Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
IV. Konferenciakötet
- 2022
2021 november 20-án szerveztünk meg immáron negyedik alkalommal
konferenciát a pécsi jogász doktoranduszoknak. A hagyományt még 2018-ban kezdtük meg. A konferencia szervezésével lehetőséget biztosítunk a pécsi PhD-hallgatóknak, doktorjelölteknek, illetve posztdoktoroknak, hogy bemutassák kutatási eredményeiket, majd írásos formában azokat publikálják konferenciakötetben. A konferencia online térben Microsoft Teams alkalmazás segítségével valósult meg. A résztvevők száma 29 volt, ami mennyiségben felülmúlta a korábbi konferenciák iránti érdeklődést. Az előadásokat három (két idegen nyelvű és egy magyar) szekcióba osztottuk be. A publikum számos jogterületről hallgathatott színvonalas előadásokat, amelyeket követően pedig lehetőség volt az eredményeket megvitatni, és kérdéseket intézni az előadóhoz. A szerkesztőbizottság a konferenciakötetbe 17 tanulmányt fogadott be, amelyet online formában publikálunk. A szerkesztők ezúton is köszönik minden előadónak, illetve tanulmányt küldő szerzőnek, hogy a konferencia sikeréhez hozzájárultak.
Tovább a műhöz
Magyarország tájföldrajza ötödik kötete a Dunántúli-középhegység természeti adottságai és erőforrásai jellemzését és értékelését tartalmazza. E régiónak, ill. a Közép-Dunántúlnak; regionális tájföldrajzát, továbbá gazdaság- és társadalomföldrajzát a sorozat következő köteteiben 'tárgyaljuk. A külön kötetekben való megjelentetésre több körülmény kényszerítette a szerkesztőket ; - Közismert, hogy a meglehetősen nagyszámú és több intézményben dolgozó szerzői munkaközösség kutató és feldolgozó munkája rendszerint hosszú é-vekre elnyúlik. Ennek egyik hátrányos következménye az, hogy a termelési, gazdaságföldrajzi adatok részben túlhaladottakká válnak és a kéziratok elkészítése után a következtetések kiegészítésre és átdolgozásra szorulnak. - A Dunántúli-középhegység tájmonográfiához elkészült kézirat jóval læg-haladta az előző kötetnek, a Dunántúli-dombságnak a terjedelmét. Ez várható is volt, mivel a 4. kötetben a nagytájon belüli közép- és kistájak regionális földrajzi tárgyalását mellőztük. Ezt tehettük azért, mert a Dunántúli-dombság középtájadról - Belső- és Külső-Somogy, ToInai-dombság, Mecsek és Baranyai-dombság - részletes feldolgozások, nagyrészt természet-földrajzi tematikájú kismonográfiák már az olvasók rendelkezésére állták. Ezzel szemben a Dunántúli-középhegység körzetéről ilyen előzmények …
Tovább a műhöz
A Magyarország tájföldrajza monográfia sorozat hatodik kötete a Dunántúli-középhegység regionális tájföldrajzát foglalja magába. Az előző, ötödik kötet a Dunántúli-középhegység természeti adottságai és erőforrásai általános jellemzését és értékelését tartalmazza. Az ilyen tagolódás, tárgyalási mód indoklására az előző kötetek előszavában már kitértünk. Azt is megemlítettük, hogy a több mint két évtizeddel ezelőtt megkezdett hazai tájföldrajzi feldolgozás módszere és szemlélete bizonyos fejlődésen, változásokon ment keresztül. Ezt a körülményt tükrözik a monográfia köteteinek feldolgozásában, terjedelmében megmutatkozó eltérések is.
