Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Az olvasó annak a konferenciának az előadásait veheti kezébe, amely 2009. november 10-én, Pécsett került megrendezésre, a PAB Kelet- és Közép–Európa Története Munkabizottságának szervezésében, a poltavai csata 300. évfordulójának alkalmából. A poltavai csata, ahogy az erről szóló egyik angol nyelvű könyv címe írja, olyan összecsapás volt XII. Károly svéd király illetve Nagy Péter orosz cár közt, amely „megrengette Európát”, hiszen Péter Európa egyik legütőképesebb haderejét győrte le. Leibniz ezt írta a győzelem első visszhangjairól a bécsi orosz követnek: „Azt mondják, hogy a cár egész Európa számára félelmetes lesz, és amolyan Észak Törökje válik belőle.” Leibniz megfogalmazása nagyon jól visszaadja azt, hogy miként tekintettek a 18. század elejéig Oroszországra a nyugati kultúrkör országai. A 16–17. században Oroszországot kulturális értelemben nem tartották Európa részének. Az európaiak számára „az oroszok közelebb álltak a hitetetlen törökökhöz, mint a magukat egyedül civilizáltnak tartó európai népekhez, akik viszont önmagukat egy barbár keletiben megtalált másikkal való szembeállítás révén határozták meg”. (S. Dixon). A kor számára az egyik ilyen „barbár keleti” a moszkovita volt, a másik pedig a török. Ugyanakkor a poltavai csata következményeként 1712-ben már egy olyan írás jelent meg egy francia szerző tollából, amely …
Tovább a műhöz
A Kárpát-medence északkeleti részén, Kárpátalján — földrajzi értelemben viszonylag kis területen — a XVIII—XX. század népi építészete sok szép fatemplomot alkotott. Ezeket a máig fennmaradt, ritka építészeti és egyben etnikai értékeket mutatja be a szerző e könyvében és szeretettel ajánlja a Tisztelt Olvasó érdeklődő figyelmébe. Az Erdős Kárpátok, a Keleti Beszkidek és a Máramarosi Havasok egymásba fonódó gerincvonalaitól délre, gyönyörű természeti tájon, a román, a magyar, a csehszlovák és a lengyel államhatárokig a Szovjetunió Ukrán Szocialista Szövetségi Köztársasága Kárpátontúli Területének (Zakarpatszkaja Oblaszty) soknemzetiségű népe él. A Kárpátontúl (Zakarpatye) területe 12 800 km2, megfelel négy kisebb magyar megye együttes nagyságának. A Kárpátok vonulatát követve közel 180 km hosszú és mintegy 70 km átlagos szélességű önálló közigazgatási egység 13 kerületre oszlik. Felszíne igen változatos, tagolt. A Kárpátok máshol vadregényes arcvonulata ezen a vidéken szelíd képet mutat, lágy átmenetű hajlatokkal. Csak néhány hegycsúcs emelkedik 1500 méter fölé. Keleten a Hoverla a legmagasabb, 2061 méterrel. A Kárpátokon áthaladó utak a viszonylag alacsonyan lévő — a tengerszint felett 800—900 méter magas, évszázadok óta használt — hágókon (Uzsok, Verecke, Viskov, Jablonka) vezetnek északra Lvov, illetve keleti irányba Ivano-Frankovszk …
Tovább a műhöz