Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
A január hóban megalakult új kormány a képviselőházban bemutatkozván, munkásságát a közoktatásügyi tárcza költségvetésének előterjesztésével kezdette meg. A mily fájdalmasan esett látnunk, hogy az új közoktatási miniszter programmbeszédjében a nőnevelés kérdéséről meg nem emlékezett, époly örömmel vettük tudomásul, hogy a költségvetési vita folyamán több szónok és épen maga a miniszter úr e kérdés fontosságát kiemelni törekedett. E felszólalások között különösen nagyjelentőségűek a volt államtitkárnak dr. Pulszky Ágostnak és a jelenlegi közoktatásügyi miniszternek, dr. Wlassics Gyulának, nyilatkozatai. A magasabb nőnevelési intézetek felállításának szükségességét emeli ki mind a kettő; de míg az első a közelmúltban szerzett tapasztalatai alapján a szükségességre csak reámutat, a másik a jövő alkotások sorának várható képét tárja rövid, jellemző vonásokkal az érdeklődők lelki szemei elé. Dr. Pulszky Ágost nagy politikai súlylyal bíró beszédjének a nőnevelés ügyére vonatkozó része a következőképen hangzik: «Valóban bámulatos Magyarországban, hogy ama rövid idő óta, a mely óta a nőképzés nemcsak a tanítóképzés kérdésére vonatkozólag lett tulajdonkép irányítva, hanem az a felsőbb leányiskolák szervezése és a polgári leányiskolák nagyobb tömegben és mértékben való felállítása által más téren is lehetővé tétetett, …
Tovább a műhöz
A nők magasabb képzésének ügye — legalább elméletben — egy nevezetes lépést tett előre. Az egyetemi tanács, Wlassics Gyula közoktatási miniszter tudakozó felhívására kimondta, bőgj7 elvileg nincs kifogása az ellen, hogy az orvosi és gyógyszerészi pályára készülő nők, ha az érettségi vizsgálatot sikerrel letették, a magy. kir. tudomány-egyetemen tovább tanulhassanak. Az egyetemi fokozat elnyerésére tehát a lehetőség jövőben nálunk is meglesz. Bár elvileg e szabadelvű határozat óriási haladást jelent a nőnevelés és nőkérdés ügyében: gyakorlatilag semmi nagy jelentőséget sem tulajdoníthatunk neki. Hiszen az egyetemi tanács e nagylelkű határozatával csaknem egyidejűleg mondotta ki az óvsz. gyógyszerész-egyesület népes közgyűlése, hogy a nőknek a gyógyszerészeti pályán való alkalmaztatását nem helyesli, sőt megengedhetőnek sem tartja. Nem lehet reményünk tehát arra, hogy a nők, mint gyógyszerészek, a közel jövőben alkalmaztatást találjanak, még abban az esetben sem, ha a megfelelő képzettséget maguknak megszerezték. Az az egy-két nő, ki magát esetleg az orvosi pályára képezi, s magát esetleg mint orvos, fentartani fogja, bizonyára ritka kivétel lesz nálunk még bosszú időn keresztül ; s női keresetforrás gyanánt az orvosi gyakorlat sem fog egyhamar számottevő mértékben szolgálni. Csupán egy módon vált volna az egyetemi tanács különben kellőképen meg …
Tovább a műhöz
A hazai nőnevelés ügyének egyik kiválóan lelkes hívét és lankadatlan buzgalmai munkását kísérte a múlt héten örök nyugalomra a barátoknak és tisztelőknek egész serege. A meggyászolt és megsiratott halott özv. Veres Pálné Beniczky Hermin úrnő, az országos «Nőképző-Egyesület» volt elnöke; s a mint e lap hasábjain a fenkölt lelkületű asszony emlékezetét kegyelettel veszszük körül, teszszük ezt nemcsak oly értelemben, hogy az ő nevével egy általa alapított és vezetett jónevű egyesület lesz mindenkor összekapcsolva, hanem azért is, mert kiváló munkássága és széleskörű tevékenysége a közügy, a hazai művelődés, s közelebbről a nőnevelés történetében maradandó nyomot hagyott hátra. Veres Pálné működésének kezdete összeesik hazánkban az alkotmány helyreállításának idejével. Korán csatlakozott ő is azon kiváló egyéniségek csoportjához, kik belátták, hogy az új Magyar-országnak nagy reformokon kell keresztülmennie; hogy a jobb, a boldogabb idők küszöbén fel kell használniok a kedvező körülményeket arra, hogy a mulasztottakat pótolják, hogy megvalósítsák azon magas eszméket, miket a múltban hangoztatni is alig volt lehetséges. Nagy mozgalom és felbuzdulás indult meg csakhamar, úgy politikai, mint társadalmi téren. Az újításra váró intézmények közé sorakozott a hazai nőnevelés igen hátramaradott ügye is, mely lelkes fellcarolót és munkást …
Tovább a műhöz