Keresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Kutatási füzetek 11.
- 2005
Mind külföldön, mind hazánkban a legrégebbi és legjobb egyetemi-akadémiai tradíciók egyike, hogy kerek évfordulón az universitas egy tanulmánykötettel köszönti neves professzorát. így tettük ezt 2000 májusában is, amikor Harsányi Iván professzort 70. születésnapján kollégái, hazai és külföldi barátai, tisztelői, tanítványai a „Dél-Európa vonzásában. Tanulmányok Harsányi Iván 70. születésnapjára" című tanulmánykötettel köszöntötték. A laudatioban akkor azt írtuk, hogy Harsányi Ivánt 2000 tavaszán nemcsak 70. születésnapján köszönthetjük, hanem egyúttal a Pécsi Tudományegyetem új professor emeritus oktatójaként-tudósaként is, akinek lelkiismeretes
munkájára, fáradhatatlan munkabírására továbbra is számítunk. S valóban számíthattunk. Kérem a Tisztelt Olvasót, tanulmányozza át azt az imponáló publikációs jegyzéket, amely Harsányi Iván professor emeri tusként 2000 után megjelentetett magyar és idegen nyelvű szakirodalmi munkásságát is tartalmazza. A több mint hatvan bibliográfiai tétel közt találunk monográfiát, tanulmányokat, könyvrészleteket, dokumentumközlést, lexikon-szócikkeket, évkönyvszerkesztéseket s könyvismertetéseket. Mindez persze azt is jelenti, hogy évi rendszerességgel mintegy tucat publikációt jelentetett meg az Ünnepelt. Bárki, aki a pécsi universitas oktatói bibliográfiájára kíváncsi, meggyőződhet erről. Példamutató …
Tovább a műhöz
Kutatási füzetek 11.
- 2005
Mind külföldön, mind hazánkban a legrégebbi és legjobb egyetemi-akadémiai tradíciók egyike, hogy kerek évfordulón az universitas egy tanulmánykötettel köszönti neves professzorát. így tettük ezt 2000 májusában is, amikor Harsányi Iván professzort 70. születésnapján kollégái, hazai és külföldi barátai, tisztelői, tanítványai a „Dél-Európa vonzásában. Tanulmányok Harsányi Iván 70. születésnapjára" című tanulmánykötettel köszöntötték. A laudatioban akkor azt írtuk, hogy Harsányi Ivánt 2000 tavaszán nemcsak 70. születésnapján köszönthetjük, hanem egyúttal a Pécsi Tudományegyetem új professor emeritus oktatójaként-tudósaként is, akinek lelkiismeretes
munkájára, fáradhatatlan munkabírására továbbra is számítunk. S valóban számíthattunk. Kérem a Tisztelt Olvasót, tanulmányozza át azt az imponáló publikációs jegyzéket, amely Harsányi Iván professor emeri tusként 2000 után megjelentetett magyar és idegen nyelvű szakirodalmi munkásságát is tartalmazza. A több mint hatvan bibliográfiai tétel közt találunk monográfiát, tanulmányokat, könyvrészleteket, dokumentumközlést, lexikon-szócikkeket, évkönyvszerkesztéseket s könyvismertetéseket. Mindez persze azt is jelenti, hogy évi rendszerességgel mintegy tucat publikációt jelentetett meg az Ünnepelt. Bárki, aki a pécsi universitas oktatói bibliográfiájára kíváncsi, meggyőződhet erről. Példamutató …
Tovább a műhöz
Kutatási füzetek 12.
- 2005
Ormos Mária, Akadémiánk rendes tagja, a II. (Filozófiai és Történettudományok) Osztály több éven át nagy elismeréssel övezett elnökasszonya. Igen, kénytelen vagyok az elnök szóhoz az asszonyt is hozzátenni, mivel Ormos Máriát rendkívüli asszonynak tartom. Egész tudományos pályáján végigvonul, hogy asszony létére a tudós férfiakat megszégyenítő következetességgel, metsző elmeéllel, invencióval, s a korszakát kutató férfi tudósokat rendszeresen túlszárnyaló merészséggel tevékenykedett. Maradjunk talán az utoljára említett személyiségjegynél, a merészségnél. Egy másik tudományból, a kísérleti orvostudományból kitekintve is nyilvánvaló, hogy Ormos Mária, a
szaktudós rendre a legnagyobb fákba vágta a fejszéjét. (Nem is beszélve több nemzedéket fölnevelő egyetemi oktatói tevékenységéről.) Hiszen van-e, vagy különösen a pályája kezdetén volt-e merészebb feladat, mint a két világháború közti korszaknak (és persze a két világháborúnak) éppen a politikatörténetét, illetve eszmetörténetét vizsgálat tárgyává tenni? Ez a korszak, ez a kettős témakör (gondoljunk csak a fasizmusra és a kommunizmusra, Hitler vagy Sztálin őrült rémuralmára) máig a legélesebb viták kereszttűzében áll. Ormos Mária pedig egyik publikációjában sem habozott kiállni a maga kérlelhetetlen történészi álláspontja mellett. Vérbeli történészként éppúgy megajándékozott …
Tovább a műhöz
Kutatási füzetek 6.
- 1999
(...) (...) Nem tudom, mikor merült fel a politika világában Európa fogalma, de azt igen, hogy első pontos meghatározását a mással, az idegennel és a
veszedelmessel való találkozásának köszönhette. A török haderö megjelenése és előrenyomulása ébresztett egyeseket annak a tudatára, hogy az Európában elterjedt és megszokott viszonyok kifejeznek valami közöset; hogy ezt - talán - Európaként vagy európai kereszténységként lehet megfogalmazni, és
előfordulhat, hogy e közös valóság vagy e közösség együttes védelemre szorul. Természetesen a közös védelem megszervezése nem sikerült, és az
érdekelt hatalmak szépen meg is szokták, hogy Európa határait valahol ott keressék, ahová a törökök már nem jutottak el. Idejük volt bőven a megszokáshoz.
A folyamat viszont már ekkoriban jelezte, hogy az esetleges földrajzi meghatározottságoktól teljesen függetlenül létezhet egy politikai Európa is, amelynek határai sokkal jobban hasonlítanak a gumihoz, mint bármely rugalmatlan anyaghoz. Délkelet felé mindenesetre Európa abban a mértékben terjeszkedett, amennyiben az oszmán birodalmat sikerült visszaszorítani. Jellemző, hogy már a győzelemben bízó szövetséges hatalmaknak még 1917-ben is az egyik békekövetelményük volt Törökország kiszorítása Európából. Mellesleg jegyezzük meg, hogy ez az elvárás végül nem teljesedett be, és azóta sem tisztázta senki: a fél lábbal Európában …
Tovább a műhöz