Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Tájékozottságunk az osztrák közoktatásról meglehetősen fogyatékos. Más nyugati országok oktatásügyéről sokkal több tanulmány, közlemény jelent meg nálunk, mint Ausztriáról. Pedig semmi túlzás nincs abban, hogy számunkra az osztrák közoktatás fejleményeinek figyelemmel kísérése különösen fontos. Ezt a különös fontosságot többek között a következők indokolják: — Ausztriával többszázados közös történelmünk van, és ebben a közös történelemben a két ország oktatásügye különösen sok közös vonást mutatott fel. Alapvető oktatásügyi törvényeink vagy azonosak voltak, vagy azonos alapelvek jellemezték őket. A monarchia felbomlásáig lényegében azonos volt iskolarendszerünk, azonosak voltak iskolatípusaink, az iskolák tantárgyrendszerei. De a két ország iskolarendszere alapvető szerkezetében a két világháború között sem különbözött egymástól. Aligha lehet tehát érdekesebb összehasonlító pedagógiai tanulmány számunkra, mint a két ország oktatásügyi alakulásának, fejlődésének összevetése attól az időtől kezdve, amióta társadalmi rendszerünk gyökeresen eltér egymástól. — A szomszédság az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után is adott tény, és egy szomszédos ország gazdasági, társadalmi, kulturális életének és oktatásügyének megismerése érdekünk és kötelességünk. — Ausztria olyan szomszéd tőkés, polgári demokratikus ország, …
Tovább a műhöz
Ez a könyv elsősorban a szaktanítói tanfolyamok hallgatói számára készült, s a számukra előírt vizsgálati anyagot tartalmazza. Fejezetei, alfejezetei a 13.500/1947. V. K. M. sz. rendeletben (Köznevelés, IV. évf. 1948. 1—2. sz.) felsorolt problémákhoz igazodnak. Éppen ezért külön „vizsgakérdéseket“ nem állítottunk össze; az az olvasó, aki az idézett rendelet pedagógiai vizsgaanyagát könyvünk tartalomjegyzékével összeveti, a szoros megegyezést tüstént felfedezheti, s a könyv lapjainak forgatásával kérdéseire feleletet is talál. Munkánk címe: Az új nevelés kérdései. Nem állítjuk tehát, hogy átfogó neveléstannal jelentkezünk a magyar pedagógiai irodalomban, viszont nem tagadhatjuk, hogy többet akartunk adni egyszerű tanfolyami tankönyvnél. A felszabadulás óta nagyobb
lélekzetű és a haladó nevelői felfogás szintézisét megkísérlő munka még nem látott napvilágot. Ezért azt is célunknak tekintettük, hogy megkíséreljük összefoglalni a modern, lélektani és társadalomtudományi szemléletű pedagógia problémáit. Szándékosan szólunk csupán problémákról, hiszen
tudatában vagyunk annak, hogy a végleges megoldások kiérleléséhez még időre van szükség. Könyvünk első része a lélektani, második része pedig a szociológiai szemléletű pedagógiáról sző.mol be; az előbbi elsősorban a m.ó dszer, az utóbbi a demokratikus iskolarendszer végső kijegecesedése …
Tovább a műhöz
A kötet, amit a kezében tart az Olvasó, a politika és az iskola kapcsolatát kívánja 1945 és 1993 között bemutatni. Az indítódátum a második világháború után jelentkező rendszerváltás kezdete, a záró időpont pedig az 1989—90-es rendszerváltás első átfogó iskolatörvényének születése. Ami eközben történt, az Magyarország jelenkori történetének olyan kavargó, zúduló forgataga, amiben tragédiák, jeles szándékok, modernizáció, szomorú bukások és újrakezdések váltották egymást. Ebben a környezetben az iskola a politika sokszor ellenállhatatlan sodrásába kerülve követte, tükrözte a gyakran változó eseményeket. Ez szerencsére nem jelentette azt, hogy az oktatás értékei pótolhatatlan kárt szenvedtek volna, hiszen a műveltség értékeinek kontinuitását, gyarapodását a legnehezebb időkben is továbbvitték, továbbadták az oktatás „ismeretlen katonái”, a pedagógusok. A könyv ezt az utat, küzdelmet kívánja történeti hűséggel végigkísérni.
