Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 15

Találatok


Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hazai és Külföldi Vendégeink! Tisztelt Kolléganők! Tisztelt Kollégák! Köszöntőm Önöket ünnepi tudományos ülésünkön, amelyre abból az alkalomból kerül sor, hogy a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 85 évvel ezelőtt, 1923 októberében nyitotta meg első pécsi tanévét. A 85 esztendő, azaz tulajdonképpen a trianoni határok közé szorult Magyarország 85 éve, történeti léptékben igen rövid időszak. Igen rövid Pécsnek, az egykori Sopianae városának majd kétezer éves történetéhez, de az első európai egyetemek lassan-lassan nyolcszáz éves működéséhez képest is. Első hazai egyetemünk, a pécsi stúdium generale immár több, mint 640 éve alapíttatott a XIV. század második felének egyik legjelentősebb magyarországi városában Orbán pápa 1367. szeptember 1. napi Viterbói bullájával. Az egyetemtörténeti kutatások az alapítással kapcsolatban majd évtizedes, körülményes „modus procedendi"-re utalnak, amelynek során bizonyságot kellett tenni az alapítói szándék komolyságáról, az egyetemet befogadó város alkalmasságáról, a folyamatos működést lehetővé tévő javadalmak biztosításáról. A pécsi egyetemnek nem adatott meg a nyugat-európai egyetemek szerencsés sorsa: a XVI. századtól mintegy háromszáz esztendőre nyoma vész a helyi felsőfokú oktatásnak, és a középkori egyetem alapítása és működése körülményeinek …
Tovább a műhöz
A világmindenség legátfogóbb törvényszerűsége a folytonos változás. Ennek a sokszínű folyamatnak egyetlen állandó eleme maga a változás felsorolhatatlanul sokféle érvényesülése. A tudományok fejlődése, az emberi aktivitás korszakonként eltérő arányban és tartalommal gyakorol előnyös, hátrányos, gyorsító és fékező hatást a változásokra. Ezekből az általános megállapításokból kiindulva és ezeket a Pécsi Jogi Kar 90 éves fejlődésére vetítve először arra emlékeztetek, hogy a jelzett időszakban országunk vesztes részese volt a II. világháborúnak, átélt két társadalmi, gazdasági és politikai rendszerváltozást, valamint számos kulturális és egyéb életviteli módosulást. Lehettek-e, voltak-e eközben az államnak, a jognak és a jogtudományoknak szilárdságot, biztonságot és haladást segítő elemei? Hogyan szolgálták Karunk oktatói az elméleti igényességet, a dogmatikai pontosságot, a haza iránti hűséget és a társadalmi szolidaritást? Hogyan nyilvánult meg a torzult, a korszerűtlen hivatalos elvárásokhoz igazodás, illetve annak mellőzése? Milyenek voltak a hullámvölgyek, hogyan érvényesültek a kibontakozások, a fellendülések? A tanszékekről írt tanulmányokban megalapozott, őszinte hangvételű elismeréseket olvashatunk több nagytekintélyű elődről, Karunk jelenlegi két akadémikusáról, neves professzorainkról, tehetséges, fáradhatatlan és termékeny …
Tovább a műhöz
A Pécsi Egyházmegye 2009. augusztus 23-án ünnepelte alapításának millenniumát. Az ezer esztendő alatt a püspökség mindig kiemelkedő szerepet vállalt az oktatás különböző szintjeinek fejlesztésében. Koppenbachi Vilmos püspök kezdeményezésére, valamint I. Nagy Lajos király beleegyezésével Pécsett kezdte meg működését 1367. szeptember i-jén Magyarország első egyeteme. Bár működése megszakadt és a török hódoltság idején esély sem volt az újraalapításra, a hagyomány és a gyökerek mélyen megmaradtak. A pécsi egyházmegye soha sem adta fel terveit, hogy betetőzze a felsőoktatást városában. A18. század derekától kezdődően a város és Klimo György püspök újra éleszthette egyetemalapítási szándékát, ám a kezdeményezések eredmény nélkül maradtak. 1785-ben Pécs városa ugyan befogadta falai közé az 1774-ben alapított győri királyi akadémiát, amit azután hosszas huzavona után végül, 1802-ben, tanulói kihágásokkal, és a tanárok igaz hitének hiányával megindokolva visszahelyeztek eredeti helyére. Báró Szepesy Ignác püspök 1828-ban a pécsi egyházmegye élére kerülve ismét felkarolta a felsőoktatás ügyét. A tudományok szeretetétől vezérelve, jövedelmét felajánlva, az universitas alapjainak ismételt megteremtését óhajtotta. Engedélyt csak egy kétkarú, nyilvános bölcsészeti és jogi főiskola felállítására kapott, amely végül 1833. október i-jén …
