Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 12
Összes találat megjelenítve : 12
Találatok
A mindenkori közgazdasági szakirodalom jelentőségét hangsúlyozó teret szentelt a beruházásoknak, elméleti és gyakorlati kérdéseinek egyaránt. Tekintettel a beruházási kérdéskör komplexitására, mind az elméleti lapok kifejtése, mind a gyakorlati tapasztalatok rendszerezése teljes mélységében, részterületenként történhetett. Egy rövidebb dolgozat még a részterület feldolgozásának igényével sem vállalkozhat három évtized gazdag tapasztalatait sem teljességgel értékelni, sem rendszerezni. E dolgozatban a beruházások időbeli alakulását vesszük vizsgálat alá, hosszabb időszak tendenciáit alapul véve, fejlődési szabályszerűségek feltárása céljából. A hosszabb időszak gazdasági folyamatait elemző munka mentesül a rövid időszakok tendenciákat nem mutató hiányosságától, ellenben beleütközik az időbeli összehasonlítás nem kevésbé problematikus tényébe. Hosszabb időszak távlatéban bizonyára célszerűbb a tendenciák minőségi vonásaira összpontosítani a figyelmet, hiszen az 1350-es évek elejének 10 milliárdos és az 1970-68 évek elejének 100 milliárdos beruházási teljesítése sem az árszínvonal, sem a beruházási javak használati érték szerinti összetétele tekintetében nem mentes a nehézségektől, ami a reális összehasonlítást illeti, A minőségi normának hangsúlyozása nem jelenti a számszerű adatsorok jelentőségének lebecsülését, sőt kifejezetten …
Tovább a műhöz
A középkor történetéről magyar szerzőtől utoljára 1936-ban jelent meg összefoglaló munka egykori kedves tanárom, Váczy Péter tollából. Ezzel a kötettel tisztelegni szeretnék az ő emléke, valamint másik két egykori mesterem, Deér József és Hajnal István emléke előtt. Ők szerettették meg velem a középkort és vezettek be csodálatos világába. E könyvnek több száz társszerzője volt: az elmúlt 15 évben tanítványaim a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen; a nekik tartott előadásokon, a velük végzett szemináriumi munka és a velük folytatott beszélgetések során formálódott ki az európai középkornak az a képe, amely -közös munkánk eredményeként - ebben a könyvben az olvasó elé tárul. Köszönet illeti egykori tanítványaimat, most kollégáimat és munkatársaimat, Nagy Mariannt és Sashalmi Endrét, valamint Bagi Dánielt és Radó Bálintot a kötet megszületése körüli bábáskodásukért. Végül, de nem utolsósorban megköszönöm Potencsik Erikának és Rácz Árpádnak az igen gondos és alapos szerkesztői és szövegellenőrző munkát, amellyel pótolták a szerző hiányosságait, korrigálták figyelmetlenségeit. | A középkor elnevezés a 15. századi itáliai humanistáktól származik. Először Giovanni Andrea dei Bussi pápai könyvtáros használta 1469-ben, „média tempestas” formában. A 16. század elején már gyakran találkozunk a media aetas, media tempore, media antiquitas …
Tovább a műhöz
(...) A bizánci irók már a VI. században beszélnek a keleteurópai sikságon, a Dnyeszter és a Dnyeper folyóknál a Fekete-tenger partvidékéig és még tovább keletre élő szlávokról,'akiket araboknak neveztek. Ezek földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, azonban ismerték a fémek megmunkálásának módját is. Nemzetségi szervezetben éltek, de háború idején a tekintélyesebb nemzetségfők közül főnököt választottak maguknak. Ez a háborús vezérség a főnöknek lehetőséget adott a meggazdagodásra, tehát megindult a vagyoni rétegeződés és az osztályok kialakulása»
A vezetést lassanként a közösség tekintélyesebb tagjainak egy csoportja vette kezébe, akik nagyobb birtokot szereztek s ezeket nemcsak családjuk tagjaival, hanem a hadifoglyokból lett rabszolgákkai is műveltették. A háború idejére választott főnökük gazdagsága révén a méltóságát továbbra is megtarthatta, mert fegyveres kisérete segítette. Elvárták azonban tőle,, hogy minden, a közösséget érintő fontosabb kérdést megbeszéljen az öregekkel. Néha összehivták az egész törzs gyűlését, a vecsét is. Ilyen törzsfejedelemségek a IX, századra Kelet-Európa valamennyi szláv törzsénél kialakultak s a központjuk egy-egy megerősített város volt, ahol a fejedelem és kísérete lakott /pl. Kiev, Csernyigov, Szmolenszk, Novgorod. A keleti szlávok földjén vonult át az a fontos viziut, amely a Balti-tengert a …
