Keresés
Találatok
A Pécsi Tudományegyetem szekszárdi kara az elmúlt két évtizedben jelentős átalakításon ment keresztül. A korábbi Tanítóképző Főiskola ma Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karként szekszárdi és pécsi képzési hellyel is rendelkezik. A képzési kínálata pedig a pedagógusképzés mellett kibővült gazdaságorientált képzésekkel is. Ezt a változást jelzi az Élelmiszergazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet létrehozása is, amely egyrészt mutatja a Dél-Dunántúli Régió igényeit kiszolgáló turizmus-vendéglátás és szőlészborász képzéseink jelenlétét, másrészt tükrözi a jövőképünket, amelyet a korszerű vidékfejlesztés irányában képzelünk el. A „Modern egyetem – hasznosítható tudás” című kötetünket hagyományteremtő céllal készítettük el, hogy a sokszínű
képzéseinkhez kapcsolódóan bővítsük hallgatóink és érdeklődő olvasóink ismereteit. Fontosnak tartjuk, hogy a képzéseink szakirodalmi hátterét folyamatosan korszerűsítsük, minél jobban kövessük napjaink felgyorsult változásait, valamint jó gyakorlatokra, innovatív megoldásokra hívjuk fel a figyelmet akár a turizmus, a
vendéglátás, a marketing, a táplálkozás vagy akár a szőlészet-borászat területéről legyen szó. A kötet nyolc tanulmányt tartalmaz a fent említett témakörökhöz kapcsolódóan. Tudásunkat bővíthetjük a borászat területén egyrészt a spontán és …
Tovább a műhöz
2010-ben Pécs mellett Essen és Isztambul viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. A két kulturális fővárostól egyenlő távolságra elhelyezkedő Pécs - mind hagyományait, mind a pályázati tematikáját tekintve - képes szervesen kapcsolódni a német és a török kulturális főváros célkitűzéseihez. A határvidék tapasztalatát felmutatni kívánó sok kultúrájú város a nemzetiségi kultúra olyan modelljét mutathatja fel Európának, melynek alapja a magától értetődő együttélés. Ezt a szemléletet ismerte fel az UNESCO, amikor Békedíjjal tüntette ki a várost. Pécs a mai magyar kulturális és művészeti élet második legfontosabb városa. Épített és szellemi öröksége egyaránt számot tarthat Európa figyelmére. Az UNESCO Világörökségéhez tartozó ókeresztény sírkamra-együttes, Gázi Kászim pasa egykori dzsámija, kupoláján a kereszttel és a félholddal, Csontváry, Vasarely és a Pécsről elszármazott bauhauslerek (Breuer Marcel, Forbát Alfréd, Weininger Andor) hagyatéka, az ezeréves pécsi püspökség, Villány és Szekszárd borai, Harkány gyógyvize, a régió kisebbségei mind részét képezik annak a jelentős kulturális hagyománynak, amelyre Pécs 2010-ben is építeni fog. A Pécs2010-pályázat öt pillére:
Pécs pezsgő, élettel teli város; A kulturális örökség és a kulturális újítás városa: kétezer éves város, mely a művészeti innováció helyszíne; …
Tovább a műhöz
Who we are is shaped in part by where we are. Human interactions with each other and the environment are rooted in geographical understandings, as well as the opportunities and constraints of geographical circumstance. Geographical approaches and techniques offer critical insights into everything from local land-use decisions to international conflict. Tourism is widely recognised as the world’s largest industry. The figures on the size and significance of tourism are staggering. For example, according to the World Tourism Organisation (WTO 1996), in 1995 world tourist arrivals reached 567 million with estimated international tourism receipts of US$60 billion. By 2000 world tourism arrivals were estimated to have reached 698.3 million with receipts from international tourism climbed to US$476 billion (WTO 2001). Although international arrivals for 2003 were estimated to have fallen by 1.2 per cent in 2003 to 694 million, some 8.5 million less than in 2002 and the biggest drop ever in international tourism arrivals, a substantial rebound was expected in 2004 (WTO 2004a, 2004b). However, tourism, tourists and their impacts are clearly not evenly distributed. Substantial differentiation occurs at a variety of international, regional and local scales. For example, with respect to 2003 (WTO 2004a): There was zero international tourism growth in Europe. International arrivals in Western Europe showed a fall of 3.7 million (-3 per cent) although growth continued in Eastern …
Tovább a műhöz
