Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Midőn folyóiratunk harmincharmadik évfolyamának első füzetét olvasóinknak és munkatársainknak bizalommal és szeretettel megküldjük, a köszönet igaz érzése fakad szivünkben. Hogy a nőnevelés és nőkérdés iránt érdeklődőknek a hazai és külföldi mozgalmakról tájékozást nyújthattunk; hogy a nőnevelés munkásai között három évtizeden át kapcsolatot tarthattunk fenn és egy táborba csoportosíthattuk a nőnevelés nemzeti szellemben való fejlesztésének barátait; s hogy folyóiratunkkal hosszú időn át híven szolgálhattuk a magyar nőnevelés érdekeit: azt azoknak az olvasóinknak ós munkatársainknak köszönhetjük, kik önzetlen támogatásukkal harminckét éven át híven kitartottak mellettünk és azoknak, akik azóta csatlakozva hozzánk bizalmukkal ós szeretetükkel segítettek, biztattak és bátorították bennünket. Hála illeti őket részünkről ós köszönet! Az a remény, hogy velünk maradnak, velünk dolgoznak jövőre is, felemel, ha erőnk fogyatékosságára gondolunk és bátorít, ha a mult veszteségein bánkódva csüggedés szállja meg a lelkünket.
Hogy folyóiratunkat ma újult reménnyel és fokozott bizalommal bocsátjuk útjára, azt olvasóink ós munkatársaink támogatásába vetett reményünkön kívül annak az örvendetes ténynek köszönhetjük, hogy azt a kapcsot, mely Berta Ilonát folyóiratunk régi, hűséges munkatársát, szerkesztőségünkhöz fűzte, szorosabbá, …
Tovább a műhöz
Az Országos Nőképző Egyesület választmánya 1911. évi október havi választmányi ülésével kapcsolatban meleg, bensőséges ünnepet ült. Hetven rózsaszálból kötött bokrétába 70 égő gyertyácska fényét rejtette s azzal köszöntötte Rudnay Józsefnét, kit a tavaszi közgyűlésén választott elnökéül a ki októberben ünnepelte születésének 70-ik évfordulóját.
Jellemző volt az ünnep azokra, akik előkészítették, jellemző arra, kinek dicsőítésére, ünneplésére szolgált. Egyrészről a szeretet őszinte megnyilatkozása azok részéről, kik az egyesület-érdekeiért önfeláldozó munkát végeznek; a szeretet őszinte megnyilatkozása az előtt, aki nekik az egyesület javát, boldogulását, haladását jelenti; szeretetnyilvánítás ós meghódolás épen azért, mert szeretett egyesületüknek lelkes, meleg szivű, legrégibb és legmunkásabb tagját üdvözölhetik, kit épen ezen tulajdonságai miatt tettek meg a legelsőnek maguk között. Nem annyira személynek, mint az egyesület ügyének szóló hódolat, melyet azonban épen az egyesületet képviselő elnök személyéhez való igaz ragaszkodás tesz színessé, meleggé. Csiky Kálmánné, az egyesület egyik alelnöke adott ennek a nemes ragaszkodásnak találó kifejezést :
«Vannak érzelmek — így szólt — amelyeket bármily erővel fojtanak vissza, utat keresnek, hogy annál nagyobb erővel törve ki — megnyilvánulhassanak. Ezt^érezzük e …
Tovább a műhöz
A továbbfejlesztett polgári iskola V—VI. osztályában a tantárgyak között első helyre teszem a vallástant., nemcsak elméleti, hanem gyakorlati módon való tárgyalásban. Hogy az igazi vallásosságnak minő óriási szerepe volt már a múltban is az az erkölcsök megszelidítése terén, az általános igazság. Épen azért nélkülözhetetlennek találom a leányok nevelésében. Hit nélkül, benső vallásos meggyőződés nélkül, nem tndok egészséges női kedélyt elképzelni. S mi erősíti meg a gyetmekben az igaz hitet? Az élet könyve a biblia, melynek egységes széllemé az embernek az egész életre határozott, egységes irányt ad mind gondolkozásban, mind tetteiben. Épen azért a vallástani órák elméleti anyagául az V. és VI. osztályban csakis az ó-és újtesta-mentom válogatott, a gyermek lelki s kedélyi fejlettségének megfelelő fejezetek olvasását jelölöm meg a hittanár szakképzett vezetése mellett. E vallásos órák tehát nem lennének a tanítás órái, amelyekre külön készülni kellene, hanem ezek az igazi áhítat órái volnának. Minden embernek, hogy az; élet harcában el ne merüljön, bizonyos fokú belső függetlenségre: van ;szüksége, nagyobb belső függetlenség pedig az életben nem , érhető.:sel, mint aminőt a felettünk őrködő örök szellemtől való függésünk tudata, a benne vetett feltétlen bizalom, megnyugodás érzete nyújt. Az élet s a történelem számtalan példát …
Tovább a műhöz
Méltóbban nem fejezhetjük be az iskolaévet, a mi szép, munkás időnket, minthogy elénekeljük nemzeti imánkat, felemeljük szívünket az Ég urához és áldást kérünk tőle így együtt, közösen, egy szívvel, egy lélekkel a mi édes szép hazánkra, nemzetünkre, a magyar faj jövőjére! Nagy erő van az együttérzésben, az együtt imádkozásban. De a hazáért kis leányaim, nemcsak imádkoznunk kell, hanem dolgoznunk is, zsenge gyermekkorunktól kezdve elő kell készülni a nemzeti munkára, hogy majdan abban részt is vehessünk. A közös együtt imádkozás és együtt dolgozás a hazáért, nemzetünkért, fajunkért, ez avat bennünket magyarokká, ez csatol össze egy nemzetté. Különösen kisebb leányainknak — látom — ajkán lebeg a kérdés, mit dolgozhatnak ők, mit dolgozhat a gyermek, a fiatal leány a hazáért? hogyan készüljön elő a nemzeti munkára?
Feleljünk erre egyesült erővel, mondjuk ki, hogy mi ebben az évben ilt közösen a mi nemzetünkért dolgoztunk. Ime! amint magukhoz szólok, szivem megrezdül az örömtől, hogy azt a nyelvet, amelyen beszélek, mindnyájan megértjük, ez a nyelv a mienk, a mi szent örökségünk büszkeségünk. Mikor a gyermek-leány arra törekszik, hogy ezt a nyelvet a maga eredeti tisztaságában kifejezően, életteljesen beszélje, hogy a szívében elrejtett érzelemnek, derengő gondolatainak ezen a nyelven életet adjon, akkor az a leányka megszerzi a nemzeti munkához való …
Tovább a műhöz