Tovább a műhöz
„Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya” c. kötet első hangzásra is ambiciózus. Ilyen kiadványnak, ha a mondanivalója hű akar maradni a címéhez, számos jogterületet kell érintenie. Az érdeklődő olvasó tehát kíváncsian, várakozón tekint a kötetben foglalt témák elé - és nem csalódhat. A tanulmányok a jogtudomány olyan széles spektrumán ívelnek át, amely még ilyen ambiciózus cím mellett is lenyűgöző. Helyet kap a kötetben a polgári jog számos aspektusa a szerzői jogtól a devizahitelekig, a munkajog, a társasági jog, a fogyasztóvédelmi jog, a büntető anyagi és eljárásjog, a közigazgatási jog, a versenyjog, a sportjog, a környezetjog és az adójog, de szó esik alkotmányos identitásról, művészeti szabadságról, intézményi együttműködésről, az egyenlő bánásmódról és a jogi kultúráról is. Valójában azonban ez a sokszínűség a téma sajátja. Az Európai Unió ma már tagállamai jogrendszereinek olyan mértékű változását idézte elő, amely alapján bátran kijelenthetjük, hogy az uniós és a nemzeti jogrend viszonya valóban csak ilyen szerteágazóan, számtalan jogterület bevonásával mutatható be. Ez a fejlődés azért tanulságos, mert - legalábbis az én generációm számára - valójában a szemünk előtt zajlott. Az 1960-as évektől az Európai Unió Bírósága - az akkori Európai Bíróság illetve Európai Közösségek Bírósága - ítélkezési …
Tovább a műhöz
A hazai felsőoktatásban az utóbbi években számos olyan új képzési irány, illetve szak, szakirány jelent meg, amelyeknek tantervében jelentős szerephez jut a magyar munkajog alapjainak elsajátítása. E képzések egy részét a hazai jogalkalmazási, közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezeti rendszerben - az európai közösségi csatlakozási folyamat fényében különösen élesen - mutatkozó azon jelenség hívta életre, hogy az említett területeken hiányoznak a döntéselőkészítésben, ügykezelésben foglalkoztatott, megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező munkatársak. E hiányosságnak a szervezeti rendszerben számos rendkívül hátrányos következménye volt. illetve van. Részben ennek tudható be a viszonylag hosszá ügyintézési időtartam, a döntések elökészítetlensége, a jogalkalmazási rendszer alacsony hatékonysága. E jelenségek kiküszöbölésére indította meg az ország több jogi kara is az igazságügyi ügyintéző és jogi asszisztens szakokon folyó képzéseket. A munkajogi ismeretek iránti igények másrészt - a hagyományos jogász képzésen túl - a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó szakterületeken, illene képzési irányokban erősödtek fel, elsősorban az un. szakirányú továbbképzésekben, valamint ott. ahol az emberi erőforrással való gazdálkodás kérdései előtérbe kerültek. Második kiadásban megjelenő tankönyvünk az említett újszerű igények …
Tovább a műhöz
A hazai felsőoktatásban az utóbbi években számos olyan új képzési irány, illetve szak, szakirány jelent meg, amelyeknek tantervében jelentős szerephez jut a magyar munkajog alapjainak elsajátítása. E képzések egy részét a hazai jogalkalmazási, közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezeti rendszerben - az európai közösségi csadakozási folyamat fényében különösen élesen - mutatkozó azon jelenség hívta életre, hogy az említett területeken hiányoznak a döntéselőkészítésben, ügykezelésben foglalkoztatott, megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező munkatársak E hiányosságnak a szervezett rendszerben számos, rendkívül hátrányos következménye volt, illetve van. Részben ennek tudható be a viszonylag hosszú ügyintézési időtartam, a döntések előkészítedensége, a jogalkalmazási rendszer alacsony hatékonysága. E jelenségek kiküszöbölésére indította meg az ország több jogi kara is az igazságügyi ügyintéző és jogi asszisztens szakokon folyó képzéseket. A munkajogi ismeretek iránti igények másrészt - a hagyományos jogász képzésen túl - a gazdasághoz közvedenül kapcsolódó szakterületeken, illetve képzési irányokban erősödtek fel, elsősorban az ún. szakirányú továbbképzésekben, valamint ott, ahol az emberi erőforrással való gazdálkodás kérdései előtérbe kerültek Az immáron harmadik kiadásban megjelenő tankönyvünk az említett, újszerű …
