Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
(...) The recognition of language rights is a sensitive and confusing issue which appears in various forms at different levels. This paper analyses three issues as illustrations. The first is the shift away from the minority protection system of the League of Nations to the Human Rights protection system of the United Nations. It is widely held that the underlying philosophies of these systems were quite different. The author challenges this view and claims that the more or less common philosophy of the two systems was likely to be applied more consistently in the recognition of language rights in the League’s minority protection system than in the Human Rights system of the UN. The second issue which the paper analyses is a kind of moral inequality or double standard which repeats itself between states, from the League’s system
through that of the UN to the Copenhagen Criteria for Accession to the European Union. The third issue to be investigated is the relationship between official languages and language rights at national and European Union levels. In connection with this, the paper points out, inter alia, that language rights are recognised not only explicitly but also implicitly. The author demonstrates that all of the three major issues raise philosophical questions. He concludes, therefore, that political philosophy should play a more important role in the debates on language rights than it has played so far. The League of Nations and the United Nations The …
Tovább a műhöz
(...) The main objective of this essay is to map current national Hungarian regulations on privacy in the workplace. We will not deal with every single issue regarding data protection in employment: our research will focus on the regulation of technical surveillance in order to differentiate between legal and illegal monitoring or surveillance of an employee, which is a key issue both in Hungary and in the EU. Besides the relevant Acts we also summarise case law in the respective
fields. We search for the recommendations of the Hungarian Data Protection Commissioner as well as for the relevant court decisions. Finally the legal literature is also examined in our research. In the first chapter we are going to summarise the basic concept of privacy issues in Hungary, and then we analyse Hungarian regulations on different surveillance technologies which may be used in the workplace. The regulation, typically, does not distinguish between or among technologies, and so, for the most part, the same rules apply. This means that some subchapters will simply refer to another subchapter - but this is in order to avoid repetition. However, our choice of this technology-based structure is based on the fact that the practical problems usually arise concerning a single technology - and so the case law of the DPC and of the courts also focuses on different technologies. Generally there is a legitimate interest on the employer’s side to monitor the employee’s work. Although the right …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 10.
- 2011
A magyarországi médiaszabályozás újrastrukturálása a kormányváltás után. „A sajtószabadság is csak azoké, akiké a sajtó. I.Kommunikációs alapjogok és a szabad sajtó összefüggései. A kommunikációs alapjogok, melyek a személyiség szabad kifejeződését szolgálják, valamennyi demokratikus társadalom meghatározó alapját képezik. Az igazság keresésének legitimációs alapját képező közlés általános értelemben vett szabadsága mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten oly mélyen gyökeredző érték, amely „az individuum és az emberi közösség létének és fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele és eszköze”. A konkrét társadalmi rendeltetéssel felruházott tömegközlés szabadságát az 1949. évi XX törvényt módosító, 1989. évi XXXI. törvény 61.§ (2) bekezdése emelte az alapvető jogok közé. A törvény indokolása kimondta: „Bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat. Külön is nevesített formája a véleménynyilvánításnak és az ehhez kapcsolódó jogoknak a sajtó szabadsága. A sajtó a közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentős eszköze, amelynek a társadalmi nyilvánosság révén kiemelkedő a szerepe a társadalmi ellenőrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul.” Pusztán ad defmitionem …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 11.
- 2012
Az Egyesült Államok a common law jogrendszer egyik zászlóshajójaként szabályozza a nyilvánosság alapelvét a büntető ügyek vonatkozásában, csakúgy, mint a többi e jogrendszerbe tartozó ország. Természetesen a common law jogcsaládon belül hasonló megoldásokat találunk, mégis, az USA szabályozása számos eltérést mutat a legeredetibb common law területtől, az Egyesült Királyságtól. A legalapvetőbb különbség az, hogy Angliában és Wales-ben nincs írott alkotmány, az Egyesült Államokban pedig alaptörvényi szinten szabályozott a nyilvánosság. Bár kétségtelen, hogy az Egyesült Királyságban is alkotmányos jelleggel lefektetett szabályokat találunk, valós írott alkotmánnyal ezek az országok nem rendelkeznek. Az Egyesült Államokban az alkotmány mellett további, főként szövetségi szintű szabályok rendelkeznek a nyilvánosság alapelvéről, amely megoldásra - elöljáróban elmondhatjuk - ugyancsak a heterogén szabályozás jellemző.
