Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
PhD tanulmányok 10.
- 2011
A magyarországi médiaszabályozás újrastrukturálása a kormányváltás után. „A sajtószabadság is csak azoké, akiké a sajtó. I.Kommunikációs alapjogok és a szabad sajtó összefüggései. A kommunikációs alapjogok, melyek a személyiség szabad kifejeződését szolgálják, valamennyi demokratikus társadalom meghatározó alapját képezik. Az igazság keresésének legitimációs alapját képező közlés általános értelemben vett szabadsága mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten oly mélyen gyökeredző érték, amely „az individuum és az emberi közösség létének és fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele és eszköze”. A konkrét társadalmi rendeltetéssel felruházott tömegközlés szabadságát az 1949. évi XX törvényt módosító, 1989. évi XXXI. törvény 61.§ (2) bekezdése emelte az alapvető jogok közé. A törvény indokolása kimondta: „Bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat. Külön is nevesített formája a véleménynyilvánításnak és az ehhez kapcsolódó jogoknak a sajtó szabadsága. A sajtó a közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentős eszköze, amelynek a társadalmi nyilvánosság révén kiemelkedő a szerepe a társadalmi ellenőrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul.” Pusztán ad defmitionem …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 8.
- 2009
A fogyasztóvédelem kiépítése iránti igény a modem piacgazdaság kiépülésének eredményeként jelent meg a jogi gondolkodásban. A piaci viszonyok közepette ugyanis - a fogyasztók hátrányára - képes megbomlani a gazdasági élet szereplőinek egyensúlya. A fogyasztó - többek között a piaci módszerek ismeretének hiányából fakadóan - kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a kereskedőkkel, szolgáltatókkal, vállalkozásokkal szemben. Ez a felismerés alapozta meg a fogyasztóvédelemnek - mint a magánjogi jogviszonyokba való állami beavatkozásnak - a megjelenését. A fogyasztóvédelem feladatának meghatározása tekintetében alapvetően két felfogást különböztethetünk meg. A Ralph Nader nevéhez köthető „elidegeníthetetlen fogyasztói jogok elmélete” abból indul ki, hogy az állam feladata a fogyasztónak - mint a piaci viszonyok áldozatának - jogi eszközökkel történő védelme." Ez a felfogás erőteljes állami beavatkozást jelent
egy hátrányos helyzetű réteg - a fogyasztók - érdekében. A másik - Thierry Bourgoignie nevével fémjelzett - irányzat szerint nem a fogyasztók szó szoros értelmében vett védelme, hanem a jogi segítségnyújtás biztosítása a fontos. Ebből következik, hogy ez a felfogás az aktív, cselekvőképes fogyasztó számára a cselekvési feltételek megteremtésében látja a fogyasztóvédelem feladatát, amely nem annyira beavatkozó jellegű, inkább széles körű és …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 9.
- 2010
A német magánjogi dogmatika egy örökzöld kérdése: culpa in contrahendo-e a lehetetlen szolgáltatás elvállalása? I. Expozíció: az érvénytelenségi szemlélet eredete és kritikája. 1. Jhering: culpa in contrahendo, mint az érvénytelenség vétkes okozása Rudolf Jhering 1861-ben publikált kismonográfiának is beillő tanulmányában alkotta meg a culpa in contrahendo sajátosan német dogmatikai konstrukcióját. Jhering a római jog formalizmusát konzerváló pandektajogot bírálva egy sor példával illusztrálta, hogy a szerződés érvényességében jóhiszeműen bízó fél a szerződés érvénytelenségét vétkesen okozó másik szerződő féltől gyakran sem szerződésen kívüli, sem pedig szerződésszegési alapon nem követelhet kártérítést. A pandektajog inkoherens felelősségi rendszere így számos kárfelelősségi tényállást a szerződéses és a deliktuális terület közötti senki földjére száműzött, amely gyakran méltánytalanságokra vezetett. E méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében Jhering az akkoriban még korlátlanul uralkodó vétkességi elvet és egy dogmatikai csavart hívott segítségül. Az azóta a culpa in contrahendo jelmondatává váló tézise szerint a kontraktuális jogviszonyokban a feleket terhelő gondossági követelmény nemcsak a már létező, hanem a kialakulóban lévő szerződéses kapcsolatokra is irányadó,4 Oly módon kívánta tehát a szerződés …
Tovább a műhöz