Tovább a műhöz
A hazai felsőoktatásban az utóbbi években számos olyan új képzési irány, illetve szak, szakirány jelent meg, amelyeknek tantervében jelentős szerephez jut a magyar munkajog alapjainak elsajátítása. E képzések egy részét a hazai jogalkalmazási, közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezeti rendszerben - az európai közösségi csatlakozási folyamat fényében különösen élesen - mutatkozó azon jelenség hívta életre, hogy az említett területeken hiányoznak a döntéselőkészítésben, ügykezelésben foglalkoztatott, megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező munkatársak. E hiányosságnak a szervezeti rendszerben számos, rendkívül hátrányos következménye volt, illetve van. Részben ennek tudható be a viszonylag hosszú ügyintézési időtartam, a döntések előkészítetlensége, a jogalkalmazási rendszer alacsony hatékonysága. E jelenségek kiküszöbölésére indította meg az ország több jogi kara is az igazságügyi ügyintéző és jogi asszisztens szakokon folyó képzéseket. A munkajogi ismeretek iránti igények másrészt - a hagyományos jogász képzésen túl - a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó szakterületeken, illetve képzési irányokban erősödtek fel, elsősorban az ún. szakirányú továbbképzésekben, valamint ott, ahol az emberi erőforrással való gazdálkodás kérdései előtérbe kerültek. Az immáron negyedik kiadásban megjelenő tankönyvünk az említett, újszerű …
Tovább a műhöz
A bevezetés a társadalombiztosítási jogba tankönyv fő célja, hogy a jogág alapjait bemutatva megkönnyítse az ismeretek elsajátítását, az összefüggések megértését jogász és nem jogász hallgatók és a társadalombiztosítással foglalkozni kezdők számára egyaránt. A könyv rövid alapvetést ad a társadalombiztosítási jog tárgyáról, a jogág történetéről és forrásairól. Bemutatásra kerülnek a társadalombiztosítás kedvezményezettjeinek különböző csoportjai, majd részletesen elemezi az egyes társadalombiztosítási ellátásokat. Ezt követi a járulékfizetésre vonatkozó rész, valamint önálló részekben tárgyalva mutatja be a családtámogatások és a munkanélküli ellátások rendszerét. A magyar társadalombiztosítási tankönyvirodalomban újszerű módon a könyv sok szemléltető ábrát alkalmaz az összefüggések ismertetésére, ezzel a módszerrel is a magyarázatot, a megértést elősegítendő. Szintén a tanulásban kíván segítséget nyújtani a fejezetek végén a legfontosabb fogalmak összefoglalása és az ellenőrző kérdések. A tankönyv a szerzők több éves oktatási tapasztalataira épít, melyet elsősorban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folyó képzésekben szereztek. Ugyanakkor nemcsak hallgatóknak ajánljuk tankönyvünket; meggyőződésünk szerint haszonnal forgathatják azt más, a társadalombiztosítás iránt érdeklődő szakemberek is. …
Tovább a műhöz
Az Állam- és Jogtudományi Karon régóta élő hagyomány szerint egykori jeles oktatóink emlékét kegyelettel őrizzük és ápoljuk. Kollégánk, sokunk számára hajdani tanárunk, Markos György, az Alkotmányjogi - akkori nevén Államjogi - Tanszék oktatója a múlt évben töltötte volna be hetvenedik életévét. Oktatói és kutatói munkássága előtt tisztelgünk most ezzel az emlékkötettel. Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a kötet szakmai gondozásával és a tanulmányok elkészítésével járultak hozzá Markos György emlékének felidézéséhez. | Markos György 1938-ban született Zalaegerszegen pedagógusszülők gyermekeként. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az érettségit követően egy évig fizikai munkát végzett, majd felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1958-ban kezdte meg tanulmányait. 1963-ban végzett, de az Egyetemtől nem szakadt el. 1963. július 1-jén gyakornokként kezdte meg oktatói pályáját. 1964. január 1-jén egyetemi tanársegédi, 1969-ben pedig egyetemi adjunktusi kinevezést kapott a Kar Államjogi Tanszékére. Nóta bene: akkoriban és még meglehetősen sokáig „államjognak’'’ nevezték az alkotmányjogot. Ebben az időben mind tudományos és oktatói munkássága, mind közéleti aktivitása eredményekben gazdag életpályát ígért. Diákkorától kezdve rendszeresen jelentek meg tudományos …
Tovább a műhöz
