Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A munkaerőpiaccal mindannyian szoros kapcsolatban állunk, akár munkaadóként, akár munkavállalóként, vagy éppen munkát keresve. A piacgazdaságban ez a munkavégzés, a jövedelem-szerzés és társadalmi-szociális kapcsolatok természetes színtere. Épp ezért feltétlen szükséges, sőt mindenkinek saját elemi érdeke - bármelyik oldalon is áll hogy ismerje ezt a közeget, annak sajátosságait, működési mechanizmusát, szabályozó rendszereit. Az európai uniós csatlakozás küszöbén mindez kiegészül még egy sajátos dimenzióval: nem elég a hazai viszonyokat ismerni és érteni, ezt ki kell terjeszteni az Európai Unióra is. Egyrészt azért, mert az új.Iehetőségeket kínál egy hatalmas kontinentális munkaerőpiacot teremtve, másrészt azért, mert mindezzel új követelmények is párosulnak, és egy másfajta, a szociális és gazdasági értékrend egységére törekvő szemléletmód kialakítása lesz szükséges. A „SZOCIÁLIS EURÓPA” És a MAGYAR MUNKAERŐPIAC három kötete ezzel a mindannyiunkat közvetlen is érintő munkaerőpiaccal foglalkozik, a munkaerőpiaci mechanizmusokat, azok európai modelljeit és hazai gyakorlatát mutatja be. Közvetlen célja az, hogy megismertesse az Olvasót az EU és Magyarország munkaerőpiacával, közvetve pedig - ezen keresztül - nyíltan vállalt feladatának tekinti a szociális szemléletmód megérlelését, kialakítását is, A MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI ÉS A „SZOCIÁLIS …
Tovább a műhöz
A választójog, mint állampolgári jog, a polgárok közügyekben való részvételét kívánja biztosítani azáltal, hogy jogosultságot biztosít számukra a felettük hatalmat gyakorló politikai döntéshozó szervek személyi összetételének meghatározására. A jogállam nélkülözhetetlen ismérve, hogy ezt a politikai alapjogot valamilyen formában garantálja állampolgárainak, akár közvetett, akár közvetlen módon. Hazánkban a közvetlen választás elve és a választójog általános jellege érvényesül. Az általános követelmény alól azonban vannak kivételek, amelyek fennállása esetén a választójog korlátozottá válik, vagy nem gyakorolható (pl.: belátási képesség korlátozottsága, cselekvőképességet kizáró gondnokság). Jelen írás a választójog korlátozottságát és gyakorolhatóságát a fogvatartottakra irányadó rendelkezések tekintetében vizsgálja. A lényegi kérdések: van-e a fogvatartottaknak választójoga? Milyen mértékben korlátozható esetükben a választójog? Hogyan gyakorolhatják ezen politikai jogukat? A hatályos szabályozás minden igényt kielégítő? E kérdésekre kívánunk választ adni. Az Alaptörvény XXIII. cikke a következőképp határozza meg a választójogot: „(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők …
Tovább a műhöz
2003-ban több éves rekonstrukció eredményeként megújultak a Pécsi Tudományegyetem Rákóczi úti épületegyüttesének tantermei, dolgozószobái, és az ÁJK-KTK Könyvtára is méltó helyére került. 2003 szeptemberében a Közgazdaságtudományi Kar a birtokbavételt konferenciával ünnepelte. E kötet a "Töltsük meg tudással" konferencia Szakfordító szekciójában elhangzott előadásokat tartalmazza, valamint az Üzleti Kommunikáció és Idegennyelvi Tanszék munkatársainak néhány új, aktuális írását. Bakucz Márta tanulmánya szűkebb pátriánk, Pécs és környékéhez kapcsolódik, melyet városunk "Európai Kulturális Főváros" címre benyújtandó pályázata kapcsán vizsgál. Szépe György (PTE BTK) a nyelvpolitika magyarországi kiváló képviselője írásában a nyelvpolitika aktuális kérdéseire hívja fel a figyelmet, Fischer Márta volt közgazdász-szakfordító hallgatónk (OM Budapest) az Európai Unió nyelvpolitikáját taglalja, míg Muráth Judit a bevezetett új tantárgyak történeti hátterére világít rá. A kötet bemutatja a szakfordítóképzésben bevezetett új tantárgyakat, a fordításoktatásban kidolgozott új módszereket, valamint az oktatás során felmerülő problémákat az oktatók és a hallgatók szemszögéből. Ez utóbbi összetett kérdéseket fejtik ki Hubainé Oláh Ágnes, Márta Anette, Muráth Judit, illetőleg Jacob Renate tanítványaival, Reisz Istvánnal és Szente Mónikával. …
Tovább a műhöz
Alegría Bonis szerint a „családjog új fejezetet nyitott az európai integráció történetében. Ezen a területen rövid idő alatt napvilágot látott uniós jogalkotási aktusok megváltoztatták a családok nemzetközi magánjogi szabályozásának átfogó képét Európában. Az uniós polgárok családjoggal kapcsolatos érdekei egyértelműen tükröződnek abban, hogy az emberek többsége elvárja az Uniótól, hogy szerepet vállaljon a tagállamok közötti családjogi szabályozás megkönnyítésében.”'