Tanulmányomban annak bemutatására törekszem, hogy az USA milyen formában és hogyan szabályozza a nyilvánosság alapelvét, melyek azok a megoldások, amelyek párhuzamba állíthatóak a common law más országaival, és melyek azok az eltérések, amelyek megkülönböztetik azoktól. Természetesen a vizsgálatok a büntető ügyszakra jellemző regulációkat érintik, a kutatások csak erre a területre terjednek ki. Az USA szabályozásának áttekintéséhez …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 5.
- 2006
1. A Pécsi ítélőtábla Knyfill.20.046/2003/2. és Knyfill.20.030/2004/2. számú végzésével az elsőfokú bíróságnak a kérelmező társadalmi szervezet (egyesület) nyilvántartásba vételéről rendelkező végzését hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot új határozat hozatalára utasította, az alábbiak szerint. Az elsőként említett ügyben az elsőfokú bíróság a kérelmező társadalmi szervezetet nyilvántartásba vette. A megyei bíróság végzése ellen a megyei főügyészség fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróságnak új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező alapszabálya nem felel meg az Etv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 9. §-ában, 3. §-ának (1) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. A fellebbezést az ítélőtábla túlnyomórészt alaposnak találta. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményekre utalva, a Legfőbb Ügyészség által fenntartott ügyészi fellebbezés szerint a demokratikus működést veszélyezteti az alapszabálynak az a rendelkezése, amely szerint a közgyűlés határozatképes, ha a tagok képviselőinek több mint a fele jelen van. Ez a rendelkezés értelmezhető úgy is, hogy a tagok a közgyűlésen képviselőik útján vehetnek részt. A Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással az …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 6.
- 2007
A mindennapi életben gyakran halljuk és használjuk a következő kifejezést: „a fogyasztó megtévesztése”. De mit is jelent? Mit tehetünk akkor, ha úgy érezzük, hogy becsaptak, megkárosítottak? Tiszában vagyunk azzal, mely szervezetekhez fordulhatunk, milyen védelmi eszközök, jogintézmények állnak rendelkezésünkre? Az illetékes szervek minden esetben eljárnak? A fogyasztói jogok védelme több jogág, s szervezet feladata. Ezek között elsősorban a fogyasztóvédelemről szóló törvényt1 kell megemlíteni, mely pontosan meghatározza a fogyasztó jogait, illetve a reklámtörvényt, mely a
fogyasztói döntés kialakulásának tisztességtelen befolyásolását kívánja kizárni. A jogi szabályozás sorából kiemelendő továbbá a versenytörvény, illetve a büntetőtörvénykönyv is. A versenyjog és a büntetőjog a fogyasztói jogok védelme tekintetében sajátos helyzetben van. A jogi szabályozás eredményeképpen e két jogterületen párhuzamos szabályozás alakult ki. Egymáshoz való viszonyukat úgy jellemezhetnénk, mint két békés ország egymás mellett élését, melyek tiszteletben tartják egymás területét, nem lépnek a másik territóriumára. A gyakorlatban mindez úgy realizálódik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban GVH) által a versenytörvény alapján indított eljárások során feltárt esetekben az ügyészek, kik a törvényesség őrei, és a jogszabályok betartatói, nem tesznek …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 9.
- 2010
A német magánjogi dogmatika egy örökzöld kérdése: culpa in contrahendo-e a lehetetlen szolgáltatás elvállalása? I. Expozíció: az érvénytelenségi szemlélet eredete és kritikája. 1. Jhering: culpa in contrahendo, mint az érvénytelenség vétkes okozása Rudolf Jhering 1861-ben publikált kismonográfiának is beillő tanulmányában alkotta meg a culpa in contrahendo sajátosan német dogmatikai konstrukcióját. Jhering a római jog formalizmusát konzerváló pandektajogot bírálva egy sor példával illusztrálta, hogy a szerződés érvényességében jóhiszeműen bízó fél a szerződés érvénytelenségét vétkesen okozó másik szerződő féltől gyakran sem szerződésen kívüli, sem pedig szerződésszegési alapon nem követelhet kártérítést. A pandektajog inkoherens felelősségi rendszere így számos kárfelelősségi tényállást a szerződéses és a deliktuális terület közötti senki földjére száműzött, amely gyakran méltánytalanságokra vezetett. E méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében Jhering az akkoriban még korlátlanul uralkodó vétkességi elvet és egy dogmatikai csavart hívott segítségül. Az azóta a culpa in contrahendo jelmondatává váló tézise szerint a kontraktuális jogviszonyokban a feleket terhelő gondossági követelmény nemcsak a már létező, hanem a kialakulóban lévő szerződéses kapcsolatokra is irányadó,4 Oly módon kívánta tehát a szerződés …
Tovább a műhöz