Tourism is travel for recreational, leisure, and/or business purposes. The World Tourism Organization defines tourists as people “travelling to and staying in places outside their usual environment for not more than one consecutive year for leisure, business and other purposes” Tourism comprises the activities of persons travelling to and staying in places outside their usual environment for not more than one consecutive year for leisure, business and other purposes not related to the exercise of an activity remunerated from within the place visited. Tourism is different from travel. In order for tourism to happen, there must be a displacement:
an individual has to travel, using any means of transportation (even travelling on foot). But all travel is not tourism. Three criteria are used simultaneously in order to characterize a trip as belonging to tourism. The displacement must be such that: - It involves a displacement outside the usual environment; - Type of purpose: the travel must occur for any purpose different from being remunerated from within the place visited: the previous limits, where tourism was restricted to recreation and visiting family and friends are now expanded to include a vast array of purposes; - Duration: only a maximal duration is mentioned, not a minimal. Tourism displacement can be with or without an overnight stay. Tourism has become a popular global leisure activity and it has been given many names in
recent decades: including “industry …
Tovább a műhöz
Tourism
- Hall, Michael C.
- 2005
Tourism is now a major area of academic study and publishing. There has been a proliferation of tourism courses at tertiary institutions around the world since the late 1980s. Publishers have responded to the growth in student demand for relevant material with a corresponding increase in the publication of texts and reference material. Nevertheless, despite the growth in tourism texts, there are still relative few 'global' introductory texts for university students to the field of tourism studies from a social scientific perspective. This book is designed to fill some of that gap by providing a broad international introduction at a macro-level perspective to tourism development issues and the wider field of tourism studies. However, I would be the first to acknowledge that while global in scope, the international dimension is constrained by a dependence on academic literature in the English language. Where possible, however, reference is made to work in other languages. The text is designed to meet the demands of undergraduate tertiary tourism students as a core social science text in their degree, although it should also be of some utility for graduate students in tourism as well. Ideally, it will also be useful for students in cognate areas, such as geography, recreation and leisure. The use of key ideas of accessibility, mobility, globalisation and localisation are utilised in order to try to provide a coherent framework for understanding and discussing the development, …
Tovább a műhöz
Két esztendő küzdelmeit, fáradságait és örömeit irtam le ebben a könyvben. Nem szántam befejezésül e sorokat a kutatás munkájához, nem a munkájával elkészült ember tollával irtam azokat. Ázsia belsejének hegyóriásai még visszacsalogatnak jeges karjaikba. Az én népem nem buzdít ugyan tapsokkal, mint Hedint a svédek. A többi nagy nemzetek gazdag expedíciói között szomorúan festenek szegényes kicsi vállalkozásaim. Még csak elismerésre is alig számíthatok. De ha megcsap a Tárim-medence száraz forró csamalszele, akkor visz magával, a lakatlan fensíkok, a csendes pamirok felé, a burános hágókra, a jégárak hideg völgyeibe. Nincsen akkor nagyobb örömöm, mint mikor a viharvert koporsóforma kis sátorocskám cövekeit ismeretlen hegyek oldalába verhetem. Nehezen eresztenek vissza Belső-Ázsia hegyei. Korán is lenne még letenni a kalapácsot. A magyarságnak azt a kis részét, mely szívesen olvas titokzatos ködbe borult őshazánk ismeretlen vidékeiről, ha jó szerencsém engedi, még felkeresem. Magyar tudománynak sok babérja termett már Ázsiában. Csorna, a legnagyobb, ott is maradt vértanúnak. Felfedező utazás azonban csak egy volt előttem, a Széchenyi-expedició. A többi csak népünk ősét kereste, nem az őshazát, vagy pedig nem törődött a térképrajzolás mesterségével. Megfordultak amazok is sok veszedelem között Ázsia különböző vidékein, tisztelettel fogja mindig emlegetni neveiket a …
Tovább a műhöz