Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 11
Összes találat megjelenítve : 11
Találatok
Évkönyv
- 2005
Kedves Évfolyamtársaink! Véget értek a Pécsi Közgázon töltött éveink, s ezzel lezárult életünk egy igen jelentős, és talán legszebb, legszabadabb szakasza. Mindnyájunkban élénken élnek még azok a boldog, szép napok, mikor nagy reményekkel szálltunk fel a Balatonberénybe induló vonatra, hogy egy fergeteges gólyatábor után, az egyetem kapuit átlépve, egy egészen új, kihívásokkal teli világba csöppenjünk bele. Ez a világ nem hazudtolta meg önmagát: az Életre készített fel minket. Az átváltozás jegyei legelőször a gólyabálban kezdtek megmutatkozni: estélyit és öltönyt húztunk, nagyszerűnek és elszántnak éreztük magunkat. Ez az érzés pedig sohasem hagyott cserben minket, erőt adott az újra és újra beköszöntő vizsgaidőszakokban, nehéz helyzetekben. Életünk eközben felgyorsult, az évek múlása során csupán rövid megállónak tűntek az olyan események, mint a felezőbuli, az egyetem rekonstrukciója vagy a MTESZ-ben eltöltött unalmas percek. Lassan azt is feledni kezdtük, hogy mennyire jó érzés volt visszaköltözni ebbe a gyönyörű, új épületbe...
Negyed- és ötödéven sokan közülünk eljutottak külföldre Erasmus-szal, Leonardo-val, egyéb ösztöndíjakkal vagy akár egyénileg. Rájöttünk, hogy vészesen közeleg a biztonságot jelentő Alma Mater kényszerű elhagyásának ideje, és annak érdekében, hogy ez minél felkészültebben érjen minket, szakmai gyakorlatokon …
Tovább a műhöz
Évkönyv 2010/2
- 2010
Kelet-Közép-Európa első regionális tudományi doktori iskolája 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika - Településfejlesztés - Vidék- és környezetfejlesztés A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági térfejlődését befolyásoló tényezők - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei - A regionális és településfejlesztés környezeti hatásai és követelményei - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben...
Tovább a műhöz
Évkönyv 2011
- 2011
Kelet-Közép-Európa első regionális tudományi doktori iskolája 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés; A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A regionális és településfejlesztés környezeti hatásai és követelményei; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Az idei év és az a rendkívüli helyzet, amelyben e sorok megszülettek, sohasem látott változásokat okozott a mindennapjainkban. Mégis, fontos néha megállni és időt szánni arra is, amit eredetileg is terveztünk megünnepelni: a pécsi közgazdászképzés 50. évfordulóját, amely
ezt az évet fémjelzi, amelyre évek óta készülünk és számunkra kiemelten fontos része a 2020as évnek. Joggal gondolhatta ezért bárki, hogy a most már tradíciónak tekinthető emlékkonferencia is kiváló lehetőségeket teremt majd az épület falai közötti baráti találkozásokra, esetleg a közös emlékek felidézésére, és természetesen, nem utolsó sorban, a szakmai, tudományos előadások megtartására, megvitatására. Az újonnan megjelenő vírus azonban végigsöpört a világon, és megváltoztatta az életünket. A koronavírus elterjedése az egészségügyi kockázatokon túlmutatva is komoly kihívások elé állította az embereket, de ha a gazdaság oldaláról nézzük, akkor a szervezeti szinteken dolgozó menedzsereket, szakembereket is. A menedzsmentre, azaz a tevékenységek összehangolására, koordinálására hihetetlen mértékű igény mutatkozik, amiben az emberi erőforrást érintő kérdések talán még bonyolultabbakká és sokrétűbbé váltak. Dr. Farkas Ferenc Professzor úrnak (1949-2016), karunk kiemelkedő formátumú kutatójának és oktatójának egyik kedves kutatási területe a változásmenedzsment volt. A …
Tovább a műhöz
