Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Amit az olvasó kezében tart: tanulmánygyűjtemény. A könyv ezer éves útját kívántuk bemutatni Pécsen és Baranyában. A könyv fogalmát széles körűen - és mindig az adott kor fogalomhasználata szerint - értelmeztük: a kézzel írott és a nyomtatott könyv, a periodika, a zárt és a nyilvános könyvtár, a könyvtáros, a kiadó, a nyomda fogalmát is beleértettük.
A különböző időben és különböző' célzattal született és különféle helyen megjelent tanulmányokat az írások tárgya szerint időrendben helyeztük el, hogy ezáltal a történeti folyamat, az idő változása kirajzolódjék. Gyűjteményünk: válogatás. A kötetet a meglevő tanulmányokból állítottuk össze. A terjedelmi korlátok miatt nem törekedhettünk teljességre. A hosszabb dolgozatokból részletet adunk. Nem volt célunk új kutatásokat kezdeményezni. Tudjuk, vannak korszakok, amelyek jobban vonzották a kutatókat, s szükségképpen vannak fehér foltok, amelyek további vizsgálódásra várnak. A kötet egyik célja a történeti folyamat érzékeltetése. A másik célja viszont éppen az, hogy további munkára ösztönözze a kutatókat. Mivel a különböző időben keletkezett, különféle helyen megjelent tanulmányok a nevek és a címek írásában, a rövidítési és az idézési technikában, a kiemelésekben, a hivatkozások feltüntetésében eltérő tipográfiai megoldásokat követtek, ezeket az eltéréseket - nyomdatechnikai …
Tovább a műhöz
A Klimo Könyvtár átköltözésének 100. évfordulójára a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtára 1931-ben megjelentette első közleményeit. Az 1931-től 1954-ig - csaknem negyedszázadon át - tartó sorozat működtetésében kimagasló érdemeket szerzett Fitz József, az Egyetemi Könyvtár igazgatója. Fitz Józsefnek feltett szándékában állt megismertetni Pécs lakosságával a Klimo Könyvtárban fellelhető ritka kincseket.
Az 53 darabból álló sorozat széles perspektívával bír, számos területen nyújt beható tudást az olvasóknak. Megtalálhatók benne egyetem-, könyvtár-, nyomdászat-, irodalom-, nyelv-, művelődéstörténeti és genealógiai témájú írások is. A tematikai változatossággal "kéz a kézben jár" a műfaji sokszínűség is. A számokban a különböző források egész tárháza tűnik fel: oklevelek, életrajzok, leszármazási táblázatok, énekek, útleírások.
A tanulmányok között több különlegesség fedezhető fel. Kardos Tibor munkája a Hunyadi Mátyás-kori kancelláriának a magyar történetírásban és a magyar nyelv hivatali írásbeliségében betöltött szerepét tárgyalja. Horváth Margit egyik írása a szigetvári Zrínyi Miklós ellen indított 1565-ös vizsgálat tanúvallomásait tartalmazza, amely átiratok a magyar nyelv 16. századi állapotát tükrözik vissza írásmódjukban. Vida Mária egy írásában Szabadszentkirály községre vonatkozó 18. századi latin …
Tovább a műhöz