„A dolgok igazságának kutatásához módszerre van szükség.” Román László minden igyekezetével a munkajog és tudománya feltárásának módszertanát akarta kifejleszteni. Abban a korban próbálta Magyarországon a munkajog dogmatikai alapjait lerakni, amely ennek a törekvésnek egyáltalán nem kedvezett. Nem véletlen, hogy munkásságának legaktívabb részében kutatásai szembe mentek a munkajog - és egyáltalán a jogélet - fő áramlataival. A munkajog megtartása, megfelelő szintre emelése a jogrendben, a fogalmak kimunkálása, a rosszul beidegződött frázisok kiiktatása hatotta át tudományos gondolkodását. Környezetére hatott, és tudatosan hatni is akart. Jól tükrözi ezt a szándékát az 1989-ban megjelent tankönyvének előszava is. Tankönyve mellett egyéb írásai is új jelenségként mutattak a hazai jogtudományban. Gondolatait, érveléseit, logikai és dogmatikai levezetéseit egyáltalán nem volt könnyű követni és megérteni, de aki feltörte gondolatmenetének kódját, egy zárt és önmagában letisztult rendszert talált. Aki kiemel, óhatatlanul szembe kell néznie bizonyos hangsúlyeltolódások veszélyével. Miközben a munkajog dogmatikai megalapozására, a munkajog fogalomrendszerének letisztázására törekedett (és munkásságában ezek mindennél nagyobb hangsúlyt kaptak), maga a munkajog változott meg alapintézményi szinten, megindult a munkajog lényegi átalakulása, amely mind a mai napig …
Tovább a műhöz
Tisztelt Kollégák! Megtisztelő számomra, hogy Pécsett, gyönyörű városunkban, Európa Kulturális Fővárosában köszönthetem a Huszonkilencedik Jogász Vándor-gyűlés résztvevőit. Külön örömömre szolgál, hogy a Vándorgyűlés megnyitóját és a plenáris ülést, itt a nem oly rég átadott, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudás-központban tarthatjuk. A Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei Szervezetének elnökeként köszöntőm körünkben Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét, aki egyben a plenáris ülés előadója lesz. Köszöntöm Máthé Gábort, a Magyar Jogász Egylet elnökét, aki a Vándor-gyűlést meg fogja nyitni. Köszöntőm Berke Gyulát a Jogi Kar dékánját, aki utánam szintén üdvözölni fogja Önöket, és akinek ezen a helyen is megköszönöm a segítségét és támogatását, mellyel lehetővé tette, hogy itt tarthassuk a plenáris ülést, illetve holnap a Jogi Kar termeiben a szekcióüléseket. Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntőm valamennyiüket! Kívánom, hogy ezt a három napot tartalmasán, új élményekkel gazdagodva töltsék el Pécsett, Baranya megyében. Élvezzék Pécs megújult tereit, épületeit, kultúráját, Villány kiváló borait és az itt élők vendégszeretetét. Tisztelettel felkérem Berke Gyula dékán urat köszöntője megtartására! (...) Tisztelt Legfelsőbb Bírósági Elnök Úr! Tisztelt …
Tovább a műhöz
Ünnepi kötetünk Visegrády Antal professzor úr előtt tiszteleg 65. születésnapja alkalmából. Szerkesztők olyan művel kívántak ennek a nemes feladatnak eleget tenni, amely azon külföldi és hazai szerzők tanulmányaiból áll, akik jól ismerik az Ünnepelt emberi illetve tudományos habitusát, és örömmel vállalták e jeles alkalom megörökítését. Jubiláns a nemzetközi és hazai tudományos élet elismert alakja, elméleti munkássága rendkívül széleskörű, nemcsak a jog- és állambölcselet körét érinti, hanem kiterjed a jogösszehasonlítás, valamint a jogi kultúrák, a világ nagy jogrendszereinek, a bírói jogalkotás, a modern és posztmodem jogbölcseleti irányzatok, a jog hatékonysága, a kelet-közép-európai rendszerváltások, a lakosság jogtudata, a bírói etika, az európai jogi gondolkodás és jogfejlődés irányai, valamint az európai integráció és a globalizáció tárgyköreire is. A jog- és államtudomány egyetemességének eszméjét tükrözik művei. Visegrády Antal 1975-től kezdve dolgozik a Pécsi Tudományegyetem (korábban Janus Pannonius Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán, ahol végigjárta a ranglétrát, majd az 1995. évtől egyetemi tanárnak nevezték ki. Az Állam- és jogbölcselet tantárgy, valamint a Muzulmán jogból, A magyar jog- és állambölcselet történetéről, Az EU jog- és állambölcseleti problémáiról, illetve A világ nagy jogrendszerei …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 15