Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 4

Találatok


Summarizing the academic research in South Transdanubia, initiating a dialogue among academics, and disseminating their academic achievements in a circle as broad as possible are considered essential tasks by the Working Group of Economic and Social History of the Regional Committee of the Hungarian Academy of Sciences in Pécs. We pay special attention to research issues relevant for the region and also to the education of the new generation of researchers and lecturers, among other things, by the publication of the academic achievements of our doctoral students. The objectives specified above were the motivation for the organization of a conference on 26 November 2020 – online, adjusting to the changed conditions – and the publication of the papers made from the presentations after several proofreading rounds. The organisation of the conference was also supported by the Southern Transdanubia Committee of the Hungarian Historical Society. To make the research activity of the working group visible in the international arena, the studies are published in English and German language. The book is a collection of papers by colleagues of seven different institutions. Regarding their institutional affiliations, most of them are university lecturers, but some of the authors work in archives. The eight doctoral students do their studies and research in the Doctoral School of Regional Policy and Economics and the Interdisciplinary Doctoral School of the University of Pécs. The …
Tovább a műhöz
A Klimo György püspök és kora címmel a Pécsi Egyetemi Könyvtár és a Pécsi Egyházmegye közös szervezésében 2010. október 14-én megrendezett konferencia nem volt előzmények nélküli, hiszen az egyetemi bibliotéka harmadik alkalommal szervezett konferenciát a Klimo Könyvtárban folytatott kutatásokkal kapcsolatosan. 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először rendeztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői - jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok - találnak kutatásra érdemes témát a Klimo-gyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó anyagot. 2006 szeptemberében „...használd ezt a könyvtárat ...a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára" - Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címmel szerveztünk újabb tudományos konferenciát. A szimpóziumon elhangzott előadásokat tartalmazó tanulmánykötettel állítottunk emléket a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára. A 2010-es év több szempontból is fontos Pécs városa számára, hiszen ebben az évben Pécs Európa kulturális …
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította és tette nyilvánossá Klimo György püspök. A könyvgyűjtemény Magyarország első nagy nyilvános könyvtára volt. Az alapító püspök célja, hogy újraalapítsa a pécsi egyetemet, nem valósult meg, azonban létrehozott egy olyan tudományos könyvtárat, amelyben a vallástudomány mellett a jog-, orvos-, bölcsészet- és természettudomány korábbi és korabeli szakirodalma és kéziratos forrásai is helyet kaptak. Klimo püspök álma az egyetemi könyvtárrá válásról csak 1923-ban az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésével vált valóra, mikor Zichy Gyula püspök örökös használatra átengedte a könyvtárat az egyetem hallgatói és tanárai számára. A 2014-es évforduló kapcsán a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Pécsi Egyházmegye közös programsorozattal ünnepelte a könyvtár 240 éves fennállásának jubileumát. A hajdani püspöki bibliotéka Arany- és Szepesy-termében egy 26 vitrines, enteriőr kiállítás került megrendezésre, „Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból címmel. A rendkívül színes tárlat átadására 2014. május 22-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottságának Pécsre kihelyezett, tavaszi ülésének keretében. A kiállításban a könyvtár ritkán látott …
Tovább a műhöz
A kultúra polgári nyilvánosságának megteremtéséhez a világi és az egyházi hatalom szétválasztása, egy forradalmi hullám kellett. Ez nem jelenti azt, hogy többféle megfontolásból, a különböző, megelőző korszakokban ne történtek volna kísérletek a könyvtárakban őrzött hagyomány közös használatának megteremtésére. Már az ókori Rómában is tudunk közös használatú könyvtárakról, amelyek vagy csupán a baráti kör számára voltak elérhetőek, vagy olyanok voltak, hogy a római polgárjoggal rendelkezők is látogathatták azokat. Az ókor végére már elméleti szinten is kialakult a feleslegesen, használat, tényleges érdeklődés nélkül összegyűjtött könyvtárak bírálata (Seneca), amely bírálat az első századot követően toposszá is vált; folyamatos középkori és kora újkori recepcióról beszélhetünk. A 14. századtól kezdődően, az említett elméletet is követve, több olyan kezdeményezésről tudunk, amikor egy-egy tudós a saját könyvtárát felajánlotta a tudós közönségnek használatra, olyanról is, amikor egy-egy terület értelmiségijei közösen építenek könyvtárat, és olyanról is, amikor egy-egy mecénás család a saját gyűjteményét látogathatóvá tette azok számára, akik abban a városban laktak, ahol a könyvtár is megtalálható volt. Magyarországi példákat is tudunk mondani örvendetes módon. Ilyen volt a 24 szepesi plébánia közös könyvtára Lőcsén, …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 4