A menedzsment alapjai 1-2. tárgy a PTE–KTK nappali tagozata 2. és 3. évfolyamának választható tantárgyai közül évente, átlagosan mintegy 200-240 hallgatót érdekel és 6-8 csoportban kerül meghirdetésre. A tárgy tanrendbe állításával eredetileg az volt a Tanszék célja, hogy a vele párhuzamosan futó „Menedzsment alapjai” című kötelező tantárgy elméleti témáit kiegészítendő, szeminárium jelleggel, gyakorlatias információkkal ismertesse meg az érdeklődőket. Ezt a célt egészítette - egészíti ki az az elképzelés is, hogy a hallgatók prezentációs – és vezetői készségeit fejlesszük gyakorlatorientált feladatok segítségével. A készségfejlesztő jelleg, az egyéni, vagy csoportos ún. kiselőadások elkészítése és bemutatása, az esettanulmányok feldolgozásának lehetősége és a változatos csoportgyakorlatok azok a technikák, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés és a legpozitívabbak a hallgatói visszajelzések. Mindezekből következően, a Tanszék oktatói és a csoportvezetők kiemelt feladatuknak tekintették, hogy a tantárgy több mint 10 éves tapasztalatát szakcikkek, tanulmányok, könyvrészletek, feladatok, ábrák stb., formájában felhalmozzák és most ugyanezen az elv késztette arra a csoportvezetőket, hogy az évek során felhalmozott empirikus eredményeket – most először – rendezett formában tankönyvbe sűrítsék. A tankönyv felépítése a következő: A kötet …
Tovább a műhöz
Studia oeconomica
- 1995
A közgazdászképzés pécsi megindulásának huszonöt éves jubileumához érkeztünk ebben az évben. A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatóközössége úgy határozott, hogy az évfordulót tudományos rendezvénysorozattal és két jubileumi kötet megjelentetésével teszi emlékezetessé. Az első kötet a Kar történetét, a közgazdászképzés fejlődését és a jövőre vonatkozó elképzeléseinket mutatja be. A második kötet - amit most kézben tart a Kedves Olvasó - a Studia Oeconomica jubileumi különszáma. Ezt olyan mustrának szánjuk, amelyben a most huszonöt éves Kar oktatói adhatnak számot tudományos-kutatási eredményeikről. A tudományos kutatás, és a kutatási eredmények közzététele rendkívül fontos területe az egyetemi életnek. Ez az a tevékenység, amely megkülönbözteti az egyetemet a képzés alacsonyabb formáitól, ez az, ami az oktatás minőségét is fémjelzi, ez az, ami rangot ad. A közgazdasági (beleértve természetesen az üzleti diszciplínákat is) kutatásokat és a publikációs tevékenységet az elmúlt évtizedekben a relatív elzárkózottság, a belteijesség, a világ fő áramlataitól való részleges elszakadás jellemezte. A magyar kutatók a vezető nyugati publikációkhoz nem, vagy csak nehezen juthattak hozzá, külföldön (nyugaton) csak kivételes esetekben publikálhattak. A rendszerváltás e területen is gyökeres változásokat hozott: …
Tovább a műhöz
A könyv a „Vezetőképzésért Alapítvány” támogatásával készült. A IV, V. és X. fejezet alapjául szolgáló tanulmányok az Országos Tudományos Kutatási Alap 1294. sz. programja keretében készültek. | Különböző szakmai fórumokon egyre többször hangzik el, hogy a vállalatok sikeres privatizációjához nem elég csak a tulajdonosváltást végrehajtani. A privatizációt követő piacosítás során igen sokféle változtatást kell végrehajtani a vállalatok szervezetében. Az egyre nagyobb piaci versenyben ma már nem kell a vállalati vezetőket arra ösztökélni, hogy fejlesszék cégük marketing szervezetét, vagy hatékonyan működő ügynökhálózatot építsenek ki, estetleg javítsák controlling munkájukat. Az említett beavatkozások a vállalatok szervezetébe a siker alapvető kritériumaivá váltak. Jogosak azonban olyan kérdések is, mint: Mi a helyzet a vállalati személyzeti munka területén? Mit kell tenni ezen funkció korszerűsítéséért? Mielőtt a kérdések megválaszolásába belekezdenénk, feltétlenül utalni kell a következő két ellentétes tendenciára. Egyrészt rá kell mutatni arra, hogy a vállalati személyzeti munka számos okból kezd itthon is reflektorfénybe kerülni. A rendszerváltás és a hozzá kapcsolódó gazdasági struktúraátalakítás nyomán jelentős munkanélküli réteg jött létre hazánkban. Ennek hálózata (átképzési programok stb.) számottevő támogatást igényel a …
Tovább a műhöz
This collection of articles was prepared in honour of the 30th anniversary of the foundation of the Faculty of Business and Economics in Pécs. 30 years is a short period in the history of the University of Pécs starting in 1367 but very significant in the history of the transition of the Hungarian society and economy. With the so-called "new economic trend" the dismounting of the autocracy of the socialist command economy in Hungary began in 1968. The second centre of education of economists started its work in this favourable atmosphere. As a result of the work of the "founding fathers" the new school soon achieved countrywide recognition in the 70s and in the 80s as a venue of reform education, where students obtained utilisable practical knowledge and could rapidly achieve managerial positions after finishing school.
