Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


Az a buzgóság, mely nálunk az utóbbi néhány év alatt kereskedelmi iskolák létesítésében nyilvánult, a nőnevelés terén is jelentkezik. A budapesti V. kerületi polgári leányiskola tanári kara már két évvel ezelőtt nyitott próbaképen nők számára egy hat hónapig tartó esti tanfolyamot. A tanfolyamnak több mint 30 hallgatója volt, többnyire olyanok, a kik a polgári iskola négy osztályát elvégezték. A múlt évben a látogatók fokozódó részvéte mellett szintén fennállott a tanfolyam, s az oktatás eredményét a tanügyi hatóság is kielégítőnek találta. A tanári kar most már a tanfolyam rendszeresítését és nyilvánossá tételét óhajtotta, s ez érdemben a közoktatásügyi minisztériumhoz folyamodott. Ugyanez időben két vidéki keresk. akadémia is kérte hasonló tanfolyam engedélyezését, s ezzel az ügy eljutott odáig, hogy a közoktatásügyi kormány is gondoskodása tárgyai közé tartozónak tekintse. Az okok, melyekkel az illető intézetek a női keresk. tanfolyamok szükségességét bizonyítják, eléggé evidensek. Arról van szó első sorban, hogy a nők kereskedelmi foglalkozásokra képesíttetvén, a tisztességes megélhetésre új módot nyerjenek: jó szolgálatot tehetnek azonban ily tanfolyamok oly nőknek is, kik mint családtagok helyzetűknél fogva vehetnek részt valamely üzlet tevékenységében s valamikor talán maguk vezetnek üzletet, valamint azoknak is, a kik vasúti vagy …
Tovább a műhöz
Alig van vád, melyet gyakrabban hangoztatnának a modern nőnevelés íllen, mint az, hogy a leányok hivatásszerű képzését elhanyagolja. «Tanítanak a leányoknak mindent, még mértani definicziókat, csillagászatot és antropológiát is, de nem tanítják meg arra, mit neki mint nőnek, mint leendő anyának, egy háztartás vezetőjének tudnia kell.» így sóhajtozik a legtöbb író, ki a nőnevelés érdekében szavát felemeli, s kárhoztatja az iskolát, a tantervet, az emanczipáczionalis törekvéseket, az oklevélhaj hászást, melyek külön-külön és együtt odahatnak, hogy a nő idegenné válik családjában, s nem érti meg, nem méltányolja kellőképen nemes hivatását, melyre a természet és a társadalom rendje kijelölte. Meg kell változtatnunk a rendszert, új tantervet, új szervezetet kell adnunk a leányiskoláknak — fűzik tovább, de sajnos, nem mutatnak rá az átalakítás mikéntjére, pedig e nélkül ugyancsak tanácstalanul és csüggedten tekinthetünk leányiskoláink jövőjére, mert nem lehet bíznunk már abban, hogy a meglevő rendszerrel, tervezettel czélt érjünk s nem tudjuk, melyik úton induljunk, hogy a czélt megközelítsük. Megvallom, én nem tartozom a csüggedök közé. Nem mondhatom ugyan, hogy nőnevelésügyünk jelen állapota teljesen kielégít; de a tapasztalt hiányokért nem merem az iskolát felelőssé tenni. Nálunk az iskola oly zsenge korában hat a leánynövendékre, hogy későbbi …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2