Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 17

Találatok


Az 1950-es évek óta a világgazdaság új súlypontjainak egyike a szolgáltatás szektor nemzetgazdaságokon belüli látványos növekedése, azon belül pedig a turizmus szerepének folyamatos erősödése. Napjainkra a turisztikai világpiac egy összefüggő, interdependens rendszert alkot, melyben a keresleti és a kínálati oldal térben és időben is jelentős változásokon ment keresztül, mind a mennyiségi, mind a minőségi összetevőket tekintve. Még mindig újabb és újabb területek kapcsolódnak be a nemzetközi és a belföldi turizmusba egyaránt, a kiéleződő versenyben pedig csak az az attrakció, desztináció vagy turisztikai szereplő maradhat talpon, amely, és aki a színvonalbeli és mind magasabb minőségi elvárásoknak is megfelel. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a turizmus regionális kötődése, a lokalitás jelenléte is igen lényeges tényező, mivel a mindenkori attrakciók túlnyomó többsége egy adott hely, térség, természeti táj vonzerőire alapozva jön létre. Azzal pedig, hogy egy térség, lokáció turisztikai kínálatára megfelelő infra- és szuprastruktúra kiépítése is megvalósul, az idegenforgalom a területi folyamatok alakítójává is válik, hiszen ezen folyamatok többek között hatnak a településszerkezetre, a foglalkoztatásra, a térségi kapcsolatok alakítására, a környezet formálására, illetve befolyásolják az életmódot, az életminőséget is. A Covid-19 válság okozta …
Tovább a műhöz
Az 1950-es évek óta a világgazdaság új súlypontjainak egyike a szolgáltatás szektor nemzetgazdaságokon belüli látványos növekedése, azon belül pedig a turizmus szerepének folyamatos erősödése. Napjainkra a turisztikai világpiac egy összefüggő, interdependens rendszert alkot, melyben a keresleti és a kínálati oldal térben és időben is jelentős változásokon ment keresztül, mind a mennyiségi, mind a minőségi összetevőket tekintve. Még mindig újabb és újabb területek kapcsolódnak be a nemzetközi és a belföldi turizmusba egyaránt, a kiéleződő versenyben pedig csak az az attrakció, desztináció vagy turisztikai szereplő maradhat talpon, amely, és aki a színvonalbeli és mind magasabb minőségi elvárásoknak is megfelel. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a turizmus regionális kötődése, a lokalitás jelenléte is igen lényeges tényező, mivel a mindenkori attrakciók túlnyomó többsége egy adott hely, térség, természeti táj vonzerőire alapozva jön létre. Azzal pedig, hogy egy térség, lokáció turisztikai kínálatára megfelelő infra- és szuprastruktúra kiépítése is megvalósul, az idegenforgalom a területi folyamatok alakítójává is válik, hiszen ezen folyamatok többek között hatnak a településszerkezetre, a foglalkoztatásra, a térségi kapcsolatok alakítására, a környezet formálására, illetve befolyásolják az életmódot, az életminőséget is. A legfrissebb adatok tanúsága …
Tovább a műhöz
Az 1950-es évek óta a világgazdaság új súlypontjainak egyike a szolgáltatás szektor nemzetgazdaságokon belüli látványos növekedése, azon belül pedig a turizmus szerepének folyamatos erősödése. Napjainkra a turisztikai világpiac egy összefüggő, interdependens rendszert alkot, melyben a keresleti és a kínálati oldal térben és időben is jelentős változásokon ment keresztül, mind a mennyiségi, mind a minőségi összetevőket tekintve. Még mindig újabb és újabb területek kapcsolódnak be a nemzetközi és a belföldi turizmusba egyaránt, a kiéleződő versenyben pedig csak az az attrakció, desztináció vagy turisztikai szereplő maradhat talpon, amely, és aki a színvonalbeli és mind magasabb minőségi elvárásoknak is megfelel. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a turizmus regionális kötődése, a lokalitás jelenléte is igen lényeges tényező, mivel a mindenkori attrakciók túlnyomó többsége egy adott hely, térség, természeti táj vonzerőire alapozva jön létre. Azzal pedig, hogy egy térség, lokáció turisztikai kínálatára megfelelő infra- és szuprastruktúra kiépítése is megvalósul, az idegenforgalom a területi folyamatok alakítójává is válik, hiszen ezen folyamatok többek között hatnak a településszerkezetre, a foglalkoztatásra, a térségi kapcsolatok alakítására, a környezet formálására, illetve befolyásolják az életmódot, az életminőséget is. A legfrissebb adatok tanúsága …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz
Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte …
Tovább a műhöz
