Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 25

Találatok


Turning to the age of 75 is such a nice occasion that we might be allowed to break down accepted forms, to offer irregular congratulations when greeting Professor Antal Ádám. This sort of opportunity is provided also by his long professional career, since we have managed to perceive his work on several anniversaries. Perhaps only a few people know about the fact that the internationally recognised Constitutional lawyer of our age was almost directed to the teaching profession by the former regime. Although he exchanged pedagogy to legal studies as soon as an opportunity occurred, this break seems not to have been fatefully definitive: he has still become a Teacher. There is no special certificate or diploma to prove this, but thousands of students (who have selected him the most popular tutor many times) warrant it, and his colleagues evidently acknowledge him. He is a genuine tutor, who regards even exams as a sort of final possibility for consultation and he thinks, even during the exams, it is not too late to impart his knowledge. (His example has been followed: at present, several of us confess and follow his example by teaching prospective colleagues, graduating students even at state examinations.) Those who question Professor Ádám are never left without a reply: his answers are characterised by politeness and patience, empathy and thinking together, thoughtfulness and sound foundations and also problemorientation. He keeps raising potential connections namely …
Tovább a műhöz
A közigazgatás szervezeti rendszerét, működését érintő, a 2010. évi választásokat követően hozott kormányzati döntések átalakították az államigazgatási/önkormányzati rendszert, a közfeladatok ellátásának rendjét. E folyamatok a közigazgatás valamennyi területét érintették, kihatottak (kihatnak) a közigazgatás és az emberek közötti kapcsolatok alakulására is, amelynek fontosságához nem férhet kétség. Ennek ellenére megállapítható, hogy viszonylag kevés figyelmet kap e téma a szakmai, gyakorlati munkákban (itt most a politikai megnyilvánulásokat nem érintjük). Ezért is döntött úgy a PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke és A Jövő Közigazgatásáért Alapítvány, hogy 2013 márciusában konferencián vitatja meg a jelzett témakör számos vetületét, majd az Alapítvány könyvben is megjelenteti a tanácskozás írásos anyagát azzal, hogy az azon részt venni nem tudó, több jeles elméleti, gyakorlati szakembert is felkér a kötetben való publikálásra. Ők e kérésnek nagy örömmel tettek eleget. Köszönet valamennyi szerzőnek magas színvonalú munkájáért. A közel 20 szerző munkáját tartalmazó kiadvány írásai közvetlenül, vagy közvetetten érintik e központi kérdést, de értelemszerű témaköri elkülönülést is adnak. Erre figyelemmel a szerkesztő 5 tematikai egységbe csoportosította a tanulmányokat. Az első fejezetbe kerültek azok, amelyek európai kitekintésben …
Tovább a műhöz
1999. november 25-én a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tudományos emlékülést rendezett Számel Lajos professzor születésének 80. évfordulója alkalmából. A nagyszámú elméleti és gyakorlati szakember és az egyetemi hallgatók előtt megtartott tanácskozás igen magas színvonalú előadásait a pályatársak, a hazai közigazgatástudomány jeles képviselői tartották. A szervezők ezúton is köszönetüket fejezik ki azért, hogy „első szóra” eljöttek Pécsre és azért is, hogy tanulmányaikat eljuttatták a kiadóhoz. Ennek révén vált lehetővé az, hogy (viszonylag rövid időn belül) napvilágot láthasson e mű. Ugyancsak köszönet illeti a nyomdát, a gyors megjelentetésért. A konferencia nem véletlenül választotta központi témájául a törvényességet. Tette ezt egyrészt azért, mert ez az a problémakör, amely végighúzódik a szameli életművön, s - hasonlóan az elmúlt évtizedekhez - a törvényesség maradéktalan érvényesülésének biztosítása korunk közigazgatástudományának, politikai, állami életünknek is egyik legaktuálisabb problémája. A tanulmányok felölelik az alkotmányosság és törvényesség összefüggéseitől a közigazgatási eljárásig, az irányítási, felügyeleti viszonyokon keresztül az EU-csatlakozásból fakadó követelmények számbavételéig a közigazgatás elmélete és gyakorlata előtt álló jelentős kihívásokat, s javaslatokat adnak …
Tovább a műhöz