A Dunántúli-középhegység közép- és kistájai szerinti részletes regionális tájértékelés kapcsán jobban törekedtünk a tájalkotó ökológiai tényezők mennyiségi, ill. területenként változó arányú szerepének minősítésére. A regionális természetföldrajzi vizsgálat fontos motívuma volt mindig a táji egységeknek azonosságuk ill. különbözőségük alapján való elhatárolása, rendszerezése és jellemzése. Ebben a tekintetben a tájhatárok megállapítása a tájalkotó tényezők (földtani, kőzettani felépítés, domborzati tagoltság, felszínfejlődés menete, éghajlati ill. időjárási, vízrajzi-hidrológiai jellemzők, továbbá természetes növényzet, a talajfajták és elterjedésük, végül a …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 11.
- 2012
Az Egyesült Államok a common law jogrendszer egyik zászlóshajójaként szabályozza a nyilvánosság alapelvét a büntető ügyek vonatkozásában, csakúgy, mint a többi e jogrendszerbe tartozó ország. Természetesen a common law jogcsaládon belül hasonló megoldásokat találunk, mégis, az USA szabályozása számos eltérést mutat a legeredetibb common law területtől, az Egyesült Királyságtól. A legalapvetőbb különbség az, hogy Angliában és Wales-ben nincs írott alkotmány, az Egyesült Államokban pedig alaptörvényi szinten szabályozott a nyilvánosság. Bár kétségtelen, hogy az Egyesült Királyságban is alkotmányos jelleggel lefektetett szabályokat találunk, valós írott alkotmánnyal ezek az országok nem rendelkeznek. Az Egyesült Államokban az alkotmány mellett további, főként szövetségi szintű szabályok rendelkeznek a nyilvánosság alapelvéről, amely megoldásra - elöljáróban elmondhatjuk - ugyancsak a heterogén szabályozás jellemző.
Tanulmányomban annak bemutatására törekszem, hogy az USA milyen formában és hogyan szabályozza a nyilvánosság alapelvét, melyek azok a megoldások, amelyek párhuzamba állíthatóak a common law más országaival, és melyek azok az eltérések, amelyek megkülönböztetik azoktól. Természetesen a vizsgálatok a büntető ügyszakra jellemző regulációkat érintik, a kutatások csak erre a területre terjednek ki. Az USA szabályozásának áttekintéséhez …
Tovább a műhöz
VI. Konferenciakötet
- 2024
2023. november 23.-ân került megrendezésre a pécsi jogâsz doktoranduszoknak szervezett VI. Konferencia. A konferencia online formâban valosult meg a Microsoft Teams platformjân keresztül. 23 elöadö ismertette kutatâsi eredményeit, akiknek lehetöséget biztositottunk, hogy ebbe a kötetbe publikâljanak. A konferencia hârom szekciora volt felosztva az elöadâsok magyarul, angolul és németül hangzottak el. A jogtudomâny szinte valamennyi területe érintve volt a kutatâsokban. A konferenciakötetbe végül 14 lektorâlt tanulmânyt fogadott be a szerkesztöbizottsâg. Örömünkre szolgâl, hogy a konferencia irânti érdeklödés immâr hatodik éve is töretlen. Bizunk abban, hogy a konferencia és a hozzâ kapcsolodo konferenciakötet hozzâjârul a doktoranduszok tudomânyos munkâssâgâhoz. Ezüton is köszönjük valamennyi szerzönek, résztvevönek, lektornak és szerkesztönek a munkâjât! (...) A zaklatäs a mindennapi életben nagyon gyakran elöfordulö, a sértett szämära minden tekintetben megterhelö cselekmény. A gyakorisägät alätämasztj'äk a büniigyi statisztikai adatok is, miszerint a zaklatäs az egyik leggyakrabban elkövetett büncselekmény Magyarorszägon. Megällapithatö toväbbä, hogy szämos olyan eset is elöfordul, amikor megvalösulnak a zaklatäs elkövetési magatartäsai, mégis akadälyokba ütközik az elkövetö felelösségre vonäsa. Söt olyan esetekkel is talälkozhatunk mindennapjainkban, hogy’ magunk …
Tovább a műhöz