Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Még a 90-es évek közepén, egyik tanulmányomnak ezt a címet adtam: „A pénzmosás Magyarországon - avagy: fantomból valóság”. Azt kívántam kifejezni, hogy noha már korábban is tanulmányok, dolgozatok, pályaművek tucatjai foglalkoztak a pénzmosással, taglalták fázisait, módozatait, elemezték formáit, szabályozásának állomásait, a deliktum tényleges és lehetséges következményeit, a problémát sokáig mégsem hétköznapi valóságként, hanem kicsit megfoghatatlan fantomként érzékeltük. Aztán ismertté váltak az első gyanús ügyletek, s megvolt a reális esély arra, hogy az elvi alapok hamarosan gyakorlati haszonnal is kecsegtetnek majd. Most, tíz év elteltével megint kicsit szkeptikusok lehetünk, hiszen hiába született meg immár második, igen korszerű és szigorú törvényünk a pénzmosás megelőzéséről, s készültek el a bankok, brókercégek, ügyvédi kamarák belső szabályzatai, előírásai, a pénzmosás fantomja még
mindig nem öltött emberi arcot, újra és újra kicsúszni látszik kezeink közül. Már jól ismerjük, de nem tudjuk rács mögé dugni: pénzmosás miatt ügy úgyszólván nem kerül bírói szakba. Többek között ez a helyzet inspirált minket arra, hogy konferenciát szervezzünk a pénzmosás elleni küzdelem aktuális helyzetéről. Az ülés formális apropóját a pénzmosás elleni első jogi előírásaink megszületésének 10 éves évfordulója, a tartalmi ürügyet pedig …
Tovább a műhöz
„Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya” c. kötet első hangzásra is ambiciózus. Ilyen kiadványnak, ha a mondanivalója hű akar maradni a címéhez, számos jogterületet kell érintenie. Az érdeklődő olvasó tehát kíváncsian, várakozón tekint a kötetben foglalt témák elé - és nem csalódhat. A tanulmányok a jogtudomány olyan széles spektrumán ívelnek át, amely még ilyen ambiciózus cím mellett is lenyűgöző. Helyet kap a kötetben a polgári jog számos aspektusa a szerzői jogtól a devizahitelekig, a munkajog, a társasági jog, a fogyasztóvédelmi jog, a büntető anyagi és eljárásjog, a
közigazgatási jog, a versenyjog, a sportjog, a környezetjog és az adójog, de szó esik alkotmányos identitásról, művészeti szabadságról, intézményi együttműködésről, az egyenlő bánásmódról és a jogi kultúráról is. Valójában azonban ez a sokszínűség a téma sajátja. Az Európai Unió ma már tagállamai jogrendszereinek olyan mértékű változását idézte elő, amely alapján bátran kijelenthetjük, hogy az uniós és a nemzeti jogrend viszonya valóban csak ilyen szerteágazóan, számtalan jogterület bevonásával mutatható be. Ez a fejlődés azért tanulságos, mert - legalábbis az én generációm
számára - valójában a szemünk előtt zajlott. Az 1960-as évektől az Európai Unió Bírósága - az akkori Európai Bíróság illetve Európai Közösségek Bírósága - ítélkezési …
Tovább a műhöz
Bizonyítékok
- 2006
Kevés egyetemi oktató mondhatja el magáról, hogy kollégái már 60 éves korában tiszteletkötettel lepték meg. Öt évvel ezelőtt Tremmel Flórián professzort Minúciák c. tanulmány csokorral köszöntöttük. Érdemes egy pillanatra áttekinteni, hogy mi is történt az ünnepelttel az elmúlt fél évtized alatt, ami ismét érdemessé tette, hogy immáron nemzetközi léptékű tiszteletkötetet nyújthassunk át részére. Mindenekelőtt folytatta vezetői tevékenységét a nevében is megújult, kettőssé vált Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéken, csakúgy mint a helyi, regionális, alkalmanként országos szintű perbeszédversenyek lelkes szervezését. Mint társvezető részt vett a „A bűnözés elleni küzdelem jogi és nem jogi eszközei” doktori alprogramban, amit kiegészített a Rendőrtiszti Főiskola doktori programjának támogatásával. Önálló, nagy lélegzetű tankönyvet jelentetett meg a századelőn „Magyar büntetőeljárás”, majd az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követően két docensével társszerzőségben „Új magyar büntetőeljárás” címmel. Ugyanezt tette a másik kedvelt tárgya, a kriminalisztika körében is, „Kriminalisztika tankönyv és atlasz” címmel. A tanszék nemzetközi kapcsolatainak bővítése érdekében 2002-ben kezdeményezője volt a Közép-európai Bűnügyi Együttműködés létrejöttének, melynek alapító okirata szerint a szervezet …