A látóhatárból hatalmas falként kiemelkedő, méreteiben is lenyűgöző, havas gerincű hegység éteri látványa felejthetetlen és vonzó a mindenkori utazó számára. „A csúcsok néha egész közel jöttek, különösen reggel. s ilyenkor mintha cukorból lettek volna: máskor fenyegetőek, sötétlilák voltak, estefelé, s szinte ráestek a házakra, behulltak az ablakon, beárnyékolták a könyveket... a poron át láthatókká lettek a gyémánt csúcsok, s ez a látvány mintha megtisztította volna a levegőt... Máskor eltűntek a csúcsok, mintha a föld nyelte volna el őket. de szellemük ott kísértett a levegőnek valami gyémántos hidegségében” - írja egyik regényében, a Fogarasi-hava-sokról, a századelőn Fogarason élő írónk Babits Mihály. A város fölött fel-feltűnő hegyek, amelyek meghatározták, az egykori békés kisváros hangulatát, és a „gyémánt havasok, az alkonyi lila árnyak” többször visszatérnek Babits költészetében. „Ó, be áldott dolog: meg nem állni! Utazni!...Alattam foly az Olt, Oltón túl a város, városon túl a csillogó havasok: csupa szépség, tengere a szépségnek!... De e vidék főleg a szemek paradicsoma. Az az isten, aki festette, az eleven színeknek és a részletes, aprólékos kidolgozásnak kedvelője volt. Apró, változatos színfoltok tarkítják egymást. S minden oly könnyű és tiszta, mintha tükörkép volna: a hegyek maguk nem látszanak súllyal bírni a …
Tovább a műhöz
A kutatás a turizmus versenyképességi vizsgálatokkal és az egészségturizmussal foglalkozó nemzetközi szakirodalom szintetizálásával és a – turizmuskutatások széles körében hasznosítható módszertant adó – egészségturisztikai versenyképességi index (EVI) kidolgozásával hozzájárul a hazai egészségturisztikai fejlesztések értékeléséhez és jövőbeli kilátásainak mérlegeléséhez. Ez utóbbi lehetővé teszi az EVI kiterjesztését olyan célterületekre, amelyek vagy már rendelkeznek fürdővel vagy tervezik létesítését Magyarországon, illetve a más versenytársként számbavehető közép-európai régióban. A kutatás fő hipotézise: A jelentős hazai termálvíz készlet hatékony egészségturisztikai célú hasznosításához elengedhetetlenül szükséges egy versenyképességi index kimunkálása, amely segítségével nyomon követhető a szektor résztvevőinek helyi, regionális és kiterjedtebb térségi teljesítménye. Ezzel lehetővé válik a hálózatosodás, az együttműködve versenyzés és az ágazati szereplők jobb teljesítménye, nemzetgazdasági szintű magasabb szintű elismertsége. A kutatás során folytatott preferenciavizsgálat a kutatási módszertant színesíti és egyúttal komplex vizsgálatok és összehasonlító elemzések lefolytatására is lehetőséget nyújt. A projekt további hozadéka a turizmuskutatások és a felsőoktatás területén hasznosítható fogalmi útmutató és az …
Tovább a műhöz
A szabadidő fogalma nem is olyan régi. Nem azonos a munkán túli idővel. Életkori és topológiai meghatározottsága is van. Szociológiai jelenség, amennyiben a társadalom különböző osztályaiban, rétegeiben vizsgáljuk és arra vagyunk kíváncsiak, mi a különbség a vizsgált kohorcokban. A szabadidő ritmust ad, az életben legalább akkora a szerepe mint a zenében a szünetnek. A szabadidő újfajta filozófiájának korát éljük. Több is, kevesebb is a szabadidő, s jelentősége az életpályákban fel is értékelődik. A szabadidő keresése, megtalálása és felhasználása nevelés, végső soron művelődési folyamat eredménye. Az elmúlt évtizedekben lezajló életstílus-változás több kiadást engedélyez a kulturálisnak tekintett termékek fogyasztására. A fogyasztási javakon belül felértékelődik az információ, s a fogyasztás egyre nagyobb területei vonódnak az üzlet hatása alá, miközben az élmény keresésének hullámain új megvilágításba kerül maga a kultúra is. Az élménytársadalom létrehozta az élménypiacot: a kulturális (időfelhasználási, ismeretszerzési) szükségletek kielégítése sokféleképpen és magas színvonalon történik, legyen bár kérdéses az értékválasztás, az értékdefiníció. A szép élet vágya az élet esztétizálását vonta magával, ami a sikerkultusszal és a hedonizmussal társulva a testre szabott szolgáltatásokat, a végső individualizációt keresi. …
Tovább a műhöz
A globális és a regionális turizmus 2020 januárja óta egy eleddig még sohasem látott kihívással néz szembe. Egyfelől tökéletesen ismerjük a turizmus gazdasági-társadalmi-kulturális vonzatait és szerepét, melyek Zurab Pololikashvili, a UNWTO főtitkára szerint (ford. a szerző által) a következőkben foglalható össze: "Világszerte, a különböző fejlettségi szinten lévő országokban sok millió munkahely és vállalkozás függ az erős és virágzó turisztikai ágazattól. A turizmus egyben a természeti és kulturális örökség védelmének egyik mozgatórugója is, megőrizve azokat a jövő generációi számára". Másrészt azonban ezen hagyományos szerepkörök ismerete mellett mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy 2020-ban és 2021 első felében milyen negatív folyamatok mentek végbe, melynek következtében egy időre lényegében a turizmus és a vendéglátás teljes összeomlását tapasztalhattuk meg. Michalkó G. és Rátz T. 2019-es, a turizmus történelmi szakaszait meghatározó munkájában, a Turizmus 1.0 a kontinentális turizmusra, a Turizmus 2.0 a globális turizmusra, a Turizmus 3.0 pedig a totális turizmusra utal. Most, egy ilyen példátlan és soha nem látott helyzetben pedig a Turizmus 4.0 szakasza előtt állunk, de nemcsak az eredeti koncepció alapján, amely szerint (a turizmus 4.0) "egyike azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek célja, hogy a turizmus új változatát inspirálják a …
