Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
PhD tanulmányok 11.
- 2012
Az Egyesült Államok a common law jogrendszer egyik zászlóshajójaként szabályozza a nyilvánosság alapelvét a büntető ügyek vonatkozásában, csakúgy, mint a többi e jogrendszerbe tartozó ország. Természetesen a common law jogcsaládon belül hasonló megoldásokat találunk, mégis, az USA szabályozása számos eltérést mutat a legeredetibb common law területtől, az Egyesült Királyságtól. A legalapvetőbb különbség az, hogy Angliában és Wales-ben nincs írott alkotmány, az Egyesült Államokban pedig alaptörvényi szinten szabályozott a nyilvánosság. Bár kétségtelen, hogy az Egyesült Királyságban is alkotmányos jelleggel lefektetett szabályokat találunk, valós írott alkotmánnyal ezek az országok nem rendelkeznek. Az Egyesült Államokban az alkotmány mellett további, főként szövetségi szintű szabályok rendelkeznek a nyilvánosság alapelvéről, amely megoldásra - elöljáróban elmondhatjuk - ugyancsak a heterogén szabályozás jellemző.
Tanulmányomban annak bemutatására törekszem, hogy az USA milyen formában és hogyan szabályozza a nyilvánosság alapelvét, melyek azok a megoldások, amelyek párhuzamba állíthatóak a common law más országaival, és melyek azok az eltérések, amelyek megkülönböztetik azoktól. Természetesen a vizsgálatok a büntető ügyszakra jellemző regulációkat érintik, a kutatások csak erre a területre terjednek ki. Az USA szabályozásának áttekintéséhez …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 5.
- 2006
1. A Pécsi ítélőtábla Knyfill.20.046/2003/2. és Knyfill.20.030/2004/2. számú végzésével az elsőfokú bíróságnak a kérelmező társadalmi szervezet (egyesület) nyilvántartásba vételéről rendelkező végzését hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot új határozat hozatalára utasította, az alábbiak szerint. Az elsőként említett ügyben az elsőfokú bíróság a kérelmező társadalmi szervezetet nyilvántartásba vette. A megyei bíróság végzése ellen a megyei főügyészség fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróságnak új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező alapszabálya nem felel meg az Etv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 9. §-ában, 3. §-ának (1) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. A fellebbezést az ítélőtábla túlnyomórészt alaposnak találta. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményekre utalva, a Legfőbb Ügyészség által fenntartott ügyészi fellebbezés szerint a demokratikus működést veszélyezteti az alapszabálynak az a rendelkezése, amely szerint a közgyűlés határozatképes, ha a tagok képviselőinek több mint a fele jelen van. Ez a rendelkezés értelmezhető úgy is, hogy a tagok a közgyűlésen képviselőik útján vehetnek részt. A Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással az …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 6.
- 2007
A mindennapi életben gyakran halljuk és használjuk a következő kifejezést: „a fogyasztó megtévesztése”. De mit is jelent? Mit tehetünk akkor, ha úgy érezzük, hogy becsaptak, megkárosítottak? Tiszában vagyunk azzal, mely szervezetekhez fordulhatunk, milyen védelmi eszközök, jogintézmények állnak rendelkezésünkre? Az illetékes szervek minden esetben eljárnak? A fogyasztói jogok védelme több jogág, s szervezet feladata. Ezek között elsősorban a fogyasztóvédelemről szóló törvényt1 kell megemlíteni, mely pontosan meghatározza a fogyasztó jogait, illetve a reklámtörvényt, mely a
fogyasztói döntés kialakulásának tisztességtelen befolyásolását kívánja kizárni. A jogi szabályozás sorából kiemelendő továbbá a versenytörvény, illetve a büntetőtörvénykönyv is. A versenyjog és a büntetőjog a fogyasztói jogok védelme tekintetében sajátos helyzetben van. A jogi szabályozás eredményeképpen e két jogterületen párhuzamos szabályozás alakult ki. Egymáshoz való viszonyukat úgy jellemezhetnénk, mint két békés ország egymás mellett élését, melyek tiszteletben tartják egymás területét, nem lépnek a másik territóriumára. A gyakorlatban mindez úgy realizálódik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban GVH) által a versenytörvény alapján indított eljárások során feltárt esetekben az ügyészek, kik a törvényesség őrei, és a jogszabályok betartatói, nem tesznek …
Tovább a műhöz
E tanulmánykötet az elsőként 2002-ben megjelent Studia Iuvenum Iurisperitorum (A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kara Hallgatóinak Tanulmányai) című sorozat harmadik kiadványa. A kötet a 2005 márciusában Győrött, a Széchenyi István Egyetem által szervezett XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián indult, és helyezést nyert dolgozatok alapján készített tanulmányokat is tartalmazza. A periodika már az első kiadásakor célul tűzte ki, hogy publikálási lehetőséget biztosít a kari tudományos diákkörök hallgatói számára. A törekvések között az is szerepelt, hogy a konzulensek által kimagasló minőségűnek ítélt szakdolgozatok alapján készített írások is helyet kapjanak e kari kiadványban. A Studia Iuvenum Iurisperitorum bizonyos szempontból a Studia Iuvenum folytatásának tekinthető,
amely 1984 és 1986 között jelentette meg az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon eredményesen szerepelt értekezések rövidített változatait és a fiatal oktatók tanulmányait. E periodika a Studia Iuvenum tartalmától azonban részben eltér, mert egyrészt a pécsi Állam- és Jogtudományi Kar valamennyi - nem csak OTDK-n szerepelt - hallgatójának kíván lehetőséget nyújtani arra, hogy színvonalas tanulmányát e kiadványokban közzé tehesse, másrészt kizárólag a hallgatók írásainak publikálására szolgál. A szerkesztő reméli, hogy e kötetben való publikálási …
Tovább a műhöz