Tovább a műhöz
Az 1968-as „új gazdasági mechanizmus" meghirdetése szinte azonnal felvetette a hazai közgazdász-képzés reformjának szükségességét is. Mind kormányzati, mind vállalati körökben egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, miszerint az addig „egypólusú”, Budapest-központú gazdasági felsőoktatás megújítása egy erős, mikrogazdasági orientációjú vidéki képzőhely felállításával képzelhető csak el. Noha a helyszín tekintetében eleinte akadtak viták, 1970-re eldöntött ténnyé vált, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Tagozata Pécsett, az addigra egykarúvá vált Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara melletti épületben kap helyet. Míg a tárgyi infrastruktúra viszonylag gyorsan megteremtődött, annál nehezebb volt gondoskodni megfelelően felkészült oktatói garnitúráról. Az 1970/71-es induló tanévnek az MKKE Kihelyezett Tagozata alig egy tucat előadóval vágott neki, akik között éppúgy voltak mindaddig gyakorló vállalati szakemberek, mint az oktatás más helyszíneiről érkező, pedagógiai tapasztalattal rendelkező kollégák. A pionírok között volt két pályakezdő tanársegéd is, egyikőjük, Pintér József emlékére készült e tanulmánykötet. 1970 szeptembere óta a harmincnyolcadik tanév kezdődött az azóta önállóvá lett PTE Közgazdaságtudományi Karon. De az idei az első, melynek tanévnyitó Összoktatói Értekezletének …
Tovább a műhöz
Dr. Ferencz Zoltán egyetemi adjunktus, kandidátus 1951. július 10-én született Pécsett egy négygyermekes család saljaként. Édesapja rendőrtiszt volt, édesanyja fiatalon hunyt el. Az általános és középiskoláit Pécsett végzete. 1969-ben jeles eredménnyel érettségizett a Janus Pannonius Gimnáziumban és még ugyanebben az évben sikeres felvételi vizsgát
tette a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karára. Joghallgatóként aktívan részt vett a Kar kulturális életében: így többek között vezette az Irodalmi Színpadot, vezéregyénisége volt a Glosszátor nevű kari diáklap
szerkesztőbizottságának, valamint amatőr filmesként és kritikusként is tevékenykedett. Társadalmi-közéleti megbízatásai mellett másodéves korától kezdve három és fél esztendőn keresztül vezette a Büntetőjogi Tudományos Diákkört. Tanulmányi eredményei alapján éveken keresztül Népköztársasági Ösztöndíjban részesült. Egyetemi tanulmányait
1975-ben fejezete be „summa cum laude” minősítéssel. 1975. március 1-jén az Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékére került tanársegédként, ahol nagy szorgalommal készült az élethivatásul választott oktatói pálya
magas színvonalú ellátására. 1980-tól a Büntetőjogi Tanszék adjunktusává nevezték ki. Kezdetben szemináriumi foglalkozásokat vezetett büntetőjogból, majd később részt vett az előadások megtartásában. Érdeklődési …
Tovább a műhöz
Egy egyetem tekintélye, szellemisége nem a semmiből jön, azt generációk szorgos munkája teremti meg. Kimagasló személyiségek építenek bele láthatatlan és korunkban már csak nehezen azonosítható köveket, rétegeket. Így aztán a hallgató legtöbbször már nem is tudja, hogy az általa megtanult kriminológiai nézet, büntetőjogi elmélet - melyet tanárnemzedékek sora tanult, majd adott tovább, formálva ezzel gyakorló jogászok szemléletét, eszmerendszerét, világlátását - kinek az agyából pattant is ki először. Jelen sorok írója 1967-ben, büntetőjogi tanulmányainak kezdetén hallotta először néhai nagytekintélyű Losonczy István professzortól: „Mint azt nagynevű elődöm és professzor társam Irk Albert találóan jegyezte meg...”, és jött egy frappáns idézet, példa vagy megállapítás. A dolog szokatlanságával tűnt fel abban a korban, amikor a „nagynevű” megkülönböztető jelző helyett inkább a „burzsoá’, vagy finomabban szólva „polgári
gondolkodó” epiteton ornáns járta. Ki is volt tehát Irk Albert, akinek születése 120. évfordulóján emlékkötettel tisztelgünk?
