Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
Bizonyítékok
- 2006
Kevés egyetemi oktató mondhatja el magáról, hogy kollégái már 60 éves korában tiszteletkötettel lepték meg. Öt évvel ezelőtt Tremmel Flórián professzort Minúciák c. tanulmány csokorral köszöntöttük. Érdemes egy pillanatra áttekinteni, hogy mi is történt az ünnepelttel az elmúlt fél évtized alatt, ami ismét érdemessé tette, hogy immáron nemzetközi léptékű tiszteletkötetet nyújthassunk át részére. Mindenekelőtt folytatta vezetői tevékenységét a nevében is megújult, kettőssé vált Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéken, csakúgy mint a helyi, regionális, alkalmanként országos szintű perbeszédversenyek lelkes szervezését. Mint társvezető részt vett a „A bűnözés elleni küzdelem jogi és nem jogi eszközei” doktori alprogramban, amit kiegészített a Rendőrtiszti Főiskola doktori programjának támogatásával. Önálló, nagy lélegzetű tankönyvet jelentetett meg a századelőn „Magyar büntetőeljárás”, majd az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követően két docensével társszerzőségben „Új magyar büntetőeljárás” címmel. Ugyanezt tette a másik kedvelt tárgya, a kriminalisztika körében is, „Kriminalisztika tankönyv és atlasz” címmel. A tanszék nemzetközi kapcsolatainak bővítése érdekében 2002-ben kezdeményezője volt a Közép-európai Bűnügyi Együttműködés létrejöttének, melynek alapító okirata szerint a szervezet …
Tovább a műhöz
Egy egyetem tekintélye, szellemisége nem a semmiből jön, azt generációk szorgos munkája teremti meg. Kimagasló személyiségek építenek bele láthatatlan és korunkban már csak nehezen azonosítható köveket, rétegeket. Így aztán a hallgató legtöbbször már nem is tudja, hogy az általa megtanult kriminológiai nézet, büntetőjogi elmélet - melyet tanárnemzedékek sora tanult, majd adott tovább, formálva ezzel gyakorló jogászok szemléletét, eszmerendszerét, világlátását - kinek az agyából pattant is ki először. Jelen sorok írója 1967-ben, büntetőjogi tanulmányainak kezdetén hallotta először néhai nagytekintélyű Losonczy István professzortól: „Mint azt nagynevű elődöm és professzor társam Irk Albert találóan jegyezte meg...”, és jött egy frappáns idézet, példa vagy megállapítás. A dolog szokatlanságával tűnt fel abban a korban, amikor a „nagynevű” megkülönböztető jelző helyett inkább a „burzsoá’, vagy finomabban szólva „polgári
gondolkodó” epiteton ornáns járta. Ki is volt tehát Irk Albert, akinek születése 120. évfordulóján emlékkötettel tisztelgünk?
Egy rövidre szabott előszóban persze képtelenség egy nagy ívű, sok évtizeddel korábban lefutott pályát felvázolni, de szükségképpen sommásan megállapíthatjuk, hogy Irk Albert nagysága már szakmai életútjának kezdetén megfigyelhető, amikor 1910-11-ben korának legértékesebb szellemi műhelyéből, …
Tovább a műhöz
„Gyökereim nagyon különböző társadalmi helyzetű, foglalkozású és nemzetiségű rétegekbe nyúlnak" - írta magáról egyik alkalommal a büntetőeljárás professzora, a pécsi egyetem oktatói karának kiemelkedő személyisége, nemzetközi hírű írásszakértő, akinek egyik ükapja Deák Ferenc édesapja volt. A svábok által betelepített Szentlászló községben született 1913-ban az utolsó békeévben, ezért joggal és némi, reá jellemző öniróniával vallotta magát „békebelinek". Egész mentalitásában szerény, tudós egyéniségében igényes, egyetemi oktatóként jó humorú és emberséges, de kiváló képességű és megkérdőjelezhetetlen szakértőként is azt a jogász generációt képviselte, amelyet békebelinek nevezhetünk. Akárcsak felmenőink jó anyagból, gondosan készített bútorait, amelyek puszta létükkel hirdették a tartósság, a minőség, a szakértelem és az emberi alkotásba vetett bizalom példáját. Vargha László viszonylag későn, 38 éves korában kezdte egyetemi pályafutását, ahogy maga emlékezett vissza: „a törvénytiprások, koncepciós perek és a dogmatizmus időszakának nyomasztó légkörében". Érett tanárként olyan egyetemi oktató volt, aki műveltségével, világos gondolkodásával, a büntetőeljárás folyamatának logikus szemléltetésével a ma is praktizáló jogászok ezreit képezte és nevelte arra, hogy önállóan kérdezzenek és önállóan gondolkodjanak. …
Tovább a műhöz
A magyar kriminológia kutatási eredményekben gazdag, tankönyvekben azonban nem bővelkedő tudományterület. A kriminológia egyetemi oktatását megnehezíti, a diszciplína hazai továbbfejlődését pedig akadályozza az új ismereteket tartalmazó hazai tankönyv hiánya. Ezért kezdeményeztük 2004-ben egy átfogó kriminológiai tankönyv elkészítését. Nagy örömünkre, a felkért szakemberek vállalták a közreműködést és ennek köszönhetően 18 szerző munkájával elkészült a 25 fejezetet tartalmazó Kriminológia -Szakkriminológia c. tankönyv. A mű három szerkezeti egységből áll. Az első rész tudományelméleti, tudomány-történeti és a bűnözés megismerésével, értelmezésével kapcsolatos fejezeteket tartalmaz. A második részben a kriminológiai szempontból leglényegesebb bűncselekmény- és bűnelkövetői csoportokra vonatkozó ismereteket tárgyaljuk. A harmadik részben a bűnözésre való reagálás kriminológiailag releváns kérdéseit bemutató fejezetek szerepelnek. A tankönyv azoknak a szakoknak a hallgatói számára készült, amelyeken kriminológiát, illetve a bűnözés kérdéskörével, a bűnelkövetőkkel való bánásmóddal és a bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismereteket oktatnak. A kötet, szándékaink szerint szakkönyv is. Ennek megfelelően munkánkat az egyetemi és főiskolai hallgatókon túl ajánljuk szociálpedagógusoknak, deviánsokkal foglalkozó szociális munkásoknak, …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 4.
