Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 9
Összes találat megjelenítve : 9
Találatok
"Adamante notare"
- 2005
Turning to the age of 75 is such a nice occasion that we might be allowed to break down accepted forms, to offer irregular congratulations when greeting Professor Antal Ádám. This sort of opportunity is provided also by his long professional career, since we have managed to perceive his work on several anniversaries. Perhaps only a few people know about the fact that the internationally recognised Constitutional lawyer of our age was almost directed to the teaching profession by the former regime. Although he exchanged pedagogy to legal studies as soon as an opportunity occurred, this break seems not to have been fatefully definitive: he has still become a Teacher. There is no special certificate or diploma to prove this, but thousands of students (who have selected him the most popular tutor many times) warrant it, and his colleagues evidently acknowledge him. He is a genuine tutor, who regards even exams as a sort of final possibility for consultation and he thinks, even during the exams, it is not too late to impart his knowledge. (His example has been followed: at present, several of us confess and follow his example by teaching prospective colleagues, graduating students even at state examinations.) Those who question Professor Ádám are never left without a reply: his answers are characterised by politeness and patience, empathy and thinking together, thoughtfulness and sound foundations and also problemorientation. He keeps raising potential connections namely …
Tovább a műhöz
Immáron több, mint 10 év telt el azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése 2011-ben elfogadta a nemzetközi szervezetek felelősségéről szóló végleges kodifikációs tervezetet (ARIO), amelyet a Nemzetközi Jogi Bizottság készített elő. A kodifikációs munka egy évtizedig tartott, azonban hasonló eredménnyel zárult, mint „nagytestvére”, az államok felelősségéről szóló 2001-es végleges tervezet (ARSIWA): az ENSZ Közgyűlése az államok figyelmébe ajánlotta a dokumentumot, nem született azonban nemzetközi szerződés a nemzetközi felelősség tárgykörében. Egy lényeges dologban azonban különbözik az ARIO és az ARSIWA, nevezetesen abban, hogy míg az államok gyakorlatilag elfogadták azt, hogy az ARSIWA rendelkezései többé-kevésbé tükrözik a nemzetközi szokásjogot és így tradicionális értelemben vett kodifikációs produktumnak tekinthetők, addig az ARIO esetében ez már korántsem ennyire egyértelmű. Az államok, sőt a nemzetközi szervezetek és a jogtudósok jelentős része is egyaránt tekint kodifikációs és jogfejlesztő munkaként az ARIO szabályaira. E kötet arra vállalkozott, hogy az FK-134930. sz. OTKA kutatási projekt keretében összefoglalja azokat a kutatási eredményeket, amelyek a nemzetközi szervezetek felelősségének elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálata során felmerültek és a tudományos, valamint a gyakorlati szakemberek számára egyaránt relevanciával bírhatnak. A …
Tovább a műhöz
Ez a kötet a 2008. október 10-én Pécsett „Az emberi jogok és a nyelvek” címmel tartott szimpózium anyagát teszi közzé. A szimpóziumra az anyanyelv - és elsősorban a magyar, mint anyanyelv - használatával kapcsolatos jogokról 2005-ben Szegeden megrendezett konferencia folytatásaként került sor. Míg azonban a szegedi konferencia elsősorban a szomszédos országokban élő magyarok anyanyelvhasználatának jogi és gyakorlati kérdéseit vette számba, a pécsi rendezvény célja kifejezetten a nyelvi jogokkal kapcsolatos elméleti kérdések megvitatása volt. Abból kiindulva, hogy igazán érdemi elméleti vitát viszonylag szűk körben és kötetlenebb keretek között lehet csak folytatni, a pécsi rendezvényt szimpóziumként szerveztük meg. A szimpóziumon meghívott előadók vettek részt. Eredetileg tizenkét előadót kértünk fel, közülük ketten családi okok miatt végül nem tudtak megjelenni. A felkérések mindenekelőtt egy előadás megtartására szóltak az emberi jogok és a nyelvek közötti kapcsolat tárgykörében tetszés szerinti témáról, emellett azonban kijelöltünk egy külön vitatémát is, melyről az előadók előre megkapták a vitaindító tanulmányt azzal a kéréssel, hogy a szimpóziumon nyilvánítsanak róla véleményt; az előadók közül voltak, akik csak e második feladatra, a hozzászólásra vállalkoztak. A szimpóziumon a várakozásoknak megfelelően élénk vita bontakozott ki a nyelvi …
Tovább a műhöz
Az Állam- és Jogtudományi Karon régóta élő hagyomány szerint egykori jeles oktatóink emlékét kegyelettel őrizzük és ápoljuk. Kollégánk, sokunk számára hajdani tanárunk, Markos György, az Alkotmányjogi - akkori nevén Államjogi - Tanszék oktatója a múlt évben töltötte volna be hetvenedik életévét. Oktatói és kutatói munkássága előtt tisztelgünk most ezzel az emlékkötettel. Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a kötet szakmai gondozásával és a tanulmányok elkészítésével járultak hozzá Markos György emlékének felidézéséhez. | Markos György 1938-ban született Zalaegerszegen pedagógusszülők gyermekeként. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az érettségit követően egy évig fizikai munkát végzett, majd felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1958-ban kezdte meg tanulmányait. 1963-ban végzett, de az Egyetemtől nem szakadt el. 1963. július 1-jén gyakornokként kezdte meg oktatói pályáját. 1964. január 1-jén egyetemi tanársegédi, 1969-ben pedig egyetemi adjunktusi kinevezést kapott a Kar Államjogi Tanszékére. Nóta bene: akkoriban és még meglehetősen sokáig „államjognak’'’ nevezték az alkotmányjogot.
