Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Azt szokták mondani, hogy a büntetőjog viszonylag zárt, belterjes tudományág. Éppen ezért e tudományterületen kevés a nagy egyéniség, a legendás tudós. Ám
ha csekély számban is de – mint e kötet címzettje igazolja – vannak kivételek. Szerencsére élnek köztünk olyanok, akiket mind az egyetemek falai között, a
katedrán és a tudományos műhelyekben, mind a szaklapok, könyvkiadók szerkesztőségében vagy a tárgyalótermekben egyaránt sűrűn, nagy tisztelettel idéznek, emlegetnek. Akiknek hatása túlterjed saját szűkebb szakmájuk határain is. Ezzel a kötettel egy ilyen rendkívüli hatású személyiség, Földvári József professzor 80. születésnapjára tisztelgünk. Tanulmányainkkal megpróbáltunk méltónak bizonyulni e szép ünnephez. A könyvnek – azon túlmenően, hogy igyekeztünk benne „legjobb gondolatainkat” csokorba gyűjteni – van egy formai különlegessége is. Sajátos, egyedülálló rekordról tanúskodik: ez immár a harmadik gyűjtemény, amit kedves Professzorunk kerek születésnapjaira átadunk, s ilyen sorozatra nálunk talán még nem volt példa. Mentségünkre: így tudjuk talán legjobban és legmaradandóbban kifejezni nagyrabecsülésünket, ragaszkodásunkat. Kedves Professzor Úr! Őszinte szívvel kívánunk további jó egészséget és boldogságot szeretteid körében, remélve, hogy – ha kicsit tágabb értelemben is – sokan közülünk is e körbe tartozónak érezhetjük …
Tovább a műhöz
(...) Az elmúlt időszakban rendszeresen foglalkoztam a bűnügyi tudományok szerves részét jelentő kriminalisztika tudományrendszerbeli és tartalmi kérdéseivel, ezért ezen gondolatsoromban is azzal kívánok foglalkozni, hogy ezen diszciplína utóbbi időszakban végbement fejlődése hogyan befolyásolhatja a tárgy egyetemi oktatását. Az a közismert tény, hogy a tudományos-technikai fejlődés közvetlenül kihat a
büntetőeljárásbeli felderítés és bizonyítás céljaira igénybevett eszközök és módszerek alkalmazására, nem szorul bizonygatásra. Nem tartom feleslegesnek azonban annak vázolását, hogy a tudomány és a technika fejlődésének utóbbi két évtizedében mely tényezők és hogyan befolyásolták a kriminalisztika elméletét és gyakorlatát. Első helyen a számítástechnika, az informatika, az információ átvitel, tárolás és feldolgozás egymással szervesen összefüggő hatalmas területét kell megemlíteni. A számítástechnikának a 20. század második felében megindult fejlődése, amely kezdetben a rendőrségi nyilvántartások és más adatbázisok mennyiségi és minőségi fejlesztését befolyásolhatta, az 1980-as évektől kezdve minőségi változást hozott a büntetőeljárás és a rendészeti igazgatás szempontjából releváns adatok kezelésében és feldolgozásában.
Az elektronikus alakfelismerés és adatrendezés automatizálása lehetővé tette olyan, korábban is klasszikusnak …
Tovább a műhöz
Tóth Mihály az anyagi büntetőjog és a büntető eljárásjog egyik legkiválóbb professzora, elméleti és gyakorlati szakértője, a gazdasági büntetőjog nemzetközileg is elismert, iskolateremtő egyetemi tanára. Azon kevés professzor közé tartozik, akik
folyamatosan, önzetlenül segítették és segítik a fiatalokat. Az Ünnepelt személye és az alkalom egyaránt indokolja, hogy vastag és színvonalas kötettel tisztelegjünk előtte a 60. születésnapján. Nem emlékszem rá, hogy az elmúlt évtizedben készült-e olyan tanulmánykötet, amelybe ennyire presztízskérdés lett volna bekerülni. A kötet egyedülálló abból a szempontból is, hogy az Ünnepelt jelenlegi és volt munkahelyei mellett a hallgatói önkormányzat is támogatta a megjelentetését, kifejezve ezzel a hallgatók tiszteletét és szeretetét. Magyar és külföldi büntetőjogászok több mint 50 tanulmánya olvasható ebben a munkában, amelynek megjelenését az utolsó pillanatig titkolni igyekeztünk. Jelenleg folyamatban, pontosabban már „finisben” van az új Btk. kodifikációja. Tóth Mihály véleményére, kristálytiszta logikájára, több évtizedes gyakorlati tapasztalataira és megközelíthetetlen büntetőjogi elméleti műveltségére a kodifikáció során különösen számítunk. A gazdasági válság elmélyülésével egyre több nagy gazdasági bűncselekmény válik ismertté, ezek kapcsán a sajtó és a szakmai közvélemény rendszeresen Tóth …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportja 2023. április 14-én „Válságok és büntetőjog” címen megrendezte a fiatal büntetőjogászok első konferenciáját, mely a TKP2021-NVA-07 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NVA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Tovább a műhöz
A koronavírus által okozott világjárvány egyértelműen gazdasági válságot generáló illetve erősítő tényezőnek bizonyult. Mivel a gazdasági válságok hatással vannak a bűnözésre, ezért érdemes röviden megvizsgálni a válságok hatását a bűnözés statisztikájára. 1835 és 1861 közötti bajor adatsorok alapján Georg von Mayr számszerűsíthető kapcsolatot mutatott ki a gabonaárak változása és a lopások száma között. A gabona árának növekedése maga után vonta a lopások számának emelkedését és fordítva. Az 1880-as években a híres francia büntetőjogász és kriminológus, Lacassagne is vizsgálta a gazdasági tényezők és a bűnözés alakulása közötti kapcsolatot. Azt vélte felfedezni, hogy a búzaárak változása szinte teljesen együtt mozog a vagyon elleni bűncselekmények számának változásával, és kimutathatók a gazdasági válságok hatásai is. Az USA 1890-es években lezajlott gazdasági válsága idején a bűnügyi statisztika szintén jelzett. „A válság kezdetekor az újságok a korrupció óriási megnövekedéséről számoltak be. 1895. január 1-jén a Chicago Daily Tribune egy cikkében azt állította, hogy 1894-ben volt a legnagyobb számú sikkasztás 1878 óta, ami egyébként szintén súlyos válságév volt.” Egy német kutatás szerint, amelyet Exner végzett az első világháború után, a következő összefüggést mutatta ki: a munkanélküliek számának minden egymillió …
Tovább a műhöz