Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Tisztelt olvasó! E könyv, amelynek olvasásához éppen most kezdenek hozzá, egy óriási hibára hívja fel a figyelmet. Arra, hogy a történelmi török-magyar kapcsolatokat általában oszmán-keresztény ellentétre leegyszerűsítve szokás értékelni.
Annak a részletes elbeszélése e mű, hogy a mohácsi tragédiát előidéző körülmények, árulások és titkos egyezkedések 400 évvel később hogyan vezettek a Trianoni Békeszerződéshez, amely során Magyarország lakosságának és területének kétharmadát elveszítette. A szerző a feltett és fel nem tett, de a tudatunkban ott lapuló kérdésekre történelmi válaszokat ad. Ki akarta, hogy Magyarország független királyság maradjon? És ki nem akarta ezt? Kik törekedtek arra, hogy az ország Ausztria és a német tartományok védelme érdekében évszázadokra csatatérré változzon? Melyik volt az egyetlen nemzet, amelyik keblére ölelte a magyar függetlenségi mozgalmak vezetőit, Thököly Imrét, II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost?
E kérdésekre a szerző részletes történelmi elemzésekkel válaszol. Végül pedig a törökök és magyarok közötti ősi rokonság tudatához útmutatásért fordulva az utolsó és legfontosabb kérdést ő maga teszi fel, bár a választ az olvasóra bízza:
Valódi nemzeti érdekeinket mikor fogjuk megvédeni? Elmondhatatlan öröm és nagy megtiszteltetés számomra, hogy kedves bátyám, Cey-bert Róbert Gyula - akinek "Attila, a hun …
Tovább a műhöz
Mi történt 1526-ban a mohácsi csatában és hol volt az eredeti helyszíne? Történelmi tényekre, a legújabb felfedezésekre és a még megválaszolatlan kérdésekre is kitér előadásában Prof. Dr. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője és a jelenleg is folyó kutatások egyik vezetője, aki a Szulejmán szultán szigetvári sírjának feltárását végző kutatócsoportot is irányította. Közel 500 évvel a magyarok egyik legsúlyosabb katonai veresége és az oszmán történelem egyik legnagyobb győzelme után még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. Ki a felelős a vereségért? Mennyire voltak súlyosak a következmények? Még a történészek rendelkezésére álló információkkal kapcsolatban is zajlanak értelmezési viták. Mindezek mellett nem ismertek a csata fontosabb helyszínei sem – a felvonulási útvonalak, a katonai táborok és a fő küzdelem helyszíne - és a tömegsírok nagy részét sem találták még meg. Múltunkat számos mítosz és tévhit övezi, de vannak olyan részei is a magyar történelemnek, melyek a mai napig nem tisztázottak. Ezek közé tartozik legismertebb csatánk, és annak feltételezett helyszíne, Mohács is. Dr. Pap Norbert igaznak tartja a mondást, miszerint a történelmet mindig a győztesek írják. A Pécsi Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportja az ebből adódó rejtélyekre keresi a választ. "Néhány év múlva, 2026-ban lesz a mohácsi csata 500. évfordulója. …
Tovább a műhöz
A mohácsi csata helyéről a vita változó intenzitással már 100 éve folyik. Történészek mellett kutatónak állt katonák és régészek is kialakítottak rá koncepciókat. A mohácsi sík igen tágas, ezért több lehetséges hely is felmerülhet. Az egyik a Mohácstól délre fekvő Sátorhely falu környéke, ahol korábban a tömegsírok is előkerültek, valamint tőle nyugatra Majs keleti előtere, ahol az utóbbi évtizedekben pécsi régészek lövedékeket gyűjtöttek fel fémkereső műszereikkel. Vajon ezek az ólomlövedékek az 1526. évi mohácsi csatához, vagy egy másik korabeli összecsapáshoz kötődnek? Összhangba lehet-e hozni a csatáról szóló résztvevői beszámolókat és a régészeti adatokat? Az utóbbi két-három évtized tudományos-technológiai fejlődése, az 1526-os táj térinformatikai rekonstruálása közelebb vihet-e bennünket a csatahely rejtélyének megoldásához? A modern adatelemzési módszerek új, "felülnézeti" képet adnak a csata értelmezéséhez. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a következő előadás.
Tovább a műhöz