Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 6
Összes találat megjelenítve : 6
Találatok
Ez év decemberében száz éves népoktatásunk alaptörvénye, az 1868-as XXXVIII. törvény. A törvény megalkotása és szentesítése, folytatása és
betetőzése a köznevelés országos rendezését, törvénybe foglalását sürgető törekvéseknek. Ugyanakkor kompromisszum is, mert mellőzte 1848 forradalmi örökségét. E kompromisszumból eredő hiányok, hibák nyomait 80 éven keresztül viselte magán a magyar közoktatás és amelynek ballasztjától, az egyházi iskolák káros örökségétől csak a felszabadulás után tudott végleg megszabadulni. Mindezek ellenére a törvény megalkotásának az a legfőbb értéke, hogy a magyar történelemben először adott lehetőséget a népoktatás országos rendezésére, az oktatás egységesitésére. Ilyen történelmi visszapillantásnál nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy
különböző erők akadályozták a törvény érvényesitését, s a visszahúzó erők nem engedték teljesen érvényesülni az eötvösi koncepció haladó mozzanatait. A törvény az európai haladás mértékével mérve is jelentősnek mondható. Az általános (egyetemes, országosan mindenkire kötelező) tankötelezettség elvét tizenkét évvel Anglia és tizennégy évvel Franciaország előtt emeli törvényerőre." A legátfogóbb jogszabály a későbbiek során sokat vitatott hézagossága ellenére is. A soknemzetiségű Magyarország népoktatását szabályozó törvény korabeli birálői és …
Tovább a műhöz
A kölcsönös tanítás módszere, közismertebb nevén Bell-Lancaster vagy monitor-módszer a hazai neveléstörténeti tudatban mintegy a margóra szorult. Az 1976-tól 1979-ig megjelent négykötetes Pedagógiai Lexikon mindössze 26 sort szentel ismertetésére. A Kemény Ferenc szerkesztette Magyar Pedagógiai Lexikon (1933-1934) még mintegy negyven sorban foglalkozik vele. Egy évszázaddal korábban, 1873-ban, az „A-Cz” betűknél megrekedt és egyszer s mindenkorra csonkán maradt első magyar pedagógiai lexikonban, a Néptanítók ismerettárában még maga a szerkesztő, Molnár Aladár írta a 282. laptól a 290. lapig teijedő „Bell és Lancester” cikket. Andrew Bell és Joseph Lancester, e két egymással sokban szembenálló, de már a kortársak szemében elválaszthatatlanul összekapcsolt pedagógiai újító ma is nagyobb érdeklődésre tarthatna számot, mind egyetemes neveléstörténeti szempontból, mind magyar vonatkozásban. Hatásuk az egész világon mind az öt világrészre kiteijedt. Angliában az 1860-as évekig a gyermekek 60 százaléka az ő módszerükkel sajátította el az olvasás-írás-számolást. Franciaországban a XIX. század első felében a laikus iskola hívei annak felhasználásával törekedtek az egyházi iskolázás visszaszorítására. Jelentős részük volt abban, hogy Svédországban már 1842-ben törvénybe iktathatták az általános iskolakötelezettséget. Még életükben hatottak Norvégia, Dánia, …
Tovább a műhöz
Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozik is, egyenjogú tagja.
Ez a nagy horderejű rendelkező kijelentés vezeti be a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868 : LXIV. törvénycikkelyt.