A politika hatásrendszerének bemutatása természetesen az iskola, az oktatás, a nevelés ábrázolásának csupán egyfajta megközelítését jelenti. A szélesen értett neveléstörténet, a pedagógiai nézetek, elméletek, eljárások, módszerek, szervezetek története sokkal nagyobb anyag felvonultatását igényelné, és a külföldi törekvések jelzése, összehasonlítása is több figyelmet érdemelhetne. Most azonban egy viszonylag …
Tovább a műhöz
Az 1972 nyarán elfogadott oktatáspolitikai határozat döntött oktatási-nevelési rendszerünk továbbfejlesztéséről. A határozat szerint a továbbfejlesztés feladatait úgy kell végrehajtani, hogy közben előkészítsük egy korszerűbb oktatási rendszer kidolgozását s az arra való áttérést. A távlatokban megvalósuló iskolarendszer elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatásához, kidolgozásához nem nélkülözhetjük a neveléstörténet, az elmúlt 30 év pedagógiai tapasztalatait sem. Ennek minden eredményében és fogyatékosságában benne van a jövő egy része is. Közismert Leninnek az a megállapítása, hogy a társadalmi, politikai jelenséget „. .. csak akkor közelítjük meg helyesen, csak akkor férkőzhetünk hozzá megbízhatóan és biztonsággal, ha történelmi visszapillantást vetünk annak egész fejlődésére”. Ha a múltat és a jövőt együtt látjuk, a stratégia kijelölése valósabb, biztonságosabb. A dolgok összefüggése a társadalomtudományokban s így a pedagógiában is sokrétű; összefonódik a múlt, a jelen, a jövő. Következik ebből is, hogy fel kell használnunk a neveléstörténet, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatait, s a ma gondjait úgy kell megoldani, hogy e pedagógiai célok, elhatározások illeszkedjenek egy távlati koncepcióhoz, annak szerves részévé váljanak. Kétségtelen: ez nem kevés konfliktuslehetőséget hordoz magában. A nemkívánatos következmények …
Tovább a műhöz
Hetvenedik születésnapján a Magyar Pedagógiai Társaság pedagógiai publikációinak bibliográfiájával kedveskedett elnökének, Kiss Árpádnak. Derűs mosollyal vette át a több mint harmadfélszáz írást lajstromozó füzetet. Fáradhatatlan cselekvési vággyal, a pedagógia lényegéből fakadó optimizmussal köszönte a gesztust, beszélt terveiről abban a tudatban, hogy mindenre van még ideje, mindent el tud mondani... Elhittük neki, mert a pedagógia volt az élete, s ez az élet a nevelés társadalmi felelősségévé nemesült, s elhittük, hogy évtizedek töretlen alkotó munkájával ki lehet játszani a halált. A mestert köszöntő bibliográfia hamarosan egy nekrológ dokumentumává vált. Egy életmű lezárult: Kiss Árpád 1979. szeptember 29-én váratlanul eltávozott az élők sorából. Tehetsége, műveltsége, széles látóköre, nyelvtudása bármely pályán rangos előmenetelt biztosított volna számára. Szerencse vagy véletlen, hogy a mi hivatásunkat választotta? Most már egyre megy! Élet, pálya és hivatás, ha már életművé áll össze, megmásíthatatlan. Nincs már mód a legilletékesebb megkérdezésére. Maradnak a tények, a tanúk, a művek, az életrajzi adatok, a filológiai hitelesség. Életrajzi adatai híven tükrözik, hogyan lett számára a pedagóguspálya hivatás, az embernevelés lét- és életforma s számunkra példakép. 1907. április 21-én született a Brassó megyei Csernátfaluban. …
Tovább a műhöz
Magyar népoktatás
- 1928
