Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
Grizeldis, a hitvestársi hűség és önmegtagadó szerelem eszménye régi idők óta kedvelt alakja az elbeszélő és drámai költészetnek. A modern irodalomban tulajdonképen Boccaccio révén terjedt el, a ki Decameronéjának utolsó novellájában beszéli el a türelmes asszony szenvedéseinek megható történetét. Maga a Grizeldis-monda valószínűleg az emberiség ősrégi mesekincséhez tartozik; mert a monda tárgyának magva, hogy tudni illik egy alacsony származású, erényes nő a legborzasztóbb megpróbáltatások után is hű marad férjéhez, majdnem az összes európai népek meséiben előfordul. A műköltészetben Marié de Francé* XII. századbeli franczia írónőnek Le Fraisne (le fr6ne= ' a körisfa) czímű verses elbeszélésében találjuk meg a Grizeldis mondának legrégibb feldolgozását. Ennek az elbeszélésnek rövid tartalma a következő. Gurun lovag mái* több év óta együtt él ismeretlen származású kedvesével, midőn hűbéresei felszólítják, hogy váljék el tőle - ’ és vegyen magához méltó feleséget, mert különben megtagadják neki az engedelmességet. A lovag erre egy előkelő nővel eljegyzi magát. Midőn Fraisne erről értesül, nem zúgolódik, hanem elfojtván fájdalmát, tovább is szives készséggel szolgálja urát és mindent elkészít a lakodalomra. Az esküvő alatt is folyton sürög-forog a házban, nem mutatja se a haragnak, se a bánatnak legkisebb jelét sem, sőt az uj asszonyt is …
Tovább a műhöz