Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
A globalizált, felgyorsult világban a kockázatok megfelelő vállalása, vagy általában a kockázatok megfelelő menedzselése kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. Azt nehéz lenne megítélni, mikor szembesültek a gazdasági szereplők nagyobb kockázatokkal, akkor, amikor alig haladta meg a várható életkor a negyvenévet, uralkodók haltak bele egy rosszul kezelt fogfájásba, és ha a termés nem volt megfelelő, akkor a következő aratásig éheztek, vagy ma. Az viszont elég egyértelműen látszik, hogy a II. világháborút követően a hosszú évtizedekig tartó – időlegesen csak az 1970-es évekbeli olajválsággal megtört – fellendülés és népességbővülés közepette nem volt ekkora jelentősége a kockázatvállalási kérdéseknek, illetve a kockázatok menedzselésének. Ezek, az 1980-as években lezárult „boldog, békeévek” még részei a kollektív emlékezetnek, így lényegében ehhez mérten tűnnek a későbbi, illetve jelenlegi idők kockázatok szempontjából nagyobb kihívásokkal telinek. A globalizáció, illetve a növekedés és fenntarthatóság alapjainak megrendülése, erősítette az egymástól való függést, miközben az együttműködési hajlandóságok nem növekedtek. Mindez egy változékonyabb, kiszámíthatatlanabb világot eredményezett. A változékonyság megnehezíti az alkalmazkodást a követelményekhez, ami megnöveli a sikeres gazdálkodáshoz szükséges képességek, illetve azon képességek …
Tovább a műhöz
Az érdeklődő olvasó az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európa Központja által 2019. június 7. napján megtartott, „Az uniós egyenlő bánásmód joganyag implementációja Magyarországon – jogalkotás és jogalkalmazás” címet viselő szakmai konzultáció-sorozat záró konferenciáján elhangzott előadások írott változatát tartja a kezében. A konferencia szándéka szerint az azonos című. K 115646 sz. OTKA-kutatás eredményeinek megvitatása volt annak reményében, hogy az ott elhangzottak valamint a jelen kötetben felvetett kérdések és válaszok az elméleti szakembereket, a jogalkotókat és a jogalkalmazókat a kutatási eredmények további hasznosítására fogják ösztönözni. A konferencia alapjául szolgáló kutatás azzal a céllal indult 2015 szeptemberében, hogy átfogóan elemezze az Európai Unió egyenlő bánásmód jogának beépülését a magyar jogrendszerbe. A kutatás során a nemzeti és szupranacionális jogrendszerek között érvényesülő szinergiát és az uniós tagságból eredő kötelezettségeket vizsgáltuk az egyenlő bánásmóddal kapcsolatban, számba véve az eredményeket és az esetleges hiányosságokat úgy a jogalkotásban, mint a bírói és a hatósági jogalkalmazásban. A kutatás kiinduló hipotézise volt, hogy az Európai Unió egyenlő bánásmód
koncepciója alapvetően és elsősorban a belső piachoz és gazdasági …
Tovább a műhöz