Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
Az alább következő történeti áttekintésben egy nálunk még kissé szokatlan s épen ezért merésznek is mondható vállalkozáshoz fogtunk: megvilágítani törekszünk az u. n. „formális képzés" (művelés) kérdését, úgy, amint az az amerikai irodalomban tükröződik. Erre a gondolatra az a közismert körülmény indította e sorok íróját, (...) egy annak szellemi függvénye gyanánt tekintik; és az a probléma is, melyet a „formális képzés" nevével jelzünk, tankönyveinkben épúgy, mint az élő neveléselméleti hagyományunkban, erősen a német tudomány fogalmain keresztül vált ismeretessé.
Nem szándékozunk kétségbe vonni ennek a ténynek jogosultságát; sőt Herbart kultuszának majdnem egyeduralmi évtizedes hatását a magyar neveléstudományi gondolkozásra: e helyen épen csak tény gyanánt említjük fel. Kritika helyett inkább arra törekszünk, hogy bemutassuk, miként ragadják meg a „formális képzésben" rejlő részletkérdéseket á'z amerikai vizsgálódók és miképen foglalnak állást az egész felvetett kérdéssel szemben. Kísérletünket, melynek célja csupán a beszámolás, az indokolhatja, hogy mindig nagy tanulsággal jár, ha kibontakozunk egyes próblémák egyoldalú és megszokott szemlélésmódjának hálózatából és megpróbáljuk őket egy egészen más, vagy legalább is eltérő kiindulópontból elemézni. Ha a formális művelés kérdését tanulmányozzuk az amerikai-angol …
Tovább a műhöz
A személyiség fogalmának és rokon fogalmaktól való kellő elkülönítésének elméleti és gyakorlati neveléstani jelentősége. Elméleti bevezetés. E tanulmány címe azt követeli meg, hogy a lelki „személyiség“ fogalmának — mert az alábbiakban csak a lelki személyiségről lesz szó — világos és egyértelmű jelentését adjuk. E tárgyban röviden a következőket mondhatjuk:
A „lelki személyiség“ fogalma a legáltalánosabb, leggazdagabb és úgy is mondhatjuk: legjelzőtlenebb foglalata az egyén összes lelki, pszichés jegyeinek. Jelenti a lelki élet legnagyobb szerkezeti (strukturális) egészét és egységét, ezért egyéb, különös (speciálisabb) lelki szerkezetek fogalmai (mint a temperamentum vagy a jellem fogalma, csakúgy mint az egyéni pszichomotorikus struktúra, az „eszméleti" struktúrák, az értelmi szerkezet, az érzelmi és akarati élet struktúrái, neki. mint a legfelsőbb lélektani struktúra-fogalomnak, alárendeltek. Az egyetlen „lelki" (vagy „lélektani") jelzőn kívül minden további jelző (v. ö. pl. az „affektív", „erkölcsi", „gyakorlati-cselekvő", vagy pedig a „gyermeki", „női“stb. személyiség fogalmait) a személyiség-fogalom körét csak korlátozhatja, sőt esetleg, jogtalanul, összezavarhatja. így pl. az „erkölcsi“ személyiség fogalma is nem tisztán-pszichés fogalom, mert az (általános és tiszta) „lelki személyiség" logikusan előtte jár a …
Tovább a műhöz
Schneller István (1847-1939) --- A Ferencz József Tudományegyetem neveléstudományi tanszékének nyugalmazott nyilvános rendes tanára január 24-én, 92. évében elhúnyt. E pillanatban csupán gyászunkat és kegyeletünket lehet kifejeznünk. Sokoldalú működésének, a középiskola belső életére, az egyetemi gondolat érvényesülésére és a nevelés-tudomány hazai fejlődésére tett hatásának részletes feldolgozása a magyar neveléstörténetnek és kivált a neveléstudomány történetének nevezetes feladata. A Boldogult nagy professzor ravatala előtt Imre Sándor, kolozsvári tanárságának legelső éveiben volt hallgatója, majd tanszékén Szegeden közvetlen utódja, a volt tanítványok nevében ezt a beszédet