Napjaink egyik figyelemre méltó tapasztalása az, hogy felértékelődött a társadalom területi-helyi folyamatainak jelentősége. Ebből fakad az, hogy felerősödött a politika területi-helyi adaptálásának, alkalmazásának hordereje is. Mivel pedig a politika végrehajtója a közigazgatás, így ennek fontossága is növekvőben van. Nem nehéz felismerni tehát azt, hogy a társadalmi folyamatok sodrásai, az ezeket terelő politika és a végrehajtásra hivatott közigazgatás közt erős, egymásra ható kapcsolódás alakult ki. A társadalomépítés folytonos haladása vagy néholi visszamaradása, az elképzelések és a lehetőségek közti feszültségek szüntelen ébrenlétben tartják a politikát, mely aztán igénye és adottsága szerint gyorsítja, vagy éppen helyben tartja a közigazgatás fejlődését. Talán éppen a társadalmi folyamatok megyei sodrásának felerősödése eredményezi azt, hogy mostanság a területi-helyi közigazgatás fejlődése valamivel szaporábbnak tűnik az országosnál és az átlagosnál is. A szocialista demokrácia kibontására való törekvés erjesztő hatása is érződik a politikai intézményrendszer javuló munkamegosztásában, az egészséges decentralizációban, az igazgatás szervező és szolgáltató karakterének erősödésében. Jó irányú változásoknak vagyunk tehát szemtanúi és átélői. Igaz ez még akkor is, ha egyesek - még e kötet szerzői közül is - lassúnak ítélik …
Tovább a műhöz
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja a Janus Pannonius Tudományegyetemmel és a Pécsi Akadémiai Bizottsággal közösen, Baranya megye és Pécs Megyei Város Tanácsainak támogatásával 1986. április 22.-én, Bihari Ottó akadémikus, egyetemi tanár, az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete volt igazgatója születésének 65. évfordulója tiszteletére Emlékülést rendezett. E kötet az Emlékülés anyagát tartalmazza, beleértve az ülésen el nem hangzott, de írásban megküldött referátumokat is.  | Az államhatalom gyakorlásának egyik kulcskérdése az, vajon a jövő társadalmi formátumainak kiépítését érti-e az apparátus, küzd-e érte, vagy hagyja, hadd burjánozzék dudvaként mindaz, amit befolyásolni lehetne, és - talán - el lehetne kerülni a modern társadalom csapdáit. El kell várnunk az államapparátus minden részlegétől, hogy a kimondott és a kimondatlan igényekre is reagáljon. A törvény adta kereteket csak akkor tudjuk a mának megfelelő igényekkel kitölteni, ha a jogalkalmazó mindazokra a kérdésekre válaszol, amelyek a jogszabályok szövege mögött felismerhetők, így az érdekek megismerésére, mérlegelésére és integrálására. Természetes, hogy ez nemcsak a jogalkalmazó kötelessége, hanem a politikai szervezeteké is, beleértve a tömegmozgalmakat, a tömegszervezeteket és másfajta érdekképviseleteket is.( Bihari Ottó) | (...) A Magyar Tudományos …
Tovább a műhöz
A világmindenség legátfogóbb törvényszerűsége a folytonos változás. Ennek a sokszínű folyamatnak egyetlen állandó eleme maga a változás felsorolhatatlanul sokféle érvényesülése. A tudományok fejlődése, az emberi aktivitás korszakonként eltérő arányban és tartalommal gyakorol előnyös, hátrányos, gyorsító és fékező hatást a változásokra. Ezekből az általános megállapításokból kiindulva és ezeket a Pécsi Jogi Kar 90 éves fejlődésére vetítve először arra emlékeztetek, hogy a jelzett időszakban országunk vesztes részese volt a II. világháborúnak, átélt két társadalmi, gazdasági és politikai rendszerváltozást, valamint számos kulturális és egyéb életviteli módosulást. Lehettek-e, voltak-e eközben az államnak, a jognak és a jogtudományoknak szilárdságot, biztonságot és haladást segítő elemei? Hogyan szolgálták Karunk oktatói az elméleti igényességet, a dogmatikai pontosságot, a haza iránti hűséget és a társadalmi szolidaritást? Hogyan nyilvánult meg a torzult, a korszerűtlen hivatalos elvárásokhoz igazodás, illetve annak mellőzése? Milyenek voltak a hullámvölgyek, hogyan érvényesültek a kibontakozások, a fellendülések? A tanszékekről írt tanulmányokban megalapozott, őszinte hangvételű elismeréseket olvashatunk több nagytekintélyű elődről, Karunk jelenlegi két akadémikusáról, neves professzorainkról, tehetséges, fáradhatatlan és termékeny …
Tovább a műhöz
Csefkó Ferenc 1947. február 21-én született Kalocsán. 1973-ban szerzett jogi diplomát a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1976-tól az – akkori – Államjogi Tanszéken kezdte egyetemi pályafutását, majd 1997-től adjunktusként a Közigazgatási Jogi Tanszéken tevékenykedett, 2009-től címzetes egyetemi docensként vesz részt a Közigazgatási Jogi Tanszék oktatási és kutatási tevékenységében. Csefkó Ferenc pályafutását sokrétű és sokoldalú szakmai tevékenység jellemezte, de ezek közül mindig különös odaadással és odafigyeléssel látta, és látja el a mai napig egyetemi tennivalóit. Választott tudománya és Alma Matere iránti alázata, elkötelezettsége, és szeretete példaértékű. Oktatási és kutatási tevékenységében az elmélet és a gyakorlat közötti egyensúlyra törekedett, publikációt a tudományos alaposság és a letisztult gondolatmenetek jellemzik. A hallgatókkal és az oktatókkal való viszonyát mindig a közvetlenség, a kollegialitás és a kölcsönös tisztelet határozta meg. A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara, illetve a Közigazgatási Jogi Tanszék, továbbá a pályatársak, oktatótársak, volt tanítványok, tisztelők, barátok nevében köszöntjük a hetven éves Csefkó Ferencet születésnapja alkalmából. Kívánunk az Ünnepeltnek minden jót, sok boldogságot, jó egészséget és további kitartó alkotókedvet!