Real change in research and education started only at the turning point of the 80s and 90s. The Faculty stood more and more committed towards business education and at the same time did not sacrifice its involvement in teaching the
theoretical foundations of modern economics. The special "Pécs-model" was born this way. The past years demanded a lot of foregoing and dedication both from lecturers and students. This time let me speak about the teachers. The task was
to learn new ideas, develop new competencies, learn foreign languages. One of the results of these efforts is the capability that allowed the realisation of this book, written by the teachers …
Tovább a műhöz
Új táborverés (8/2)
- 1989
A helytörténeti feltáró munka során a kutató egy-egy település /község, város/, vagy egy-egy szervesen összefüggő terület /tájegység/ múltjának komplex elemzésére vállalkozik. A rendelkezésére álló forrásanyag segítségével próbálja meg az adott földrajzi egység életének tényeit, azok változásait széles keresztmetszetben bemutatni. A helytörténet tehát annak a fejlődési folyamatnak a tudományos igényű ismertetése, elemzése, amelynek során az adott tájegység, város, község, esetleg üzem, vagy egyéb létesítmény azzá lesz, ami ma. A komplex vizsgálat jelenti az adott egység gazdasági, politikai, társadalmi, településtörténeti, kultúrtörténeti, néprajzi stb. fejlődésének nyomon követését. A helytörténet nem szűkíthető le a köztörténetre. A teljes értékű, igazán komplex kép kialakításához a terület művelődéstörténeti vonatkozásait alaposan fel kell tárni. Az anyagi kultúra elemei mellett a szellemi kultúra emlékei máig sugárzó értőkei is hozzátartoznak az adott tájegységen élők kultúrkincséhez, az egyetemes magyar kultúrához. Az imént vázolt művelődéstörténeti megközelítésen belül lényeges feladat az adott település, tájegység iskolaügyének vizsgálata, akár egy konkrét iskola, akár egy település egész iskolaügyének elemzése útján. Ebből a megközelítésből szemlélve az iskolatörténet egy-egy település, tájegység …
Tovább a műhöz
A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról rögzíti, hogy a felsőfokú képzésben résztvevő hallgató tanulmányait záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga részét képezi a szakdolgozat elkészítése és megvédése. A szakdolgozatnak tükröznie kell, hogy a hallgató képes az önálló munkára, kellőképpen jártas a választott téma szakirodalmában, rendelkezik a témához kapcsolódó tudományterület alapvető ismereteivel, ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges
alapvető technikákat, és alkalmazni is tudja azokat. Jelen tájékoztatónkkal segítséget szeretnénk nyújtani minden szakdolgozatírónak. Célunk, hogy a hallgatók eligazítást kapjanak mindarról, ami a dolgozat megírásához elengedhetetlenül fontos. A témaválasztástól kezdve az irodalomkutatásról, a tájékoztatás forrásairól, eszközeiről, a bibliográfiai leírás- és a hivatkozás szabályairól, az irodalomjegyzék elkészítéséről, a dolgozat szerkezeti felépítéséig bezárólag. A dolgozatíráshoz mindenek előtt témát kell választani. A kutatási téma kidolgozása lesz az a cél, amelynek elérése érdekében elkezdi a hallgató a kutatási tevékenységet. A dolgozat megírásához nélkülözhetetlenek a már meglévő ismeretek, amelyeket a hallgató egyetemi tanulmányai során sajátított el. Több hónapon át kell foglalkozni egyetlen témával, s a jó választás megkönnyíti munkánkat. Sokkal jobban haladunk, ha …
Tovább a műhöz
Eljött hát ez az idő is, Tanár Úr! Valamikor régen, úgy bő 25 éve, még hallgatóként kerültek először kezeim közé emlékkötetek, melyek ugyan nem voltak tankönyvek, de egyes tárgyak esetében közkedvelten adta fel az oktató ajánlott irodalomként. Nem értettem, hogy mi végre is vannak ezek az irományok. Aztán PhD hallgatóként, illetve ifjú oktatóként már kaptam lehetőséget arra, hogy társszerzőként becsatlakozzak bizonyos írásművekbe. Kezdtem megérteni, hogy egy tudományos pályafutás végén, vagy egy kerek évforduló beköszöntével az ünnepelt számára milyen megbecsülést jelző és megható gesztus, hogy a pályatársak, volt tanítványok és barátok meglepik kollégájukat olyasvalamivel, amit csak ők adhatnak: saját gondolataikkal. Egy egyetemi oktató pályája után ugyanis nem marad épület, vagy egy szép szobor, vagy egy jól megszerelt autó, csak a gondolatai élhetnek tovább a tanítványaiban. Átlépve oktatói/kutatói/menedzseri pályám delelőjén, egyre fontosabbá válik számomra, hogy gondolatokat ültessek el mások fejében, és ezt a mintát Farkas Ferenc professzoromtól, mentoromtól, főnökömtől vettem át. Nem az a fontos, hogy ÉN mit akarok elmondani, NEKEM mi a véleményem, hanem az, hogy akinek mondom, az jobbá, többé, nemesebbé, értékesebbé váljon. A fiatal – bocsánat a régies kifejezésért – értelmiségi legfőbb erénye lehet az, hogy gondolkodik, véleményt és …
Tovább a műhöz