Tovább a műhöz
Anyagvizsgálat
- 2001
A mérnöki szerkezetekkel, gépekkel szemben támasztott szüntelenül növekvő követelmények újabb és újabb kihívásokat jelentenek a berendezések tervezői,
gyártói, szerelői és üzemeltetői számára egyaránt. E kihívásoknak való megfelelés egyik területen sem képzelhető el anyagvizsgálati ismeretek nélkül. A konstrukciós és a technológiai tervezést végzők anyagjellemzőket, illetve anyagi mérőszámokat alkalmaznak; a gyártástechnológusok technológiai próbák mellett hibafeltáró, elsősorban roncsolásmentes vizsgálatokat végeznek, az üzemeltetők pedig a roncsolásos és roncsolásmentes vizsgáló eljárások széles skáláját hívják segítségül a szerkezetek integritásának megítélése, illetve biztosítása érdekében, valamint a gépek, berendezések működésének ellenőrzése céljából. Az anyagvizsgálat, amely az anyagok szerkezet- és tulajdonság-változásaival kapcsolatos okokra keresendő válaszokat hivatott számszerűsíteni az anyagszerkezettannal egységet alkotva az anyagtudomány szerves részét képezi. Mindezek figyelembevételével természetes, hogy a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán komoly hagyományai vannak az anyagvizsgálati ismeretek oktatásának. A tananyag az elmúlt évtizedekben is folyamatosan változott, korszerűsödött. E folyamatban kitapinthatok olyan csomópontok, amelyek minőségileg számottevő változásokat jelentettek, mint - a méretezési alapadatot …
Tovább a műhöz
A technika történetének ismerete a mi korunkban a művelt európai ember számára éppoly fontos, mint a kultúra bármely más területének as ismerete. Az ember változó és gyarapodó szükségletei, szerint formálja, alakítja környezetét, s e tevékenységében egyaránt Homo Sapiens és Homo Faber. Vagyis a történelem folyamán elsajátított és áthagyományozott képességeit tárgyiasítja, más sióval: "beledolgozza" természeti környezetébe. Ebben a környezetformáló munkájában
az ember egyúttal létrehozza a saját tevékenységét egyre eredményesebbé tevő technikai eszközök, módszerek és megoldások gyakorlatilag végtelen sokaságát. Ezek legfontosabb tendenciáinak és eredményeinek rövid ismertetését tartalmazza ez a tananyag, az egyes korszakokra jellemző kultúrával összefüggésben. Tudnunk kell azonban, hogy ezen a téren elkerülhetetlenül adódnak bizonyos nehézségek. A maii kor embere ugyanis - mint minden más kor embere - azokban
a fogalmakban gondolkodik, amelyeket az ő saját életében és tevékenységében használ. Ez az egyszerű tény a régmúlt korokra vonatkoztatva azt jelenti, hogy azoknak az időknek az emberei másképpen tevékenykedtek, és sok tekintetben
másként is gondolkodtak, mint mi. Ha ez így van, jók lehetnek-e a mai kor emberének a régmáit időkre vonatkozó következtetései? Nos, ezek lehetnek helyesek, de nem maguktól értetődően. Viszonylag könnyebb a helyzet azoknak a …
Tovább a műhöz
Az Alaptechnológiák című jegyzet az Építéstechnológia szerves része és az építészmérnök hallgatók számára készült. Az ismeretanyag az Építőanyagok-Kémia-Geológia és a Fa- és fém szerkezetek c. tárgyakra épül. Az Alaptechnológiák ismerete alapozza meg az Építéskivitelezési tárgyakat, így az építésmódokat és a különleges építéstechnológiákat is. Az alaptechnológiák részei: - Ács munkák; - Állványozó munkák; - Dúcoló munkák; - Zsaluzási munkák; - Vasszerelési munkák; - Betonozási munkák; - A habarcs készítéssel és felhasználással kapcsolatos munkák. Az egyes fejezetek építésgépesítési és építéstechnológiai szempontok alapján tárgyalják a tananyagot. Az Alaptechnológiák c. jegyzet célja, hogy a hallgatóságot meg
ismertesse a megjelölt témakörökben az építésgépesítési fogalmakkal adottságokkal és lehetőségekkel; átfogó, de egyúttal részletes felvilágosítást adjon a konkrét technológiákról. A jegyzet a technológiai folyamatokat és a munkafolyamatokat behatóan, egyes munkáknál — szükség szerint — a műveleteket is tárgyalja; a klasszikus eljárásokon túl az iparosított megoldásokat is ismerteti, ezzel biztosítva a mához és a holnaphoz való kapcsolódást. A jegyzet közreadásakor őszinte tisztelettel emlékezem meg Széli professzorról, akit mesteremnek tekintek. Építéstechnológia I. c. tankönyvét alapműnek tartom; abból ma is …