- 2005
Finszter Géza 1945. május 19-én született Budapesten. Ez a száraz adat egy kívülálló számára semmit sem mond, de a kortársak tudják, hogyan is nézhetett ki szülővárosa ezen a napon, és azt is, milyen életeséllyel indult egy újszülött a „béke” első hónapjaiban. Már önmagában az is teljesítmény, hogy valaki sikerrel vészelte át XX. század második felét, túlélte a szocializmus, a rendszerváltozás különösen viszontagságos éveit, de a ma 60 éves jubiláns ezen a nem is annyira magától értetődő eredményen túl, impozáns tudományos életművet is felépített. Tudósi teljesítményének dimenzióit jól jellemzi, hogy az 1984-es kandidátusi disszertációja óta 53 tanulmányt és négy könyvet tett közzé, úgy, hogy mindeközben felelős állami posztokon dolgozott, és csak a legutóbbi években vált főállású kutatóvá. Hat külföldi publikációja és ugyancsak hat recenziója jelzi a tudományos közéletben való aktív szereplését. Negyven különféle forrás idézi valamely közleményét.
Már a pályakezdés éveiben tanúbizonyságot tett tudományos érdeklődéséről. Rendőrtisztként az alapos gyanú, valamint az önkéntes visszalépés bizonyítása körében több kriminalisztikai tárgyú, alapos dogmatikai felkészültséget tükröző dolgozata jelent meg a Belügyi Szemlében. A későbbiekben a politikai deliktum kriminológiai vizsgálatára vállalkozott. 1945 után először ő …
Tovább a műhöz
Ez a kötet Földvári József professzor úr 75. születésnapjára és 50 éves oktatói jubileumának tiszteletére készült.
Az igen széles területet átfogó dolgozatokat tematikailag lehetetlen csoportosítani; a tanulmányok a jog, s ezen belül az egyes jogágak változatosságát, sokszínűségét reprezentálják. Egy valamiben azonban közösek. Valamennyi írás azt az igényes szellemiséget igyekszik tükrözni, amelynek kialakulását közvetlenül vagy közvetve, tanácsaival, vagy csak személyes példájával az ünnepelt is segítette és segíti. Tanítványai, munkatársai, s a legszerencsésebbek: barátai, egyaránt sokat
meríthettek gazdag életművéből, tanulhattak tőle tudományos alaposságot, emberséget vagy stílust. S a tanulóéveknek szerencsére még nincs végük. Köszönjük, professzor úr az útravalót és reméljük, hogy aktív munkájára még nagyon sokáig számíthatunk. Sok boldogságot, jó egészséget kívánunk. | (...) A római büntető- és polgári igazságszolgáltatás kezdeteire, akárcsak általában a római jog történetére, csupán későbbi jogfeljegyzésekből, valamint más népek korai jogállapotaira vonatkozó ismereteinkből tudunk visszakövetkeztetni. Ezek a következtetések az ismeretforrások hézagos volta miatt természetesen gyakran alig haladhatják meg a több-kevesebb
valószínűséggel bíró hipotézisek szintjét. A későbbi jogfeljegyzésekből annyi mindenesetre …
Tovább a műhöz
Földvári József 1926. október 9-én született a Somogy megyei Attalán. Középiskoláit a Kaposvári Állami Gimnáziumban végezte, 1946-ban itt érettségizett jeles eredménnyel. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, az állam- és jogtudományi doktorátust 1951. január 26-án nyerte el „summa cum laude" fokozattal. A büntetőjogot Losonczy István professzornál hallgatta, az ő meghívására még tanulmányainak bevégzése előtt, 1950. szeptember 1-én gyakornokként a Kar Büntetőjogi Tanszékére került és ettől kezdve, mind a mai napig megszakítás nélkül e tanszéken dolgozott. A tanársegédi, adjunktusi, docensi stációk után 1968. július 1-én egyetemi tanárrá nevezték ki. Az állam- és jogtudományok kandidátusa fokozatot 1958-ban, az állam- és jogtudományok doktora fokozatot 1972-ben nyerte el. Fontos tisztségeket viselt mind a Kar, mind az Egyetem vezetésében. 1971-től 1974-ig az Állam- és Jogtudományi Kar dékánhelyettese, majd az 1974/1975. tanévben dékánja volt. 1975-től 1984-ig
a Pécsi Tudományegyetem rektora volt. Rektori működése alatt a korábbi „egykarú" Egyetemen 1975-ben létrehozták a Közgazdaságtudományi Kart, majd 1982-ben a Tanárképző Kart. Ezzel indult meg az a fejlődés, amelynek eredményeképpen ma a Janus Pannonius Tudományegyetem már öt karon képez szakembereket. 1981-ben vette fel az Egyetem a kiváló humanista, költő …
Tovább a műhöz