Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 5

Találatok


A Pécsi Egyházmegye 2009. augusztus 23-án ünnepelte alapításának millenniumát. Az ezer esztendő alatt a püspökség mindig kiemelkedő szerepet vállalt az oktatás különböző szintjeinek fejlesztésében. Koppenbachi Vilmos püspök kezdeményezésére, valamint I. Nagy Lajos király beleegyezésével Pécsett kezdte meg működését 1367. szeptember i-jén Magyarország első egyeteme. Bár működése megszakadt és a török hódoltság idején esély sem volt az újraalapításra, a hagyomány és a gyökerek mélyen megmaradtak. A pécsi egyházmegye soha sem adta fel terveit, hogy betetőzze a felsőoktatást városában. A18. század derekától kezdődően a város és Klimo György püspök újra éleszthette egyetemalapítási szándékát, ám a kezdeményezések eredmény nélkül maradtak. 1785-ben Pécs városa ugyan befogadta falai közé az 1774-ben alapított győri királyi akadémiát, amit azután hosszas huzavona után végül, 1802-ben, tanulói kihágásokkal, és a tanárok igaz hitének hiányával megindokolva visszahelyeztek eredeti helyére. Báró Szepesy Ignác püspök 1828-ban a pécsi egyházmegye élére kerülve ismét felkarolta a felsőoktatás ügyét. A tudományok szeretetétől vezérelve, jövedelmét felajánlva, az universitas alapjainak ismételt megteremtését óhajtotta. Engedélyt csak egy kétkarú, nyilvános bölcsészeti és jogi főiskola felállítására kapott, amely végül 1833. október i-jén …
Tovább a műhöz
„A dolgok igazságának kutatásához módszerre van szükség.” Román László minden igyekezetével a munkajog és tudománya feltárásának módszertanát akarta kifejleszteni. Abban a korban próbálta Magyarországon a munkajog dogmatikai alapjait lerakni, amely ennek a törekvésnek egyáltalán nem kedvezett. Nem véletlen, hogy munkásságának legaktívabb részében kutatásai szembe mentek a munkajog - és egyáltalán a jogélet - fő áramlataival. A munkajog megtartása, megfelelő szintre emelése a jogrendben, a fogalmak kimunkálása, a rosszul beidegződött frázisok kiiktatása hatotta át tudományos gondolkodását. Környezetére hatott, és tudatosan hatni is akart. Jól tükrözi ezt a szándékát az 1989-ban megjelent tankönyvének előszava is. Tankönyve mellett egyéb írásai is új jelenségként mutattak a hazai jogtudományban. Gondolatait, érveléseit, logikai és dogmatikai levezetéseit egyáltalán nem volt könnyű követni és megérteni, de aki feltörte gondolatmenetének kódját, egy zárt és önmagában letisztult rendszert talált. Aki kiemel, óhatatlanul szembe kell néznie bizonyos hangsúlyeltolódások veszélyével. Miközben a munkajog dogmatikai megalapozására, a munkajog fogalomrendszerének letisztázására törekedett (és munkásságában ezek mindennél nagyobb hangsúlyt kaptak), maga a munkajog változott meg alapintézményi szinten, megindult a munkajog lényegi átalakulása, amely mind a mai napig …
Tovább a műhöz
A Klimo György püspök és kora címmel a Pécsi Egyetemi Könyvtár és a Pécsi Egyházmegye közös szervezésében 2010. október 14-én megrendezett konferencia nem volt előzmények nélküli, hiszen az egyetemi bibliotéka harmadik alkalommal szervezett konferenciát a Klimo Könyvtárban folytatott kutatásokkal kapcsolatosan. 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először rendeztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői - jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok - találnak kutatásra érdemes témát a Klimo-gyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó anyagot. 2006 szeptemberében „...használd ezt a könyvtárat ...a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára" - Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címmel szerveztünk újabb tudományos konferenciát. A szimpóziumon elhangzott előadásokat tartalmazó tanulmánykötettel állítottunk emléket a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára. A 2010-es év több szempontból is fontos Pécs városa számára, hiszen ebben az évben Pécs Európa kulturális …
Tovább a műhöz
Különböző írások szövegében olykor felfedezhetők az azokat író személyek legitimációjával kapcsolatos motívumok. Igaz lehet ez tudománytörténeti művekkel kapcsolatosan is, hiszen bármely tudomány történetének megfogalmazója akaratlanul is válogat annak korábbi művelői között, kijelölve pozitív „hősöket”. Természetes, hogy ilyenkor a kutató a múlt azon alakjaiból farag példaképet, akiknek munkásságában saját tudományos vizsgálatainak is az előképét látja. Amikor pedig az általa hőssé formált elődöknek, ill. az általuk hátrahagyott örökségnek későbbi előrelépéseket megalapozó jelentőséget tulajdonít, mellékesen saját tudományos helyzetét is legitimálja, saját kutatásainak érvényességét is igazolja. Ennek a tanulmánynak a megírását kevéssé befolyásolják ezek a körülmények. Bár az igaz, hogy saját kutatásterületemnek – a színeknek – a vizsgálatát igyekszem nyomon követni a múltban, mégsem tartom elődeimnek a következőkben bemutatandó színkutatókat, követendőnek sem tarom az általuk kijelölt irányokat, legalábbis a magam számára. A 20. században a természettudósokon kívül leginkább nyelvészek, pszichológusok és esetleg művészetelmélet-írók, építészek munkáiban bukkan fel a színek témája. Ez a dolgozat a magyar nyelvészek tollából származó, színekről szóló fontosabb publikációkat tekinti át. Ennek a gondolatnak talán …
Tovább a műhöz
Azoknak a hr-szakembereknek, vállalatvezetőknek és érdeklődőknek, akik hatékonyabbá kívánják tenni az eddig kialakult juttatási gyakorlatukat, növelni szeretnék a juttatások ösztönzési szerepét, valamint jobban kívánnak igazodni munkatársaik változó demográfiai összetételéből fakadó eltérő igényekhez. A könyv segíthet abban is, hogy az egyre divatosabbá váló cafetéria (rugalmas) juttatási rendszerek bevezetését fontolgatók alaposabban áttekintsék a problémakör komplexitását és a megvalósításához szükséges lépéseket. Haszonnal forgathatják olyan szakemberek is, akiknek szervezeténél már működik ilyen rendszer, de a bevezetés óta eltelt változások miatt esetleg a meglévő rendszerüket újra kellene gondolni, jobbá és hatékonyabbá kellene tenni. A könyv számos példát és értelmezést tartalmaz, így jó segédanyagul szolgálhat az egyetemi oktatás számára is. (...) Az emberi erőforrás (EE) szerepe és jelentősége talán még soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban és ez a trend minden valószínűség szerint folytatódik. A jól képzett, motivált, teljesítőképes és folyamatos megújulásra képes munkaerő - az általános munkaerő túlkínálat mellett - olyan szűkös erőforrást jelent, amelyért a munkáltatók egyre élesebb versenyt folytatnak. Versenyeznek a minőségi munkaerő megszerzéséért, megtartásáért, lojalitásának biztosításáért és azért, hogy a …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 5