Egyes túlzó nemzetiségiek részéről állandó a panasz, hogy ezen törvény máig sincs végrehajtva, mert ezek a túlzók, a törvénynek az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára vonatkozó rendelkezéseit államellenes, titkos céljaikra akarnák kihasználni. Ez a veszélyes törekvés a képviselőházban a közel múltban illetékes oldalról nyert rendre-utasitást. A nemzetiségi törvénynek, — igy szólt Wlassics miniszter a képviselőház f. évi április hó 17-iki ülésén, — nemcsak szavai vannak, hanem szelleme is van és ez mindjárt a bevezetésben jut kifejezésre, a mikor azt mondja, hogy az államnak összes honpolgárai az alkotmány alapelve szerint politikai tekintetben^ egy_ nemzetet képeznek: az osztatlan egységes magyar nemzetet. Ezt azt elvet tekintem mintegy devizül, a melynek szövétneke mellett kell a törvény minden egyes szakaszát magyarázni és ptt, a hol az osztatlan egységes magyar nemzet veszélyeztetve van, a törvény szavát sem tudom végrehajtani, mert különben a törvény ellentétbe jönne magának a törvénynek …
Tovább a műhöz
A neveléstörténet célja, anyaga és felosztása: Megismertetni az eszméket, rendszereket, szokásokat és módozatokat, amelyek az emberiség történetén keresztül a nevelés szolgálatában állottak s azon nagy emberek életének s főleg nevelői működésének történetét, akik a nevelés eme tényezőit kifejezésre juttatták, illetőleg a gyakorlati életbe átültették; — ez a neveléstörténet célja. Megvilágítani a történelem egyes korszakaiban uralkodó vallási, bölcseleti és tudományos irányzatokat, továbbá az egyes nemzetek irodalmi, művészeti és társadalmi életének folyását, hogy ezáltal felismerjük a szellemi tartalmat, ami az embereket abban a korban olyanná tette, amilyenek voltak; — ez a neveléstörténet anyaga. Eme cél elérése és emez anyag megismerése könnyebbé válik, ha a neveléstörténetet korszakokra osztjuk. Három nagy korszakot különböztethetünk meg eme tudományágban: ó-, közép- és újkort. 1. Az ókor kezdete a történelem előtti idők homályában tűnik el, véget Jézus Krisztus születésével ér. E korszak Kína és India kivételével Európának, Ázsiának és Afrikának a Földközi-tengerrel határos részein játszódott
le. Bár egészen bizonyos, hogy Kína és India a mai műveltség előmunkásai voltak, mindazonáltal emez állítás módszeresen, történelmi alapon igazolva nincs s épen ezért emez országok népeinek története szervesen nincs a …
Tovább a műhöz
Le 28 Octobre 1918, le gouvernement austro-hongrois annonçait aux gouvernements des nations alliées, sa capitulation. Le même jour, se constituait à Prague, le Conseil National, qui devait assumer l’administration du pays tchécoslovaque (Bohême, Moravie, Silésie et Slovaquie), reconnu par les Alliés comme Etat indépendant. En 1919, les habitants de la Russie Subcarpathique se joignirent de leur plein gré, à la Tchécoslovaquie. L’Etat tchécoslovaque fut constitué en république démocratique, avec un président élu, comme chef. L’article fondamental de la constitution tchécoslovaque dit: »C’est du peuple seul que provient tout le pouvoir politique dans la république tchécoslovaque. Le pouvoir législatif
est exercé par l’Assemblée Nationale, composée de la Chambre des Députés et du Sénat. Les membres de cette Assemblée sont élus par voie de suffrage universel, direct et secret, selon le principe de la représentation proportionnelle.
A l’exception de l’armée, ont le droit d’élire les députés, tous les citoyens âgés de 21 ans au moins; ont le droit d’élire les sénateurs, les citoyens âgés de 26 ans au moins. La durée du mandat est, pour la Chambre des Députés, de six ans, pour le Sénat, de huit ans. Le grand emblème de l’Etat tchécoslovaque se compose d’un écusson central, avec le lion tchèque
à double queue, et d’un écusson de fond, divisé en sept champs, chacun de ceux-ci portant les armes des pays …
Tovább a műhöz
Magyar népoktatás
- 1928
Ez év december 5-én lesz 60. évfordulója annak, hogy Istenben nyugodó nagy királyunk, I. Ferencz József báró Eötvös József népiskolai törvényét, az 1868. évi XXXVIII. törvénycikket szentesítette. Nem volt véletlenség az, hogy népiskolai törvényünk együtt keletkezett az 1867. és 1868. évi többi alapvető törvényünkkel: az osztrák kiegyezéssel, a horvát kiegyezéssel, a nemzetiségi törvénnyel stb. A lex Eötvös kiegészítő része annak a hatalmas alapvetésnek, amelyet nagyapáink a magyar históriának e termékeny két esztendejében elvégeztek. Céltalan dolog rekriminációkba bocsátkozni és ezért csak annak megállapítására szorítkozom, hogy okokból, amelyeket kutatni majd a történelem lesz hivatott, népiskola-hálozatunk a nagy magyar Alföldön, különösen a tanyavilágban, sőt részben a Dunántúl is elég hiányosan épült ki, úgyhogy 1925-ben kereken 5000 népiskolai objektumra (egy objektumnak véve minden egyes tantermet és minden egyes tanítói lakást) volt szükség ahhoz, hogy több mint félszázados népiskolai törvényünket teljesen végrehajthassuk. Hála a nemzet áldozatkészségének, szerencsésen eljutottunk odáig, hogy ebből az 5000 objektumra terjedő sürgős programaiból a mai napig kereken 3500 objektum biztosítva van s így
a sürgős programmból már csak 1500 objektum van hátra* A mai generáció valósággal eljátszaná a jogát ahhoz, hogy a népiskolai törvény 60. …
Tovább a műhöz