Ez év december 5-én lesz 60. évfordulója annak, hogy Istenben nyugodó nagy királyunk, I. Ferencz József báró Eötvös József népiskolai törvényét, az 1868. évi XXXVIII. törvénycikket szentesítette. Nem volt véletlenség az, hogy népiskolai törvényünk együtt keletkezett az 1867. és 1868. évi többi alapvető törvényünkkel: az osztrák kiegyezéssel, a horvát kiegyezéssel, a nemzetiségi törvénnyel stb. A lex Eötvös kiegészítő része annak a hatalmas alapvetésnek, amelyet nagyapáink a magyar históriának e termékeny két esztendejében elvégeztek. Céltalan dolog rekriminációkba bocsátkozni és ezért csak annak megállapítására szorítkozom, hogy okokból, amelyeket kutatni majd a történelem lesz hivatott, népiskola-hálozatunk a nagy magyar Alföldön, különösen a tanyavilágban, sőt részben a Dunántúl is elég hiányosan épült ki, úgyhogy 1925-ben kereken 5000 népiskolai objektumra (egy objektumnak véve minden egyes tantermet és minden egyes tanítói lakást) volt szükség ahhoz, hogy több mint félszázados népiskolai törvényünket teljesen végrehajthassuk. Hála a nemzet áldozatkészségének, szerencsésen eljutottunk odáig, hogy ebből az 5000 objektumra terjedő sürgős programaiból a mai napig kereken 3500 objektum biztosítva van s így
a sürgős programmból már csak 1500 objektum van hátra* A mai generáció valósággal eljátszaná a jogát ahhoz, hogy a népiskolai törvény 60. …
Tovább a műhöz
A vallás- és közoktatásügyi ministerium az 1912. évben Zichy János gróf minister vezetése alatt állott. Az ezen évi működéséről az alábbiak számolnak be: A gör. kath. magyarságnak uj püspökség létesítése iránt félszázad óta folytatott küzdelmeit sikerült az 1912. év folyamán győzelemre segíteni és ezzel egy régóta tapasztalt szükségletének eleget tenni.
Az 1900. évi népszámlálás az ország egész területén 246.628 gör. kath. vallású magyart talált. Ezen gör. kath. magyar anyanyelvűek közül 168.756 a munkácsi és eperjesi ruthén szertartású gör. kath. püspökök joghatósága alatt állván, az ó-orosz liturgikus nyelvű istentiszteletekben volt kénytelen résztvenni; 70.597 gör. hath. vallású magyar anyanyelvűre pedig, a kik a balázsfalvi görög katholikus érsek, nagyváradi és szamosújvári gör. kath. püspökök joghatóságaihoz tartoztak, a román liturgikus nyelv volt kötelező. E nagyszámú görög katholikus magyarság egyre jobban sérelmesnek érezte az ó-orosz, illetőleg aromán liturgikus nyelv használatát, mivel ezen liturgikus nyelvek miatt nem magyarnak, hanem ruthén vagy oláh nemzetiségűnek tartotta a közvélemény. Hyen körülmények között a görög kath. magyarság mindinkább elidegenedett istentiszteleteitől és oly helyzetbe jutott, hogy lelki szükségletei a saját görög katholikus ritusa szerint kielégítésre nem találtak. A görög katholikus magyarság …
Tovább a műhöz
A kötet az európai oktatási rendszerek napjainkban zajló tendenciáiba nyújt széles körű betekintést az olvasóknak. Képet ad az európai oktatási rendszerek aktuálisan jelentkező trendjeiről, a közös, mindenütt érvényesülő folyamatok mellett a jellegzetes nemzeti sajátosságokról is. Megismerhetjük és összevethetjük azokat a sajátos változásokat, amelyek az egységes európai oktatási térség létrejötte indukált. A bemutatott országok között megtaláljuk a jelentős hagyományokkal rendelkező Németországot és Franciaországot, a számos hallgatót vonzó, régi, nagy egyetemeiről híres Nagy-Britanniát, valamint az oktatási felmérésekben kiválóan szereplő Finnországot, a népfőiskolái mozgalmáról ismert Dániát, a gyermekbarát Hollandiát. Ugyanakkor helyet kapott a kötetben a közép- és kelet európai országok közül az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott