Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
„A dolgok igazságának kutatásához módszerre van szükség.” Román László minden igyekezetével a munkajog és tudománya feltárásának módszertanát akarta kifejleszteni. Abban a korban próbálta Magyarországon a munkajog dogmatikai alapjait lerakni, amely ennek a törekvésnek egyáltalán nem kedvezett. Nem véletlen, hogy munkásságának legaktívabb részében kutatásai szembe mentek a munkajog - és egyáltalán a jogélet - fő áramlataival. A munkajog
megtartása, megfelelő szintre emelése a jogrendben, a fogalmak kimunkálása, a rosszul beidegződött frázisok kiiktatása hatotta át tudományos gondolkodását. Környezetére hatott, és tudatosan hatni is akart. Jól tükrözi ezt a szándékát az
1989-ban megjelent tankönyvének előszava is. Tankönyve mellett egyéb írásai is új jelenségként mutattak a hazai jogtudományban. Gondolatait, érveléseit, logikai és dogmatikai levezetéseit egyáltalán nem volt könnyű követni és megérteni, de aki feltörte gondolatmenetének kódját, egy zárt és önmagában letisztult rendszert talált. Aki kiemel, óhatatlanul szembe kell néznie bizonyos hangsúlyeltolódások veszélyével. Miközben a munkajog dogmatikai megalapozására, a munkajog fogalomrendszerének letisztázására törekedett (és munkásságában ezek mindennél nagyobb hangsúlyt kaptak), maga a munkajog változott meg alapintézményi szinten, megindult a munkajog lényegi átalakulása, amely mind a mai napig …
Tovább a műhöz
Az idei év és az a rendkívüli helyzet, amelyben e sorok megszülettek, sohasem látott változásokat okozott a mindennapjainkban. Mégis, fontos néha megállni és időt szánni arra is, amit eredetileg is terveztünk megünnepelni: a pécsi közgazdászképzés 50. évfordulóját, amely
ezt az évet fémjelzi, amelyre évek óta készülünk és számunkra kiemelten fontos része a 2020as évnek. Joggal gondolhatta ezért bárki, hogy a most már tradíciónak tekinthető emlékkonferencia is kiváló lehetőségeket teremt majd az épület falai közötti baráti találkozásokra, esetleg a közös emlékek felidézésére, és természetesen, nem utolsó sorban, a szakmai, tudományos előadások megtartására, megvitatására. Az újonnan megjelenő vírus azonban végigsöpört a világon, és megváltoztatta az életünket. A koronavírus elterjedése az egészségügyi kockázatokon túlmutatva is komoly kihívások elé állította az embereket, de ha a gazdaság oldaláról nézzük, akkor a szervezeti szinteken dolgozó menedzsereket, szakembereket is. A menedzsmentre, azaz a tevékenységek összehangolására, koordinálására hihetetlen mértékű igény mutatkozik, amiben az emberi erőforrást érintő kérdések talán még bonyolultabbakká és sokrétűbbé váltak. Dr. Farkas Ferenc Professzor úrnak (1949-2016), karunk kiemelkedő formátumú kutatójának és oktatójának egyik kedves kutatási területe a változásmenedzsment volt. A …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Munkatudományi Kutatócsoportja kilenc évvel ezelőtt alakult. Az alapításkor meghatározottak szerint a csoport fő célja a munkatudomány háttérterületeinek gyakorlati alkalmazására és a munkaügyi szakpolitikák fejlesztésére vonatkozó tudományos kutatások megvalósítása volt és ma is az. A megalakulás óta eltelt időszakban a Munkatudományi Kutatócsoport 16 különböző mélységű és kiterjedésű kutatást végzett. E kutatások nagyobb része a munkaszervezéshez, a munkaszociológiához kötődő foglalkoztatási, munkaerőpiaci előrejelzéseket is tartalmazó elemzéseket foglalt magában. Emellett jelentős területe volt a csoport tevékenységének az ergonómia és a munkaegészségügy részdiszciplína, valamint a foglalkozási rehabilitáció fejlesztéshez való hozzájárulás mind hazai, mind nemzetközi szinten. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásával 2017. március 1-el kezdtük meg a „Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi kitekintés – jó gyakorlatok)” című kutatásunkat, amelynek általános célja a foglalkozási rehabilitáció nemzetközi gyakorlatának
tapasztalatai alapján elősegíteni a szakpolitikai döntések megalapozását a fogyatékossággal élő és megváltozott …
Tovább a műhöz