Egy rövidre szabott előszóban persze képtelenség egy nagy ívű, sok évtizeddel korábban lefutott pályát felvázolni, de szükségképpen sommásan megállapíthatjuk, hogy Irk Albert nagysága már szakmai életútjának kezdetén megfigyelhető, amikor 1910-11-ben korának legértékesebb szellemi műhelyéből, …
Tovább a műhöz
A volt tanítvány és munkatárs tiszteletével emlékezem meg Karunk egykori neves professzoráról, Losonczy Istvánról. A még életben levő diákjai és tanártársai gondolatában még élénken él a 32 éves korában, 1940-ben egyetemi tanárrá kinevezett, szép karrier előtt álló fiatal oktató szigorú tekintetű, de érzékeny lelkületű alakja. Rendkívüli tehetsége a jogfilozófia és az anyagi büntetőjog tudomány alkotó továbbfejlesztésében mutatkozott meg. Az 1937-ben kiadott „A mulasztás okozatossága” ma is mértékadónak tekintett mű, amelyet a hazai és a külföldi jogtudósok azóta is hivatkozási alapnak tekintenek. „A tettesség és részesség a büntetőjog rendszerében” c. monográfiája (1966) 40 év eltelte után is példája a fegyelmezett gondolkodásnak, a tudományos alaposságnak és a szigorú, következetes logikai módszer alkalmazásának. Jogfilozófiai munkásságának érdemeit a 2002-ben Karunkon szervezett tudományos rendezvény jelenlevői elismeréssel méltatták. Ebből az alkalomból jelentette meg a Szent István Társulat Losonczy István „Jogfilozófiai előadások vázlata” című posthumus írását, amely egyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának hivatalos tankönyve. Tudományos karrierjét a II. világháború utáni hazai rendszerváltozás kettétörte. Újkantiánus szellemi tájékozottsága lehetetlenné tette, hogy a mraxista-leninista …
Tovább a műhöz
„Gyökereim nagyon különböző társadalmi helyzetű, foglalkozású és nemzetiségű rétegekbe nyúlnak" - írta magáról egyik alkalommal a büntetőeljárás professzora, a pécsi egyetem oktatói karának kiemelkedő személyisége, nemzetközi hírű írásszakértő, akinek egyik ükapja Deák Ferenc édesapja volt. A svábok által betelepített Szentlászló községben született 1913-ban az utolsó békeévben, ezért joggal és némi, reá jellemző öniróniával vallotta magát „békebelinek". Egész mentalitásában szerény, tudós egyéniségében igényes, egyetemi oktatóként jó humorú és emberséges, de kiváló képességű és megkérdőjelezhetetlen szakértőként is azt a jogász generációt képviselte, amelyet békebelinek nevezhetünk. Akárcsak felmenőink jó anyagból, gondosan készített bútorait, amelyek puszta létükkel hirdették a tartósság, a minőség, a szakértelem és az emberi alkotásba vetett bizalom példáját. Vargha László viszonylag későn, 38 éves korában kezdte egyetemi pályafutását, ahogy maga emlékezett vissza: „a törvénytiprások, koncepciós perek és a dogmatizmus időszakának nyomasztó légkörében". Érett tanárként olyan egyetemi oktató volt, aki műveltségével, világos gondolkodásával, a büntetőeljárás folyamatának logikus szemléltetésével a ma is praktizáló jogászok ezreit képezte és nevelte arra, hogy önállóan kérdezzenek és önállóan gondolkodjanak. …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi Tanszékén a gazdasági büntetőjog oktatásának a rendszerváltás előttig visszanyúló hagyományai vannak, e tradíció megteremtéséért tanszékünk professor emeritusának, Erdősy Emilnek e sorokban is szeretnénk külön köszönetét mondani. 2004-ben, amikor ennek a tanulmánykötetnek a létrehozására irányuló szándék megszületett, a pécsi Gazdasági Büntetőjogi Műhely már több, az aktuális gazdasági büntetőjogi kérdéseket tárgyaló művei rendelkezett (Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények, Budapest, 2002.; Gál István László: A pénzmosás, Budapest, 2004.), reményeink szerint rövidesen megjelenik Nagy Zoltán: Az informatikai bűncselekmények című monográfiája is. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy az egyébként is gyakran módosuló büntetőjogi szabályok között a gazdasági büntetőjog még napjainkban is a legdinamikusabban változó területnek tekinthető, ezért fontosnak tartjuk, hogy viszonylagos rendszerességgel megjelenjen egy olyan tanulmánygyűjtemény, amely a témával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek legfrissebb kutatási eredményeit
tartalmazza. Az olvasó ennek első kötetét tartja a kezében. Tanszékünk a jövőben is támogatni kívánja mind a gyakorlatban dolgozó kollégák, mind a fiatal kutatók munkáját azzal, hogy írásaikkal a szakma képviselőit együtt …