Tovább a műhöz
A szocialista államban, tehát a népi demokratikus Magyarországon is, az igazságszolgáltatás az állami szervek működésének egyik igen fontos területe. A szocialista igazságszolgáltatás a szocialista állam bíróságának a jogszabályokban megszabott módon végbemenő tevékenysége, amely büntető és polgári ügyek megvizsgálása, eldöntése és a jogsértőkkel szemben állami kényszer alkalmazása során a szocialista törvényesség érvényre juttatására, a szocialista igazságosság megvalósítására és a dolgozók kommunista nevelésére irányul. Az igazságszolgáltatás a maga eszközeivel mozdítja elő a szocialista állam funkcióinak teljesítését és a jogi törvények érvényre juttatása révén a szocializmus gazdasági törvényeinek egyre teljesebb megvalósulását. A bírósági munkának ezek a tartalmi elemei és jellemző vonásai már magukban véve is kidomborítják a szocialista igazságszolgálgáltatás jelentőségét. Az igazságszolgáltatás e fontos szerepe egyre fokozódik a szocializmus építésének előrehaladásához képest. A szocialista építés az államrendszer és a jogrend szilárdságát, az állampolgári jogok és kötelességek maradéktalan megvalósulását, a szocialista törvényesség állandó megerősítését egyre tökéletesebb érvényesülését követeli meg. Világos, hogy ilyen feltételek mellett az igazságszolgáltatás is egyre növekvő jelentőségü állami …
Tovább a műhöz
A szóbeli tárgyalás a polgári per legjelentősebb szakasza. A bíróság a felek kölcsönös meghallgatása után szóbeli inditványaik, kérelmeik, nyilatkozataik előterjesztését megvizsgálva, a lefolytatott bizonyításfelvétel utján a tárgyaláson deríti ki az objektiv valóságnak megfelelő tényállást. A tárgyaláson alapul a jogkérdés eldöntése is. Jogunk a mulasztási ítéletet, amely tárgyalás és bizonyítás nélkül marasztalja el az alperest, nem ismeri /érdemi kérdéseknek kivételesen tárgyaláson kivül történő elintézésére az előző fejezetben utaltunk/. A biróság a nevelő funkcióját főként a tárgyaláson, leginkább ítéletével gyakorolja. A biróság társadalmi és politikai funkciója a tárgyalás alapján létrejött igazságos és ésszerű bírói döntéseknek az erkölcsi erejében gyökerezik. Az eljárási alapelvek túlnyomó részének a legsajátosabb érvényesülési területe is éppen a tárgyalás. Maga a "tárgyalás" szó kifejezésre juttatja, hogy az "audiatur et altera pars" parancsa a döntéshez nem éri be az egyik fél egyoldalú meghallgatásával. A perben Jelentkező ténybeli és Jogi vitáról, az egyenjogú felek ellentétes álláspontjáról a biróság helyes képet csak akkor alkothat, ha nem elégszik meg egyoldalú ismeretszerzéssel, hanem a döntés előtt a másik fél álláspontjának a tárgyalására is módot ad, azaz a felekkel "tárgyal". A "tárgyalás" …
Tovább a műhöz
Az állami szervezet felépítésével kapcsolatos burzsoá elméletek nagyrészt nem korunk szüleményei. Többnyire már a polgári felvilágosodás korszakára nyúlnak vissza gyökereik, majd - jelentősen megváltozott formában - újra és újra felvetődnek a polgárság történetének különböző korszakaiban. Keletkezésük indokai és újrafelvetésük felhasználásuk céljai között nagy differencia van. "Újjászületésük" igen sokszor éppen azzal magyarázható, hogyha polgárság mai
ideológusai a polgári gondolkodás "folytonosságát" olyan eszmék vázával akarják bizonyítani megváltozott gazdasági-társadalmi, történelmi-politikai viszonyok közt, amelyek a történelem korábbi szakaszán haladók voltak. Ezzel kívánják
azt bizonyítani, hogy államszervezési elveik ma is haladóak. A régebb i elméletek mai hatályosulását azonban a konkrét államszervezési eredmények tükrében kell vizsgálnunk. Ehhez ismerni kell ezeket az elméleteket eredeti formájukban, korabeli gazdasági-politikai indítékaikkal egyetemben. Az állami szervezettel összefüggő elméletek, doktrínák megindokolják mind a központi, mind pedig a helyi szervezet felépítésének elveit. Természetes azonban, hogy az uralkodó
burzsoá osztályt a polgári államban jobban érdekli a főhatalmat kézben tartó központig Szervezet formája, mint a helyi
szervezeté, amely sokkal kisebb befolyással rendelkezik, s összehasonlíthatatlanul kisebb …
Tovább a műhöz
E példatár a PTE Állam- és Jogtudományi Karának tanrendjében szereplő Római jog 1. című kötelező tárgy tematikájához igazodva a tananyag megértését szolgáló praktikus segítségen túl a megszerzett elméleti tudás konkrét esetpéldákon keresztül történő elmélyítését, továbbá az ismeretek rendszerezett, feladatsorokkal való ellenőrzését célozza. Így eredményesen használható mind az évközi írásbeli vizsgára, mind pedig a szóbeli kollokviumra való felkészülés során. Az első rész főként a primer jogi forrásokból – így a jusztiniánuszi Digestából – vett, didaktikai céllal átdolgozott esetpéldákat foglal magába egy-egy komplex jogkérdés esetszerű bemutatásával. A mellékelt ismétlő kérdések a tananyag súlyponti részeire összpontosítva, vezérfonalként egyszerre segítik a vizsgán elvárt tudásszint megszerzését és a jogászi gondolkodás kialakulását. Az egyes feladványok megoldásához szükséges, azokhoz kapcsolódó tankönyvi ismeretek pontos oldalszámmal való megjelölése pedig akár a tananyag önálló, szemináriumi kereteken kívüli feldolgozását is lehetővé teszi. A tárgyalt kázusok végül nagymértékben hozzájárulhatnak az előadásokon elhangzottak kapcsán felmerülő elméleti és gyakorlati kérdések jelentős részének megválaszolásához. A példatár második része a római jog alapintézményeire fókuszáló, témakörönként (történeti rész, …
Tovább a műhöz
Sportmenedzsment
- 2016
Közel két évtized után jelent meg 2012-ben az új, átfogó, a felsőoktatásban részt vevők számára készült sportmenedzsment jegyzet, melynek átdolgozásával és kibővítésével jelentkezünk most. A szereplők és a sport világában dolgozni vágyó diákok számára elengedhetetlen a sportmenedzsment modern szemléletű oktatása - kötetünk ezt a jogos igényt igyekszik kielégíteni.
A tankönyv szerzői a Testnevelési Egyetem (TF) Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézetének munkatársai, illetve a gyakorlati sportéletben elismert szakemberek. A szerzők az oktatási cél mellett a kötet összeállításával adóznak dr. Nyerges Mihály emlékének, aki bár nem érhette meg tanszékének közös produktumát, az oktatók pályájának segítésével rengeteget tett e tankönyv létrejöttéért. Munkánk az alapvető fogalmak tisztázása (Bemelegítés) után három nagy részben tárgyalja a sportmenedzsmentet. Az elsőben (A küzdőtéren) a sportmenedzser áll a középpontban, s őt tevékenységeinek érintettjeivel való kapcsolatain, illetve a sport legfontosabb folyamatain keresztül (versenyek, események) mutatjuk be. A második rész (A klubban) a sportszervezetek felépítését, sajátosságait és működését elemzi. A legkisebb sportegyesülettől kezdve a nemzetközi sportéletet irányító szövetségekig sorra kerülnek mindazok a szervezeti típusok, melyekben maga a sportélet folyik. A tankönyv záró része (A …
Tovább a műhöz
A Szilárdságtant a Statikához hasonlóan I, II és * jellel ellátott részekben tárgyaljuk. Ezek a megkülönböztetések azonban itt nem elméleti, gyakorlati és programozási részeket jelentenek, hanem a pontosság, igényesség mértékében különböznek egymástól. Az egyes részek tartalmát részletesen az 1. fejezet taglalja. A már a Statikában is alkalmazott tenzoriális jelölésnek itt még nagyobb hasznát vesszük, mint ott. A latin kisbetűs (legtöbbször i,j, k, l) indexszel ellátott mennyiségek itt is vektorok, több ilyen indexszel ellátott mennyiségek pedig tenzorok. | Építményeinknek, illetve azok részeinek nem szabad sem feldőlniük, sem más módon tönkremenniük. A feldőlés kérdését már a statikában elintéztük, sőt a statikailag határozott tartók metszetein a belső erők eredőjét is meghatároztuk. A statika teljesítőképessége ezzel ki is merült. A merev test nagyon kényelmes, de teljesen irreális fogalmával ennél tovább eljutni nem lehet. Tudomásul kell vennünk, hogy építőanyagaink csak szilárdak, tehát nem könnyen törnek el, és nem nagyon változtatják az alakjukat. A szilárdságtan tehát a merev test fogalma helyett az annál reálisabb szilárd test fogalmát használja, és szilárd anyagú tartószerkezetekkel kapcsolatban vizsgálja a tönkremenetel kérdését, elsősorban azt, hogy a szerkezet milyen teher esetében törik el, mi a szerkezet teherbírása. Tönkremenetelt jelent …
Tovább a műhöz