Egy 2006-os Eurobarometer-felmérés szerint az uniós polgárok 60%-a várja el ezt azt Uniótól a házassági felbontására vonatkozó jog tekintetében, a gyermekek feletti szülői felügyeleti joggal kapcsolatos jogalkotás tekintetében ez az elvárás 67%-os. A fiatal generáció (15-24 év) uniós jogalkotással kapcsolatos elvárásai a családjog terén még ennél is magasabb értékeket mutatnak.A határon átnyúló családjogi ügyek tekintetében a legmegbízhatóbb adataink a házassági ügyekről vannak, ezek körében több kutatás, hatástanulmány is készült az utóbbi években. Az Európai Unióban közel 122 millió házasságot tartanak nyilván, ebből 16 millió tekinthető nemzetközinek. Nemzetközi párokról akkor be-
szélünk, ha a házaspárok állampolgársága eltérő, vagy különböző tagállamokban rendelkeznek szokásos tartózkodási hellyel, ill. olyan tagállamban élnek, melynek nem állampolgárai. …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1996 óta működő Európa Központ a pécsi felsőoktatás és kutatás, a régió közigazgatása és civil életének szereplői számára működésének első évtizedében széles körben és jó eredménnyel szolgálta alapító okiratában megfogalmazott célkitűzéseit. Az európai integrációról szóló általános és különös ismeretek oktatása és terjesztése, hosszabb és rövidebb távú képzések, konferenciák országos elismerést hoztak a Központnak. Az oktató és kutató munka termékei a Studia Europaea sorozat köteteiben láttak napvilágot. A 2004 utáni években, Magyarország uniós csatlakozását követően, a Központ célkitűzéseinek átalakítása és tevékenységének újragondolása időszerűvé vált. Az elv, amelyet a Központ jelenlegi formájában követni kíván, a tudomány és gyakorlat egy-
másra utaltságának elismeréséből és tiszteletéből fakad. Ennek jegyében a Központ - többek között - kísérletet tett könyvsorozatának újraindítására A STUDIA EUROPAEA sorozat papíralapú és online elemei: • Fontes Juris - dokumentumok, jogforrások közlésére fenntartott kiadvány, • Jurisdictio - a bírói gyakorlat bemutatásának és elemzésének helye, • Jurisprudentia et Practica - a jogászi tevékenység tudományos megalapozását jelentő müveket (monográfiákat, tanulmánygyűjteményeket, doktori disszertációkat) befogadó …
Tovább a műhöz
A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán húsz éve folyik közgazdász-szakfordító képzés angol és német nyelvből. Szerencsésnek mondhatják magukat idén végzett hallgatóink, hiszen lehetőségük nyílt arra, hogy diplomafordításuk nyomtatásban is megjelenjen. A kötet azon hallgatók munkáit tartalmazza, akik az Európai Közösségek megalakulását, az Európai Unióban zajló történéseket, politikai eseményeket, az Unió országainak gazdaság-, valamint szociálpolitikáját tanulmányozták, és e témakörökből választották ki a fordításuk alapjául szolgáló angol vagy német nyelvű tanulmányt. A válogatásnál fontos szempontként merült fel az is, hogy az eredeti művek olyan eseményekről tudósítottak, amelyek Magyarországon is érdeklődésre tarthatnak számot. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik az ötlet megszületésétől kezdve munkánkat támogatták, a szükséges szakirodalommal és hasznos tanácsaikkal rendelkezésünkre álltak. | (...) Ha meg akarjuk érteni a Schuman-terv lényegét, mindenképp szükséges felidéznünk azokat az eseményeket, amelyek megalkotásához vezettek. A II. világháború után egyre inkább tudatosult az emberekben az, hogy a nemzetek egymástól való elszigeteltsége és a fennálló korlátok az ipari fejlődés gátjává váltak. Egy ország ugyanis csak úgy tud javítani deficites fizetési mérlegén, ha olyan új iparágakat fejleszt ki, amelyek …
Tovább a műhöz
Az Európai Unió joga
- 2015
Az európai integráció gyökerei hosszú évszázadokra nyúlnak vissza, az európai országok és népek közötti egység megteremtésének lehetősége azonban egészen a második világháború befejezéséig váratott magára. A soha nem látott pusztítás hatására nyilvánvalóvá vált, hogy Európa sorsát a jövőben az országok békés együttműködésére kell alapozni. Az Európai Unió megteremtésének első lépését a híres Schuman-beszéd jelentette. 1950. május 9-én hangzott el ugyanis Robert Schuman francia külügyminiszternek az európai integráció javaslatát tartalmazó beszéde (ezért minden évben május 9-e az ún. Európa nap). A javaslat alapgondolata a szén- és acéltermelés közös irányítása egy olyan szervezet keretében, amely nyitott, tehát a későbbiekben más országok is csatlakozhatnak hozzá. Az ötlet nagyszerűsége abban rejlett, hogy a legfőbb szerve, a Főhatóság révén elejét vette a többi tagállam tudta nélkül történő
fegyverkezésnek, illetve véget vetett ezzel a több évszázados francia és német háborúskodásnak. A szervezet sikeréhez hozzájárult a kedvező gazdasági helyzet, és a sajátos történelmi pillanat, a hidegháború is. Ennek köszönhetően a világháború által katasztrofális helyzetbe jutott országok gazdasága látványos növekedésnek indult, ami lehetővé tette az integrációs folyamat kiterjesztését újabb és újabb gazdasági-társadalmi területekre. …
Tovább a műhöz
Akik kevéssé ismerik az oktatás és az európai integráció problémavilágát, általában nem sejtik, mennyire izgalmas és gazdag ez a világ. Ha valakinek mégis
felkelti az érdeklődését és bemerészkedik ide, nem mindig sikerül járható utat találnia, és könnyen eltéved. Aki mégis kiigazodik, annak viszont különleges élményben lehet része: bármerre néz, váratlan történések, meglepő jelenségek kifogyhatatlan sokasága jelenik meg előtte.