Tovább a műhöz
A magyar jogrendszer az 1990-es évek elején óriási feladatokkal szembesült. A köztársaság kikiáltásával és az állami intézményrendszer átalakulásával egyidejűleg kezdte éreztetni hatását Kelet-Európábán is a világ fejlett régióiban néhány évtized alatt kibontakozott információs forradalom. A jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak mind a közjog, mind a magánjog területén új szemlélettel kellett kezelnie ezeket a több oldalról érkező kihívásokat. Az információs alapjogok is ebben az időben kerültek be az Alkotmány állampolgári alapjogokról szóló fejezetébe. A közjogi, politikai változások és az információs forradalom egymást erősítő hatásai ezekben az új jogintézményekben ismerhetők fel a legmarkánsabban. Az információs alapjogok Információs alapjogok néven foglalhatjuk közös kategóriába a közérdekű adatok nyilvánosságához, megismerhetőségéhez való jogot, amit információszabadságnak (freedom of information) is neveznek, és a magánszféra {privacy) adatainak védelméhez való jogot, röviden az adatvédelmet (data protection). A közérdekű adatok nyilvánossága az állampolgári politikai részvétel és a hozzá szükséges információs bázis biztosítását szolgálja. Az Alkotmány 61 .§. (1) bekezdése deklarálja a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot. „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, …
Tovább a műhöz
A Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai tanszék - a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézettel karöltve - mély tisztelettel adózik Dr.iur.dr.med Dezső László kandidátus, címzetes egyetemi docens emlékének halálának első évfordulóján. Még kezdő oktatói beosztásban voltam, amikor Dezső László tíz éven át - rendszeresen vállalva a Pécsre autózást Zalaegerszegről - közreműködött a kriminalisztika oktatásában. Minden héten nagyon vártam érkezését, mert az együtt töltött órák folyamatos szakmai beszélgetéssekkel teltek, nem ritkán éjszakába nyúlóan. Ő volt a tanszéki szemléltető anyag leglelkesebb és legeredményesebb gyarapítója. Ő volt az, aki szinte hetente hozott hírt olyan ügyekről, amelyek már önmagukban is esettanulmányt érdemeltek volna. Dezső László érdemeit a tudományos konferencia résztvevői is kiemelték. Nagyon örülök annak, hogy a gondolat felmerülése után ilyen sokan - köztük külföldiek is! - igent mondtak az emlékülésre, amelynek végső címe: „Orvosok és jogászok a büntető igazságszolgáltatásban" önmagában is jelzi Dezső László sui generis életművét, a két nagyon távolinak tetsző tudomány - az orvostudomány és a jogtudomány - szoros
kapcsolatát, egymásra utaltságát. Azzal a reménnyel bocsátom a Tisztelt Olvasók rendelkezésére a Dezső László
tiszteletére rendezett konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kötetet, hogy …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara az 1912-ben Pozsonyban megalapított, majd az I. Világháborút követően Pécsre költözött Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem kebelében kezdte meg tevékenységét az 1923. év őszén. Az éppen mögöttünk hagyott 85 esztendő az európai, de a hazai felsőoktatás történetéhez képest is rövid, ám nehézségekben, de sikerekben is gazdag időszak. A Kar 1923-ban tizenegy egyetemi nyilvános rendes tanár kinevezésével kezdte meg az oktatást, meglehetősen szerény elhelyezési körülmények között. Az első tanévre felvett hallgatók létszáma nem érte el a kétszázat. Napjainkra - elsősorban az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett fejlődés hatására - a mintegy ötezer hallgató oktatásáról közel száz kollégánk gondoskodik. A Kar két önálló, a közelmúltban felújított épülettel rendelkezik, korszerű informatikai rendszer és könyvtár áll az oktatók és hallgatók rendelkezésére. Noha nem a rendszerint megünnepelt kerek évfordulóról van szó, úgy véltük, hogy a 85. születésnap megfelelő alkalmat teremt a visszatekintésre. Ennek talán kevéssé szokványos formáját választottuk, amelynek eredményét az Olvasó most kezében tartja.
Amint azt Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter 1923. október 14. napján a pécsi egyetem ünnepélyes megnyitásakor megtartott beszédében hangsúlyozta, a sikeres egyetemi oktatásnak …
Tovább a műhöz