Keresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
Bármilyen felfogása van is valakinek a nők tudományos képeztetésének szükségességéről és hasznáról, a női jogok kiterjesztéséről vagy megszorításáról, a nőknek a családban vagy a közpályákon való érvényesüléséről, azt az egyet kétségtelenül el kell ismernie, hogy a nők egyetemre bocsátásának ténye, mely 1895 november 19-én Erzsébet napján vált köztudomásúvá, óriási lökést adott nőnevelésünk ügyének. Hirtelenül, váratlan meglepetést okozva következett be a nagy esemény, melyet nem előztek meg a hasonló esetekben szokásos évekig tartó tanácskozások. Wlassics Gyula, az akkori közoktatásügyi miniszter egyszerűen bejelentette az országgyűlésen, hogy «0 császári és apostoli királyi Felségének legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a nők az egyetemeket (Budapest, Kolozsvár, Zágráb) rendes hallgatói minőségben látogathatják». (Eddig csak rendkívüli hallgatókul vétettek fel némely kivételes esetben.) Mint kulisszatitkot beszélték akkor, hogy Ö Felsége Wlassics miniszter előterjesztésére beleegyezését csupán ahhoz kötötte, hogy az osztrák közoktatásügyi miniszter is járuljon eléje hasonló kéréssel, hogy így a monarchia mindkét felének egyszerre nyújthassa a nők egyetemre bocsáttatásának nagy kedvezményét, így is történt, s így bizonyos jogos büszkeséggel gondolhatunk rá, hogy osztrák testvéreink ezt a nagyjelentőségű kedvezményt …
Tovább a műhöz