Tovább a műhöz
Ádám Antal 1930 február 14-én született Jánoshalmán középbirtokos, földműves családból. Elsőgenerációs értelmiségi habitusának megítéléséhez figyelmet érdemel, hogy anyai ágon az ugyancsak földműves Faddi családból hat tekintélyes szerzetes tanárnő került ki a XX. század első felében és anyai nagybátyja az országosan ismert ferences hitszónok, az 1999 májusában 90. évét betöltött P. Faddi Othmár. Neki, mint a nyíregyházi ferences kolostor akkori házfőnökének köszönhette, hogy a jánoshalmi Polgári Fiúiskola első osztályának elvégzése után, 1942 őszén a nyíregyházi Királyi Katolikus Gimnázium második osztályába iratkozhatott be azzal - az egyébként sikeresen teljesített - feltétellel, hogy az első félév végéig három tantárgyból különbözeti vizsgát is tesz. A második és a harmadik tanévet kitűnő eredménnyel és a város jutalmával végző gimnazista másfél évig három hasonló sorsú társával a ferences rendházban lakott és részben szemlélője, másrészt több tekintetben részese volt a ferences atyák hitbuzgalmi és közösségi, önellátó életének. Ezek az élmények mély benyomást és hosszan érvényesülő hatást gyakoroltak az ismeretek szerzésére és az erkölcsi tökéletesedésre egyaránt törekvő ifjúra. A gyakori bombázások miatt a tanév 1944-ben már április közepén befejeződött. Az egyre súlyosbodó háborús körülmények között …
Tovább a műhöz
Az Emlékkönyv Dr. Bihari Ottó (1921-1983) akadémikus volt kollégáinak, barátainak, tanítványainak és más tisztelőinek megemlékezése a hazánkban és külföldön egyaránt elismert, jelentős szerepet betöltő tudós születésének 80. évfordulójára. Bihari Ottó — korának kiemelkedő alkotmányjogásza — 1956 szeptember 1-től 1983-ban bekövetkezett haláláig dolgozott a pécsi jogi karon. 1957-ben védte meg kandidátusi értekezését, 1962-ben pedig az állam- és jogtudományok doktora fokozatot nyerte el. Kutatómunkájában és publikált műveiben elsősorban alkotmányjogi és államszervezeti kérdésekkel, az állam és egyház viszonyával, az államhatalom gyakorlásának továbbfejlesztésével foglalkozott, de emellett területfejlesztési tárgykörökben is jelentős életművet hagyott hátra. Átfogó történelmi ismeretei, széleskörű nyelvtudása, magas fokú filozófiai képzettsége lehetővé tették, hogy a jogi, politológiai, szociológiai és összehasonlító módszert alkalmazó — interdiszciplináris jellegű — vizsgálódásai eredményét ne csak monográfiáinak, tankönyveinek és számos tanulmányának megírása során hasznosítsa, hanem e szemléletet törekedett érvényesíteni egyetemi oktatómukájában is. Az MTA 1973-ban levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává választotta. Munkásságát 1975-ben Állami Díjjal ismerték el. Generációkat oktatott és nevelt. Szerette tanítványait, …
Tovább a műhöz
Az Állam- és Jogtudományi Karon régóta élő hagyomány szerint egykori jeles oktatóink emlékét kegyelettel őrizzük és ápoljuk. Kollégánk, sokunk számára hajdani tanárunk, Markos György, az Alkotmányjogi - akkori nevén Államjogi - Tanszék oktatója a múlt évben töltötte volna be hetvenedik életévét. Oktatói és kutatói munkássága előtt tisztelgünk most ezzel az emlékkötettel. Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a kötet szakmai gondozásával és a tanulmányok elkészítésével járultak hozzá Markos György emlékének felidézéséhez. | Markos György 1938-ban született Zalaegerszegen pedagógusszülők gyermekeként. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az érettségit követően egy évig fizikai munkát végzett, majd felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1958-ban kezdte meg tanulmányait. 