Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


A német magánjogi dogmatika egy örökzöld kérdése: culpa in contrahendo-e a lehetetlen szolgáltatás elvállalása? I. Expozíció: az érvénytelenségi szemlélet eredete és kritikája. 1. Jhering: culpa in contrahendo, mint az érvénytelenség vétkes okozása Rudolf Jhering 1861-ben publikált kismonográfiának is beillő tanulmányában alkotta meg a culpa in contrahendo sajátosan német dogmatikai konstrukcióját. Jhering a római jog formalizmusát konzerváló pandektajogot bírálva egy sor példával illusztrálta, hogy a szerződés érvényességében jóhiszeműen bízó fél a szerződés érvénytelenségét vétkesen okozó másik szerződő féltől gyakran sem szerződésen kívüli, sem pedig szerződésszegési alapon nem követelhet kártérítést. A pandektajog inkoherens felelősségi rendszere így számos kárfelelősségi tényállást a szerződéses és a deliktuális terület közötti senki földjére száműzött, amely gyakran méltánytalanságokra vezetett. E méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében Jhering az akkoriban még korlátlanul uralkodó vétkességi elvet és egy dogmatikai csavart hívott segítségül. Az azóta a culpa in contrahendo jelmondatává váló tézise szerint a kontraktuális jogviszonyokban a feleket terhelő gondossági követelmény nemcsak a már létező, hanem a kialakulóban lévő szerződéses kapcsolatokra is irányadó,4 Oly módon kívánta tehát a szerződés …
Tovább a műhöz
E tanulmánykötet az elsőként 2002-ben megjelent Studia Iuvenum Iurisperitorum (A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kara Hallgatóinak Tanulmányai) című sorozat harmadik kiadványa. A kötet a 2005 márciusában Győrött, a Széchenyi István Egyetem által szervezett XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián indult, és helyezést nyert dolgozatok alapján készített tanulmányokat is tartalmazza. A periodika már az első kiadásakor célul tűzte ki, hogy publikálási lehetőséget biztosít a kari tudományos diákkörök hallgatói számára. A törekvések között az is szerepelt, hogy a konzulensek által kimagasló minőségűnek ítélt szakdolgozatok alapján készített írások is helyet kapjanak e kari kiadványban. A Studia Iuvenum Iurisperitorum bizonyos szempontból a Studia Iuvenum folytatásának tekinthető, amely 1984 és 1986 között jelentette meg az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon eredményesen szerepelt értekezések rövidített változatait és a fiatal oktatók tanulmányait. E periodika a Studia Iuvenum tartalmától azonban részben eltér, mert egyrészt a pécsi Állam- és Jogtudományi Kar valamennyi - nem csak OTDK-n szerepelt - hallgatójának kíván lehetőséget nyújtani arra, hogy színvonalas tanulmányát e kiadványokban közzé tehesse, másrészt kizárólag a hallgatók írásainak publikálására szolgál. A szerkesztő reméli, hogy e kötetben való publikálási …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2