Ebben az időben mind tudományos és oktatói munkássága, mind közéleti aktivitása eredményekben gazdag életpályát ígért. Diákkorától kezdve rendszeresen jelentek meg tudományos …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara - Nemzetközi- és Európajogi valamint Jogtörténeti Tanszékeinek kezdeményezésére - 2018. október 19-én emlékkonferenciát szervezett Herczegh Géza Gábor nemzetközi jogász, egykori pécsi professzor születése 90. évfordulójának tiszteletére. A konferencia a Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékérem Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg Pécsett. A rendezvény célja a nemzetközi hírű jogászprofesszor életműve előtti tisztelgés volt: máig nagy jelentőségű munkásságának különböző vetületeiről hágai bírótársak, magyar pályatársak, kollégák, tanítványok és a pécsi Óriás Nándor Szakkollégium joghallgatói tartottak előadásokat. Jelen kötet első részében a Herczegh Gézáról mint kollégáról, mesterről és nemzetközi jogászról elhangzott személyes hangvételű, részben kifejezett szakmai méltatásokat tartalmazó írásműveket közöljük magyar nyelven. A hágai bírótársak méltatásai magyarul és angol illetve francia nyelvű eredeti változatban is olvashatóak. A kötet további részében az ünnepelt tudományos érdeklődésének két kiemelt területéhez igazodó tanulmányok kaptak helyet: a humanitárius nemzetközi jog és a kisebbségek nemzetközi jogi védelmének egyes aktuális, jogalkotási és jogalkalmazási dilemmáit felvázoló írások olvashatók a magyar nemzetközi jogász közösség tagjainak tollából. …
Tovább a műhöz
Ius est ars
- 2015
Ünnepi kötetünk Visegrády Antal professzor úr előtt tiszteleg 65. születésnapja alkalmából. Szerkesztők olyan művel kívántak ennek a nemes feladatnak eleget tenni, amely azon külföldi és hazai szerzők tanulmányaiból áll, akik jól ismerik az
Ünnepelt emberi illetve tudományos habitusát, és örömmel vállalták e jeles alkalom megörökítését. Jubiláns a nemzetközi és hazai tudományos élet elismert alakja, elméleti munkássága rendkívül széleskörű, nemcsak a jog- és állambölcselet körét érinti, hanem kiterjed a jogösszehasonlítás, valamint a jogi kultúrák, a világ nagy jogrendszereinek, a bírói jogalkotás, a modern és posztmodem jogbölcseleti irányzatok, a jog hatékonysága, a kelet-közép-európai rendszerváltások, a lakosság
jogtudata, a bírói etika, az európai jogi gondolkodás és jogfejlődés irányai, valamint az európai integráció és a globalizáció tárgyköreire is. A jog- és államtudomány egyetemességének eszméjét tükrözik művei. Visegrády Antal 1975-től kezdve dolgozik a Pécsi Tudományegyetem (korábban Janus Pannonius Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán, ahol
végigjárta a ranglétrát, majd az 1995. évtől egyetemi tanárnak nevezték ki. Az Állam- és jogbölcselet tantárgy, valamint a Muzulmán jogból, A magyar jog- és állambölcselet történetéről, Az EU jog- és állambölcseleti problémáiról, illetve A
világ nagy jogrendszerei …
Tovább a műhöz
Kötetünk tanulmányait Magyarország fasizmus alóli felszabadulása negyvenedik évfordulójának tiszteletére írták a szerzők. Munkánk ily módon folytatása a tíz év előtti hasonló célú vállalkozásnak, a ,jubileumi Évkönyv 30” című kari
kiadványnak. A Jubileumi Tánulmányok 40” c. kötetünk két vonatkozásban mégis különbözik elődjétől. Nagyobb terjedelme ugyanis lehetővé tette szakmai arculatának sokszínűbbé tételét. Huszonkét értekezése között a jogtudományi tárgyú
írások mellett tanulmányt olvashatunk a filozófia, az etika, a politológia és a szociológia témaköreiből is. A kötet ezáltal hívebben tükrözi a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán oktatott és műveit tudományágakat. A másik különbség az, hogy nem önálló publikációként, hanem az 1958-ban indult „Studia luridica. .c. kari kiadványsorozat 105. számaként jelent meg. Az egy-egy tanulmányt közlő füzetek mellett az utóbbi években gyakran születtek több tanulmányt tartalmazó, kollektív kötetei is a sorozatnak. A „Csizmadia Andor Emlékkönyv” (95. sz-), a „Kauser Lipót Emlékkönyv” ( 100. sz.) és a „Kislégi Nagy Dénes Emlékkönyv” ( 104. sz.) után a kari közösségi munka új termékeként bocsátjuk az érdeklődők elé ezt a tanulmánykötetet.
Tovább a műhöz
Az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója emlékezésre és tisztelgésre ösztönöz sokunkat. Egy totalitárius rendszerben élő társadalom életéről, a belül, „a hajszálcsövek hálózatában” lezajló történésekről azonban igen nehéz utólag képet alkotni. Az ötvenes évek magyar társadalmának legdinamikusabb erői érezték leginkább lefojtottnak, becsapottnak, megcsalatottnak magukat. Amíg a sztálini rendszer mozdíthatatlannak látszott, addig a társadalom belső feszültségei részben a mélyben maradtak, részben pedig a nem látványos, de annál makacsabb látens kollektív ellenállás jelenségeiben öltöttek testet. Az értelmiségi-pártellenzéki mozgalomnak kulcsszerepe volt abban, hogy a forradalom spontán kirobbanása értelmes, többé-kevésbé egységes irányba terelődött. A forradalmi szervezetek vezetői ekkor zömmel harmincas éveik elején jártak, jóformán a semmiből kerültek elő: az utcák elszánt kissrácait, ipari tanulóit, segédmunkás huszonéveseit nem egy esetben ők vezették. A dolog természete és a tények tanúsága szerint az egyetemi ifjúság és a kezdő egyetemi oktatói réteg körében a forradalom számos követőre talált, akiknek sorsa a forradalom kudarca után megpecsételődött: jelentős részük elhagyta az országot, egy másik csoportot a represszió különféle
formái sújtottak, a bebörtönzéstől az állásvesztésig. Az érintett korszak …
Tovább a műhöz
Szamel Lajos 1919. november 26-án született Budapesten. Középiskolai tanulmányait az Újpesti Reálgimnáziumban végezte. Jogi egyetemi képzését 1943-ban fejezte be Budapesten. Ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek tagjai mint fiatal és haladó diplomások kapcsolódtak be a felszabadulás után az országépitő munkába. 1947-től a Magyar Városok Országos Szövetségének titkára, később főtitkára volt. 1949. januárjától 1952 végéig a Belügyminisztérium Elnöki Főosztályán előbb miniszteri segédtitkár, majd a Törvényelőkészítő Csoport vezetője. 1948-tól Beér János tanársegédeként a Külügyi Akadémián (később Külügyi Főiskolán) alkotmányjogot, a Közgazdaságtudományi Egyetemen pedig közigazgatási jogot oktatott. 1950 szeptemberében megbízást kapott arra, hogy a Pécsi Jogi Karon előadja ,,Az államigazgatás szervezése és vezetése" c. kollégiumot. 1951 őszétől ráhárult az alkotmányjog és az államigazgatási jog előadásainak tartása is. Egyben tanszéki jogú előadóként vezette a Kar államigazgatási tanszékeinek egyikét és 1956-ig ellátta az Alkotmányjogi Tanszék vezetését is. 1956-tól az egybevont Államigazgatási Tanszék vezetője. Kandidátusi értekezését 1955-ben, tudományos doktori disszertációját pedig 1963-ban védte meg. Egyetemi tanári kinevezését 1956-ban nyerte el. Szamel Lajos több mint négy évtizedet átölelő tudományos munkásságával nagyszámú …
Tovább a műhöz