mégis található bennük egy lényeges közös sajátosság: minden szerzőt a módszertani megújítás szándéka vezérel. A közölt írások másik közös jellemzője, hogy nem csupán a gyakorlatban hasznosítható módszertani eljárások ismertetésére vállalkoznak, hanem az adott szakterület szempontjából releváns kérdésfeltevések elméleti hátterét is megvilágítják, elősegítve ezzel a tudatos, reflektív pedagógiai munkát. Némelyik anyagban az elméleti igényesség
dominál, másokban inkább a gyakorlati irányultság, ám valamennyi írásban jelen van mindkettő. A kötet mintegy felét az irodalomhoz és drámapedagógiához kapcsolódó írások alkotják. Ez az aránytalanság szerkesztői megfontolás eredménye. Úgy véljük, …
Tovább a műhöz
Ajánlom mindazoknak ezt a könyvet, akik a kisgyermeknevelést választják hivatásuknak. A pedagógus szerepekre sokféleképpen lehet és kell készülni. Nem elég az elkötelezettség, a gyermekszeretet, kell a biztos tudás, a lényegi összefüggéseket feltáró, a törvényszerűségeket megfogalmazó ismeret. Ismeret a világról, az emberről, a gyermekről, a környezetről, önmagunkról, s mindezek sokszor nehezen értelmezhető, nehezen megmagyarázható kapcsolatrendszeréről. A dolgok, helyzetek, körülmények pedagógiai értelmezéséhez nyújt segítséget a gazdag interdiszciplináris kutatási területté alakult pedagógiatörténet, mely felhasználja a pszichológia, a szociológia, az antropológia, az etnográfia legújabb eredményeit. A hagyományos eszmetörténeti megközelítés helyett inkább a társadalomtörténeti megközelítést tartja fontosnak. A pedagógia legkülönfélébb kérdéskörei, pl. a gyermekkép, az adott kor családi nevelése, a nevelési intézmény, a gyermeknek írott könyvek, a pedagógus szerepviselkedése így más szempontból értékelődnek. A hagyományos neveléstörténet-írást megpróbáltam ötvözni az említett modem szemlélet-móddal, amikor áttekintettem az európai kisgyermeknevelés történetét. Figyelembe vettem a különböző társadalmi, történelmi korok gyermekről alkotott felfogásának jellemző vonásait. Munkám három nagyobb fejezetből áll. Az első fejezetben a …
Tovább a műhöz
A tanulmány kb. 2000 alsó tagozati tanuló körében végzet kísérleti felmérés tényanyagából meríti megállapításait. Ennek a
tényanyagnak egy részét általánosságban már előbb is feldolgoztam [1, 2, 3]. Részleteiben azonban még mindig igen sok tanulságot rejt magában a gazdag vizsgálati anyag. A sok lehetséges vizsgálódási szempont közül most egyet ragadok ki : a következtetési formák tanulmányozását. Az alsó tagozati tanulók következtetései, még a viszonylag korlátok közé szorított kérdések keretei között is, rendkívül változatos formában jelennek meg és színes, eleven képet nyújtanak az alsó tagozati tanulók gondolkodásáról. Először azokat a következtetési formákat ismertetem, amelyek az alsó tagozati korra általában, törvényszerűen jellemzők. Utána azokat a sajátos formákat sorolom fel, amelyek már kisebb százalékban ugyan, de típusosán jelentkeznek. Végül a kimondottan téves következtetések közül a leggyakoribbakat írom le. Az alsó tagozati tanulók következtetéseinek általános sajátosságai Mit tanít e kor (6—10 év) következtetéseiről a nemzetközi pszichológiai irodalom? J. Piaget újabb munkáiban [4, 5, 6, 7, 8] e kort a konkrét műveletek korának nevezi, amelyben az egyik központi művelet az osztályozás. A 7—8 éves tanulók már képesek komplementáris osztályokkal dichotómikus felosztásokra, sőt két kritérium szerinti felosztásokra is. …
Tovább a műhöz