Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


Másfél évtizedes kutatómunka eredményeit indítja útjára a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetési és Szervezési Tanszéke a Szervezés-vezetés-stratégia c. sorozattal. A sorozat első kötete ez a mű. A könyv megírásakor a középpontba a szervezetet állítottuk, amely a környezetével szoros kölcsönhatásban működik. A szervezet és környezete között fennálló kapcsolatok ismerete, azok tudatos felhasználása a vezetési és szervezési tevékenység sikerének alapvető feltétele. Az összefüggések ismeretében lehet célokat kitűzni a szervezet elé, létrehozni a szervezet struktúráját, összehangolni a tevékenységeket a célmegvalósítás érdekében. Tudatosan választottuk tehát a nyílt rendszer koncepción alapuló szervezetelméleti nézőpontot a vezetési és szervezési kérdések tárgyalásához. A vezetési és szervezési problémás-kezelésénél alkalmazott közelítésmódokat tekintve különbséget tehetünk a formális, racionalitást előtérbe helyező (esetenként dologi-technikainak nevezett) nézőpont) valamint az ember, a magatartási és társas-társadalmi hatásokat középpontba állító, a racionalitás korlátait figyelembe vevő szemlélet között. Könyvünkben mindkét közelítésmód fellelhető, hiszen álláspontunk szerint a szervezetekben a racionális cselekvésre kell törekedni, ugyanakkor fel kell ismernünk annak határait, a …
Tovább a műhöz
Eljött hát ez az idő is, Tanár Úr! Valamikor régen, úgy bő 25 éve, még hallgatóként kerültek először kezeim közé emlékkötetek, melyek ugyan nem voltak tankönyvek, de egyes tárgyak esetében közkedvelten adta fel az oktató ajánlott irodalomként. Nem értettem, hogy mi végre is vannak ezek az irományok. Aztán PhD hallgatóként, illetve ifjú oktatóként már kaptam lehetőséget arra, hogy társszerzőként becsatlakozzak bizonyos írásművekbe. Kezdtem megérteni, hogy egy tudományos pályafutás végén, vagy egy kerek évforduló beköszöntével az ünnepelt számára milyen megbecsülést jelző és megható gesztus, hogy a pályatársak, volt tanítványok és barátok meglepik kollégájukat olyasvalamivel, amit csak ők adhatnak: saját gondolataikkal. Egy egyetemi oktató pályája után ugyanis nem marad épület, vagy egy szép szobor, vagy egy jól megszerelt autó, csak a gondolatai élhetnek tovább a tanítványaiban. Átlépve oktatói/kutatói/menedzseri pályám delelőjén, egyre fontosabbá válik számomra, hogy gondolatokat ültessek el mások fejében, és ezt a mintát Farkas Ferenc professzoromtól, mentoromtól, főnökömtől vettem át. Nem az a fontos, hogy ÉN mit akarok elmondani, NEKEM mi a véleményem, hanem az, hogy akinek mondom, az jobbá, többé, nemesebbé, értékesebbé váljon. A fiatal – bocsánat a régies kifejezésért – értelmiségi legfőbb erénye lehet az, hogy gondolkodik, véleményt és …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2