Tovább a műhöz
A túlélés kulcsa az alkalmazkodóképesség fejlesztése! A gyors gazdasági, társadalmi, technológiai és információ-technológiai fejlődés, a digitalizáció, a piaci követelmények dinamikus változása, új és új tudást, ismereteket, kompetenciákat követelnek meg mind a turizmus-vendéglátás ágazatban működő vállalkozásoktól, mind pedig az abban dolgozó munkavállalóktól egyaránt. A cégek versenyképessége, jövedelmezősége azon múlik, hogy hogyan tudnak alkalmazkodni a szinte folyamatosan változó körülményekhez és kihívásokhoz. A szakképzési és felnőttképzési rendszer folyamatban lévő átalakítása ellenére is szükséges monitorozni a folyamatosan változó igényeket és arról visszajelzést adni a tananyag fejlesztésért felelős szervezetek, szakemberek számára, hogy a képzési tartalmakat az igényekhez tudják igazítani. E célt szolgálja a Baranya megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ) együttműködve a Pécsi Tudományegyetemmel a GINOP-535-18-2019-00104 azonosítószámú projekt keretén belüli kompetencia-kutatása a turizmus-vendéglátás öt szakmacsoportjához kapcsolódóan. A projekt célja a turizmus-vendéglátás szektor munkavállalóinak és munkáltatóinak, az ezen a területen működő vállalkozások munkaerő-piaci alkalmazkodóképességének fejlesztése, társadalmi felelősségvállalásuk erősítése. A végső cél, hogy a turizmus-vendéglátás szakmacsoportban …
Tovább a műhöz
2018. november 22–23-án immár 11. alkalommal rendeztük meg Pécsett a kétévente sorra kerülő Magyar Politikai Földrajzi Konferenciát, melynek fókuszába ezúttal a történeti és jelenkori katonai tevékenységek által formált táj, a „military landscape” környezeti és társadalmi jelentőségének tárgykörét állítottuk. Témaválasztásunk apropóját a szűkebb környezetünkben fellelhető egykori csatahelyszínek – Szigetvár (1566), Mohács (1526), Nagyharsány (1687) – és védművek, mint a Dunai Limes vagy a Déli Védelmi Rendszer, illetve az ezek helymeghatározására, rekonstruálására, megőrzésére és hasznosítására irányuló tudományos kezdeményezések adták. Minthogy a hadi tevékenységekkel kapcsolatos kutatások jellemzően több diszciplína képviselői számára biztosítanak teret, a tudományközi kapcsolatok elmélyítésében bízva a geográfusok, kartográfusok és a hadtudományok képviselői mellett ez alkalommal a történészek, régészek, turisztikai és örökségvédelmi szakemberek részére is lehetőséget kívántuk adni arra, hogy a Kárpátmedencei vagy azon túli térségekben található katonai tájakra, illetve hadászati objektumokra irányuló kutatási eredményeiket a szélesebb szakmai közönség számára is elérhetővé tehessék. A téma iránti fokozott és széleskörű érdeklődés eredményeként konferenciánkon a plenáris ülés mellett hat szekció keretében több …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem szekszárdi kara az elmúlt két évtizedben jelentős átalakításon ment keresztül. A korábbi Tanítóképző Főiskola ma Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karként szekszárdi és pécsi képzési hellyel is rendelkezik. A képzési kínálata pedig a pedagógusképzés mellett kibővült gazdaságorientált képzésekkel is. Ezt a változást jelzi az Élelmiszergazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet létrehozása is, amely egyrészt mutatja a Dél-Dunántúli Régió igényeit kiszolgáló turizmus-vendéglátás és szőlészborász képzéseink jelenlétét, másrészt tükrözi a jövőképünket, amelyet a korszerű vidékfejlesztés irányában képzelünk el. A „Modern egyetem – hasznosítható tudás” című kötetünket hagyományteremtő céllal készítettük el, hogy a sokszínű képzéseinkhez kapcsolódóan bővítsük hallgatóink és érdeklődő olvasóink ismereteit. Fontosnak tartjuk, hogy a képzéseink szakirodalmi hátterét folyamatosan korszerűsítsük, minél jobban kövessük napjaink felgyorsult változásait, valamint jó gyakorlatokra, innovatív megoldásokra hívjuk fel a figyelmet akár a turizmus, a vendéglátás, a marketing, a táplálkozás vagy akár a szőlészet-borászat területéről legyen szó. A kötet nyolc tanulmányt tartalmaz a fent említett témakörökhöz kapcsolódóan. Tudásunkat bővíthetjük a borászat területén egyrészt a spontán és …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 17