Szlovákia, Lengyelország, Románia és Magyarország is. Az olvasók megismerhetik a máig viták tüzében lévő brit comprehensive iskolák világát, megtudhatják mi jellemzi Németországban a fiatal, doktori fokozattal rendelkezők szakmai helyzetét, mi áll a francia oktatásügy kifejezetten erős világi szellemisége mögött. Képet kaphatnak a gyermekbarát, a reformpedagógiai elveket széles körben alkalmazó holland iskolarendszer érdekes vonásairól is, ugyanakkor megismerhetik a Lengyelországban lezajlott oktatási reformokat és a …
Tovább a műhöz
BAS ungarische Original des hier in deutscher Bearbeitung vorliegenden Werkes1 wurde seitens der heimischen Fachkreise mit ungeteilter Anerkennung begrüßt und durch die Ungarische Akademie der Wissenschaften preisgekrönt. Mit vollem Rechte, da es eines der bedeutendsten kulturpolitischen Werke der letzten Jahre ist, worin ein für die ungarische Kultur höchst bedeutsames Zeitalter auf Grund bahnbrechender archivalischer Forschungen in streng wissenschaftlichem Geiste aufgearbeitet ist. Aus diesem Grunde wird das Werk nicht bloß für die heimischen Forscher und Kulturpolitiker eine schier unerschöpfliche Fundgrube abgeben, sondern es dürfte auch dem Westen einen ebenso verläßlichen wie tiefen Einblick in die nimmer ruhenden Kämpfe bieten, die dieses vom Schicksal auch letzthin so schwer heimgesuchte Volk im Herzen Europas um den Bestand und die Fortentwicklung seiner Kultur auszufechten hatte. Diese Erkenntnis, mitsamt der zwischen beiden Völkern, Deutschen und Ungarn, seit Jahrhunderten herrschenden engen Kulturgemeinschaft, waren maßgebend für das vorliegende Unternehmen: das hervorragende Werk auch dem berufenen deutschen Leserkreise zugänglich zu machen. Ohne den Wert und die Vollständigkeit des Originals zu schmälern und das Verständnis zu beeinträchtigen, haben wir räumlichen Rücksichten halber solche Kürzungen vorgenommen, die mit diesen Anforderungen vereinbar sind und dem Bedürfnis des ausländischen Fachmannes volle Rechnung tragen. Hierbei …
Tovább a műhöz
A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 3600/1936. ein. számú rendelete a közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935 : VI. törvénycikk életbeléptetése tárgyában. I. Valamennyi alárendelt hatáságnak, hivatalnak, intézetnek és intézménynek. A közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935 : VI. t.-c. 22. §-ában nyert felhatalmazás alapján a törvényt végrehajtási Utasításának egyidejű kiadása mellett jelen rendeletemmel 1936. évi július hó 1-i hatállyal életbeléptetem. Erről Címet tudomás, miheztartás és további eljárás végett a következők kapcsán értesítem: 1. Az 1935 : VI. t.-c. célkitűzése az azonos nevelő szempontok szerint irányított, egységes nemzetnevelési rendszerbe illeszkedő iskolahálózat kiépítése, a köznevelés egyöntetű és szakszerű irányításának és felügyeletének biztosítása. Ebből a célkitűzésből kifolyólag teszi kötelességemmé a törvény, hogy a különböző felügyeleti hatóságokat a tankerületi kir. főigazgató által vezetett és irányított közös szervezetbe vonjam össze. 2. Az 1. pontban említett kötelességemnek teszek tehát eleget, amikor a törvény végrehajtási Utasításának életbeléptetésével, folyó évi július hó 1-ével a polgári iskolák budapesti és szegedi kir. főigazgatójának, a felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatójának, a tanító-, tanítónő- és óvónőképző-intézetek kir. …
Tovább a műhöz