Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Az állandóan vagy ideiglenesen, születésüktől fogva vagy azóta szerzett akadállyal élők száma a világ teljes népességéből milliárdos nagyságrendű, és ez a speciális helyzetű és igényű csoport mind számosságában, mind arányában növekvő csaknem minden országban. Ahhoz, hogy nem fogyatékossággal élő társaikhoz hasonlóan teljes életet tudjanak élni, a mindennapi életben használt térpályák és épületek használhatóságának biztosításán túl többek között arra is szükség van, hogy utazni tudjanak, hogy részt vehessenek a „boldogító utazásban”, a turizmusban. Ez nemcsak etikai kötelessége a szakmának, de jól felfogott anyagi érdeke is, mert a fogyatékossággal élők (és sok esetben a velük utazó kísérők) a turizmus komoly, még messze nem teljes mértékben kihasznált piaci potenciálját is jelentik. A helyzet javításához az akadálymentesítés nemzetközi egyezményekben és magyar jogszabályokban előírt rendelkezéseinek való megfelelés mellett a társadalom érzékenyítésére, a lakosság fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos attitűdjének megváltoztatására is szükség van, akárcsak az utazási szektorban dolgozók érzékenyítésére, képzésére, és természetesen a turisztikai létesítmények és szolgáltatások (utazási eszközök, szálláshelyek, vendéglátóipari létesítmények, attrakciók) mindenki számára nem csak fizikai értelemben történő elérhetővé, …
Tovább a műhöz
Szakmai életem immár nagyobbik részét súlyosan, halmozottan sérült gyermekekkel és családjaikkal töltöttem. Tapasztalataimat róluk szereztem, tudásomat tőlük kaptam, s gyermekorvosként otthonosan olvadtam bele e gyakran fájdalmas anya-gyermek világba. Soha nem jutott volna magamtól eszembe, hogy az ellenkező oldalról kutassam a kérdést, nevezetesen azt, hogy mi történik akkor, ha az anyának van valamilyen fogyatékossága. Még akkor sem fordult efelé a figyelmem, amikor egyéb munkáim kapcsán már évek óta együtt dolgoztam olyan szülőkkel, akiknek életét valamilyen fogyatékosság nehezítette. Valójában egyikük keserű tapasztalatai döbbentettek rá, hogy speciális problémáik a többség számára nemcsak ismeretlenek, de elképzelhetetlenek is. S mivel senki nem tud
ezekről, nincs is hova fordulniuk segítségért, tanácsért. "A mi anyaságunkat is akadálymentesíteni kellene!" - fakadt ki fiatal munkatársnőm, aki e szellemes gondolatával elindított a jelen kutatássorozathoz vezető úton. Köszönet érte. Az ő személyének is szerepe van abban, hogy ezen az úton első lépésként az anyáktól igyekeztem megtudni, mennyire érzik „akadálymentesnek" anyaságukat. Remélem, tapasztalataik megkönnyítik az utánuk következők útját. A tanulmány két részből áll. Az első tartalmazza a kutatás testét adó interjúk elemzését, valamint a belőlük levonható következtetéseket. A második rész olyan …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Munkatudományi Kutatócsoportja kilenc évvel ezelőtt alakult. Az alapításkor meghatározottak szerint a csoport fő célja a munkatudomány háttérterületeinek gyakorlati alkalmazására és a munkaügyi szakpolitikák fejlesztésére vonatkozó tudományos kutatások megvalósítása volt és ma is az. A megalakulás óta eltelt időszakban a Munkatudományi Kutatócsoport 16 különböző mélységű és kiterjedésű kutatást végzett. E kutatások nagyobb része a munkaszervezéshez, a munkaszociológiához kötődő foglalkoztatási, munkaerőpiaci előrejelzéseket is tartalmazó elemzéseket foglalt magában. Emellett jelentős területe volt a csoport tevékenységének az ergonómia és a munkaegészségügy részdiszciplína, valamint a foglalkozási rehabilitáció fejlesztéshez való hozzájárulás mind hazai, mind nemzetközi szinten. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásával 2017. március 1-el kezdtük meg a „Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi kitekintés – jó gyakorlatok)” című kutatásunkat, amelynek általános célja a foglalkozási rehabilitáció nemzetközi gyakorlatának
tapasztalatai alapján elősegíteni a szakpolitikai döntések megalapozását a fogyatékossággal élő és megváltozott …
Tovább a műhöz
Az intellektuális képességzavar az értelmi fogyatékosság fogalmát felváltó, új megjelölés. Az ezzel a problémával élő személyek az emberi létezés egy lehetséges változatát reprezentálják, és életük minden szakaszán segítséget, társadalmi befogadást igényelnek. Az intellektuális képességzavar pszichológiájáról szóló összefoglaló kötet, mely klinikai és fejlődéslélektani szempontokat is közöl, először 2009-ben jelent meg. A mostani javított, bővített kiadás megtartotta az eredeti szerkezetet, de minden témánál kiegészült a tudomány és a gyakorlat új eredményeivel. A rendkívül alaposan, a téma minden szegmensére kiterjedő figyelemmel megírt és szerkesztett művet az oktatásban és a klinikumban dolgozó gyógypedagógusok, pszichológusok, orvosok és az ezeket a szakmákat tanuló hallgatók, valamint a pszichológia iránt mélyen érdeklődő olvasók számára ajánljuk.
Tovább a műhöz