mondta: Mióta tudjuk, hogy jóságos arca nem fordulhat többé felénk, bennünk, sok évtized óta volt főiskolai és egyetemi hallgatóiban, ma sokféle munkát sokfelé végző emberekben, felébredt a régi-régi tanítvány. Felújult számtalan emléke ifjúságunknak, amikor Vele való találkozásunk életünket oly sok tekintetben meghatározta; — újra átéltük pályánk nehéz küzdelmeit, amelyekben igazlátása és megnyugtató szava annyiszor volt segítségünkre; — ismét megláttuk, hogy eszméink most is, bár napunk ismét hanyatlik, afelé vezetnek, amit hajdan az Ö élete és tanítása mutatott fel eszménynek kereső szemeink előtt. S amint így magunkat újból ott látjuk elő adásain a padokban …
Tovább a műhöz
A múlt évben a szakoktatás minden ágazatára vonatkozó tanügyi kérdésekkel foglalkoztunk. Jelen alkalommal ez oktatási területek közül szándékosan fordulunk először a mezőgazdasági felé. A tankerület területén lévő lakosság 607 %-a él az őstermelésből, ami az országos átlagnál 8 9 %-al több, viszont a mezőgazdasági érdekeket szolgáló iskolák száma még nem érte el egészen az országos átlagot. Tekintetbe véve e százalékos arányon fölül azt, hogy a telepítések, parcellázások, csatornázási és öntözési tervek valóraválása, általában a mezőgazdaságnak jelentősége ‘ezen a területen sokkal nagyobb, mint az ország több más részén, a mellett hogy szorgalmaznunk kell a mezőgazdasági érdekeket szolgáló intézmények számbeli gyarapítását, az oktatói munka területén is újabb és újabb gondolatokat kell termelni, módokat kell megállapítani, hogy iskoláink méltóan kapcsolódjanak be az egyetemes nemzetépítő munkába. Amikor a pozsonymegyei Szempcen a XVIII. század annyi érdekes tanügyi kezdeménye közül nálunk elsőnek létesült a Collegium Oecono-micum, a megnyitó ünnepélyen Valero Jakab piarista igazgató ünnepi beszédében többek között arról is szólott, hogy eddigi fiatalságunk alig tudott valamit a helyes gazdálkodásról. Tudatlansággal kezdte öröksége kezelését. Vannak nagy földterületek, amelyek egészen műveletlenek, mert a lakosok a maguk szorgalmával …
Tovább a műhöz
A v.- és-k in. a visszacsatolt területi, gimnáziumok tanárainak tanfolyamot rendezett 1939 július 17—27. Debrecenben s folytatva július 28-aug 7. Budapesten. Ez a szöveg a debreceni előadásokat megkezdő két óra gondolatmenetét foglalja magában. A nevelés alapvető kérdései örök kérdések;' koronként a kor szükségletei szerint hol egyik, hol másik tűnik fel különösen nevezetesnek, újra meg újra megvitatnivalónak. Hazánk sorsa miatt e percben ismét nagy erővel jelentkezik az utóbbi évtizedekben nem egyszer tárgyalt kérdés: mi a nevelés szerepe a nemzetek életében; különösen ebben az alakban : mi a viszony a nevelés és a nemzet sorsában beálló nagy változások között. A nevelés-e a mozgató, a nagy változások előkészítője, avagy a nevelés csak követi a nagy eseményeket s azok következtében változik maga is? Munkánk tudatossága érdekében állást kell foglalnunk erre nézve. Nem állhatunk azonban sem egyik, sem másik oldalra kizárólagosan. A nevelés a nagy eseményeket elő is készíti, de nyomukban is jár. Gyakran úgy látszik, hogy kevésbbé az előkészítés, inkább csak a követés a szerepe. Ennek oka az, hogy a nagy, történelmi súlyú eseményeknek a nevelés nem közvetlen forrása, ellenben azok valóban azonnal módosítják a nevelést, nagy mozgalmak (forradalmak) sikeres vezetői igyekeznek a nevelést nyomban eszméikhez idomítani. Aki mélyebben nézi a dolgokat, felismeri a …
Tovább a műhöz