1963-ban végzett, de az Egyetemtől nem szakadt el. 1963. július 1-jén gyakornokként kezdte meg oktatói pályáját. 1964. január 1-jén egyetemi tanársegédi, 1969-ben pedig egyetemi adjunktusi kinevezést kapott a Kar Államjogi Tanszékére. Nóta bene: akkoriban és még meglehetősen sokáig „államjognak’'’ nevezték az alkotmányjogot. Ebben az időben mind tudományos és oktatói munkássága, mind közéleti aktivitása eredményekben gazdag életpályát ígért. Diákkorától kezdve rendszeresen jelentek meg tudományos …
Tovább a műhöz
Widmung als Oberassistent. 1965 wurde er zum Dozenten, 1978 zum Universitätsprofessor (Ordinarius) ernannt. Als Erzieher von Juristengenerationen ist seine strahlende Persönlichkeit vorzüglich durch langjährige Erfahrung, pädagogische Weisheit, einen meisterhaften Rechtssinn und eine besonders faszinierende, humorvolle Vortragungsart gekennzeichnet. Sein geistiger Horizont erstreckt sich weit über das römische Recht hinaus auf andere Wissensgebiete. Diese bewunderungswürdige Weite seiner gesellschaftswissenschaftlichen Sichtweise wurde u. a. durch die statistischen, wirtschaftswissenschaftlichen und bürgerrechtlichen Seminare, die er als Assistent an der Fakultät hielt, mit begründet. Ausserdem sind seine hervorragenden Kenntnisse in der Geschichte und Kriegswissenschaft unter seinen Freunden und Verehrern wohl bekannt. Daher ist es keineswegs erstaunlich, dass er als Ersatzmann nötigenfalls jeweils ausgezeichnete Vorträge an der Fakultät hielt, so z. B. über ungarische Rechtsgeschichte - nach der Entfernung von Alajos Degré - oder über bürgerliches Recht. Dank der Wirkung von Ferenc Benedek genoss der römischrechtliche Lehrstuhl der juristischen Fakultät von Pécs zahlreiche Jahre hindurch auch auf internationaler Ebene guten Ruf und Anerkanntschaft. Ferenc Benedek nahm am öffentlichen Leben der Universität jeweils freudig Anteil. Als Lehrstuhlleiter war er fortwährend Mitglied des Fakultätsrats, einige Jahre bekleidete er das Amt des …
Tovább a műhöz
Ünnepi kötetünk Visegrády Antal professzor úr előtt tiszteleg 65. születésnapja alkalmából. Szerkesztők olyan művel kívántak ennek a nemes feladatnak eleget tenni, amely azon külföldi és hazai szerzők tanulmányaiból áll, akik jól ismerik az Ünnepelt emberi illetve tudományos habitusát, és örömmel vállalták e jeles alkalom megörökítését. Jubiláns a nemzetközi és hazai tudományos élet elismert alakja, elméleti munkássága rendkívül széleskörű, nemcsak a jog- és állambölcselet körét érinti, hanem kiterjed a jogösszehasonlítás, valamint a jogi kultúrák, a világ nagy jogrendszereinek, a bírói jogalkotás, a modern és posztmodem jogbölcseleti irányzatok, a jog hatékonysága, a kelet-közép-európai rendszerváltások, a lakosság jogtudata, a bírói etika, az európai jogi gondolkodás és jogfejlődés irányai, valamint az európai integráció és a globalizáció tárgyköreire is. A jog- és államtudomány egyetemességének eszméjét tükrözik művei. Visegrády Antal 1975-től kezdve dolgozik a Pécsi Tudományegyetem (korábban Janus Pannonius Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán, ahol végigjárta a ranglétrát, majd az 1995. évtől egyetemi tanárnak nevezték ki. Az Állam- és jogbölcselet tantárgy, valamint a Muzulmán jogból, A magyar jog- és állambölcselet történetéről, Az EU jog- és állambölcseleti problémáiról, illetve A világ nagy jogrendszerei …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 25