Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
1967. szeptember 1-én lesz 600 éve, hogy V. Orbán pápa megerősítette I. Lajos magyar király pécsi egyetemalapító levelét. A pécsi egyetemalapítás beilleszkedett a közép-európai egyetemalapítások sorába, mely IV. Károly cseh király 1348. évi prágai egyetem alapításával vette kezdetét, s a krakkói (1364) és a bécsi (1365) egyetemek létrehozásával folytatódott. A közép-európai Maecenások versenyében a magyar király sem maradhatott el, s néhány évi előkészület után Pécsett, az ország egyik legnépesebb városában hozza létre az Universitast. Az egyetem anyagi létalapját — amint az oklevelek kimutatják — nem annyira a király, mint Vilmos pécsi püspök és káptalana biztosították, akik ezt annál könnyebben tehették, mert a pápai Liber taxarum hitelt érdemlő tanúsága szerint abban az időben a legtehetősebb püspökség volt a latifundiumokban egyébként sem szűkölködő magyarországi püspökségek, sőt érsekségek között is. Vilmos pécsi püspök az egyetem első tanárául barátját, Galvano di Bolognát hívta meg a páduai egyetemről, ahol akkor a dekretalisokat adta elő, aki az egyetem szervezésében az Alma Mater Bononiensis és a páduai egyetem jogi oktatási szokásait és módszereit ültette át a pannoniai egyetemre. Megindult a jogi oktatás, és vele együtt a septemartes liberales tanítása, amely már előbb is folyhatott Pécsett a káptalani vagy a
városi iskolában. Talán …
Tovább a műhöz
A Klimo Könyvtár átköltözésének 100. évfordulójára a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtára 1931-ben megjelentette első közleményeit. Az 1931-től 1954-ig - csaknem negyedszázadon át - tartó sorozat működtetésében kimagasló érdemeket szerzett Fitz József, az Egyetemi Könyvtár igazgatója. Fitz Józsefnek feltett szándékában állt megismertetni Pécs lakosságával a Klimo Könyvtárban fellelhető ritka kincseket.
Az 53 darabból álló sorozat széles perspektívával bír, számos területen nyújt beható tudást az olvasóknak. Megtalálhatók benne egyetem-, könyvtár-, nyomdászat-, irodalom-, nyelv-, művelődéstörténeti és genealógiai témájú írások is. A tematikai változatossággal "kéz a kézben jár" a műfaji sokszínűség is. A számokban a különböző források egész tárháza tűnik fel: oklevelek, életrajzok, leszármazási táblázatok, énekek, útleírások.
A tanulmányok között több különlegesség fedezhető fel. Kardos Tibor munkája a Hunyadi Mátyás-kori kancelláriának a magyar történetírásban és a magyar nyelv hivatali írásbeliségében betöltött szerepét tárgyalja. Horváth Margit egyik írása a szigetvári Zrínyi Miklós ellen indított 1565-ös vizsgálat tanúvallomásait tartalmazza, amely átiratok a magyar nyelv 16. századi állapotát tükrözik vissza írásmódjukban. Vida Mária egy írásában Szabadszentkirály községre vonatkozó 18. századi latin …
Tovább a műhöz