Az európai folyamatok tanulmányozásával sok minden feltárulhat előttünk azokból az összefüggésekből és törvényszerűségekből, amelyek az oktatási rendszerek fejlődését alakítják. Akit érdekel e sajátos társadalmi alrendszer fejlődése, aki szeretné megérteni az oktatási rendszerekben zajló változások gyökereit,
aki választ keres arra a kérdésre, vajon mitől eredményes az oktatás az egyik országban és mitől nem egy másikban, és aki tudni szeretné, vajon az oktatási reformok mitől sikeresek az egyik társadalomban és miért buknak el egy másikban, annak nyugodtan tanácsolhatom: tanulmányozza az Európai Unió oktatásban
betöltött szerepét, mert sok kérdésére választ fog kapni.
Ez a könyv sok mindent elmond az Európai Unióról. Segítséget nyújt azoknak, akik az Európai Uniót általában szeretnék tanulmányozni, és az integrációs
folyamatok általános összefüggéseit kívánják jobban megérteni. Szándékaim szerint úgy írtam …
Tovább a műhöz
This scientific publication contains the presentations given in the international conference ‘The Constitutional Consequences of the EU Membership’, organized by the colleagues of the Constitutional Law
Department of Law Faculty, University of Pécs, in 7-10 October 2004. The Conference was financially supported by the Hungarian National Research Found, and was a final event of the OTKA Research
Programme T/308 414. Let me introduce in short the research programme called ‘Relations between the national and supranational constitutional systems and the routes of development of the Hungarian constitutional system in the light of the European accession. The members of the research team (Professor Antal ADAM, Dr József PETRÉTEI, Dr Nóra CHRONOWSKI, Dr István ILLÉSSY, Dr Péter TILK) chose the topic 3 years ago as they had realised that the approaching day of the Hungary’s accession to the EU does not alarm the Government, public authorities and society groups to make preparations for the changes of public law environment and also, to start debates on constitutional reforms regarding to the membership in
a supranational organisation. The researchers aimed firstly, to analyse die constitutional consequen-
ces of the EU Membership and die constitutional nature of die Union, as well as to make suggestions for domestic public law-making. The research consisted of two main themes. The first one
concentrated on the supranational structures and especially on the …
Tovább a műhöz
A 20. század utolsó harmadában az európai regionális fejlődésre a globalizáció nyomta rá bélyegét. A gazdaság szervezeti rendszerében a posztfordista struktúrák kerültek túlsúlyba, a termelési tényezők mobilitásának alakításában új szereplők, intézmények és finanszírozási formák jelentek meg. A globalizáció generálta folyamatok többsége erőteljes hatást gyakorolt a nemzetgazdasági és az interregionális terek átrendeződésére. A területi fejlődés jövője szempontjából különösképpen hét hatótényező szerepére érdemes figyelemmel lenni (AminThrift, 1994, 1995). Az első globalizációs trend a pénzpiacok növekvő koncentrációja révén rajzolódik ki. A termelést is maga alá gyűrő pénzügyi hatalom egyre erőteljesebben vonja befolyási körébe a világgazdaság szabályozását, az üzleti döntéseket. A második világméretű változás, a tudásigényes rendszerek térhódításában érzékelhető. A tudás termelése, elosztása és cseréje a gazdaság kulcselemévé válik, az e feltételek megléte alapján szelektálódnak a globális és a transznacionális piaci szereplők. A tudásfaktorhoz is szorosan kapcsolódó harmadik globalizációs tényező a technológia transznacionalizálódása, a technológiák gyors cserélődése, az innovációs reakcióidő csökkenése. A telekommunikáció, az űrtechnikai és a gyógyszeripar, a pénzügyi szolgáltatások és a mikroelektronikai …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz